EJK

  • Keresztfelújítási akció - Szenttamás (2012. július)
  • Kifestőkönyvosztás - Zentagunaras (2012. június)
  • Kifestőkönyvosztás - Topolya (2012. június)
  • Népszámlálási kampány (2011. október)
  • Kétnyelvű helységnévtábla helyreállítása (2008. július)
  • Tüntetés Szabadkán a magyarellenes atrocitások ellen (2005. október)
  • Honvédsír rendbetétele (2006. június)
  • Mihez van jogunk? - Kiadvány a kétnyelvűségért (2010. április)
  • Kétnyelvű cégtábla (2012. február)
  • Kampány a jogegyenlőségért (2008. június)
  • Kifestőkönyvosztás - Kúla (2012. március)
  • Kifestőkönyvosztás - Törökkanizsa (2010. szeptember)
  • Kifestőkönyvosztás - Nagykikinda (2012. április)
  • Kifestőkönyvosztás - Bácsfeketehegy (2010. szeptember)
  • Mihez van jogunk? - Felvilágosító kampány (2010. március)
  • Kampány a kétnyelvűségért (2010. március)
  • Kétnyelvú cégtábla (2008. december)
  • Kifestőkönyvosztás - Topolya (2012. február)
  • Kifestőkönyvosztás - Székelykeve (2010. szeptember)
  • Ajándékkönyvek - Szenttamás (2011. április)

Kőszikla, vagy homok és vihar? - Az Emberi Jogi Központ állásfoglalása
2015. szeptember 18. péntek, 23:20
PDF Nyomtatás E-mail

A múltban is voltak már olyan rendszerek, olyan ideológiák, amelyek feltétel nélküli odaadást vártak el, sőt nagyon sok embernek meg kellett halnia ezekért a rendszerekért, vagy ezeknek nevében. Most is ugyanez történik. A folyamat egyre riasztóbb. Ma már ott tartunk, hogy európai nők tucatjait erőszakolják meg más kultúrkörből érkezett bevándorlók, akiknek a betelepítését is ugyanezek a körök erőltetik, illetve támogatják. A tömeges bevándorlás következtében, olyan zónák jönnek létre Európa-szerte, ahova az őshonos fehér lakosság ma már nem meri betenni a lábát, és ez még korántsem a „teljes kibontakozás”! Tulajdonképpen érthetetlen, hogyan tud valaki egyidőben a hagyományos keresztény értékrend ellenségének lenni, ami egyáltalán alapját képezhetné a bevándorlók valamiféle integrációjának (ha egyáltalán lehet még ilyesmiről szó), államellenesnek lenni, ami garantálni tudná az emberek biztonságát, legszélsőségesebb módon kiállni a bevándorlás mellett, és mindezek dacára az aberráció élharcosának lenni? Beteges összevisszaság, vagy tudatos rombolás, önpusztítás? Talán egyik is – másik is.

Tényleg olyan érzése van az embernek, mintha mindenki elvesztette volna a józan eszét. Németországgal kapcsolatban kijelentik, hogy Európa mintaszerű állama lett, mert rendbe rakta a múltját, de mi van a jövőjével? (Nagyon rövid időn belül ugyanis a németek kisebbségben lesznek saját hazájukban!) Az aberráltaknak való megfelelés tényleg minden más szempontot felülír? Népek, kultúrák, hovatovább egész civilizációnk eltűnése sem drága, csak hogy beteges elképzeléseiket keresztülvigyék? Látva Nyugat-Európa demográfiai adatait, fölmerül a kérdés, mennyi a szavatossági ideje a társadalmakra ráerőltetett „jogoknak”, húsz év, esetleg harminc, és utána mi lesz? Mi lesz azokkal, akik csak 20-30 év múlva lesznek 18 évesek, nekik milyen jogok járnak majd egy többségében muszlimok lakta Nyugat-Európában? Belegondolnak ebbe azok a liberális és baloldali szervezetek, amelyek ma a bevándorlás mellett kardoskodnak? Vesszőfutásuk következményeit húsz év múlva is vállalni fogják, amikor majd itt leszünk káosszal és polgárháborúkkal a nyakunkban?

Lépésről-lépésre haladunk valami felé, ami szemlátomást a vesztünket fogja okozni. Fel kell tenni végre a kérdést: Kik azok az emberek, akik ezt erőltetik, és kit képviselnek?

Nincs tovább hova hátrálni, ki kell végre mondani: ez a szemléletmód immáron bizonyíthatóan a vesztünket okozza! Tehát mindenképpen változtatnunk kell - ha kell „tűzzel-vassal”, a meghurcoltatást is vállalva. Legelőször is feje tetejére kell állítani azt a valamit, amit ma nyilvánosságként ismerünk, mert ami most van, a nagy kereskedelmi csatornákkal az élen, ugyanennek a szemléletmódnak az egyik, ha nem éppen a legmeghatározóbb zászlóshajója. Nem diskurzusok küzdelme ez ma már, sokkal nagyobb a tét. Meggyőződésem szerint a homoszexuális társadalom érdekét is ez szolgálná. (A túloldalon is vannak már olyanok, akik nyilván felismerik, hogy nagy-nagy igyekezetükben túllőttek a célon, ugyanis Franciaországban egyre több homoszexuális lép be Le Pen pártjába.)

Európa demográfiai helyzete nem oldható meg pénzzel! Talán többé már soha nem lesz annyi pénz Európában, mint amennyi éppen akkor volt, amikor a demográfiai helyzet lejtőre került. Nem pénzkérdés a gyermekvállalás. Soha nem is volt. (Legfeljebb a mesterségesen létrehozott elvárásoknak köszönhetően érezzük úgy, hogy az.)