EJK

  • Keresztfelújítási akció - Szenttamás (2012. július)
  • Kifestőkönyvosztás - Zentagunaras (2012. június)
  • Kifestőkönyvosztás - Topolya (2012. június)
  • Népszámlálási kampány (2011. október)
  • Kétnyelvű helységnévtábla helyreállítása (2008. július)
  • Tüntetés Szabadkán a magyarellenes atrocitások ellen (2005. október)
  • Honvédsír rendbetétele (2006. június)
  • Mihez van jogunk? - Kiadvány a kétnyelvűségért (2010. április)
  • Kétnyelvű cégtábla (2012. február)
  • Kampány a jogegyenlőségért (2008. június)
  • Kifestőkönyvosztás - Kúla (2012. március)
  • Kifestőkönyvosztás - Törökkanizsa (2010. szeptember)
  • Kifestőkönyvosztás - Nagykikinda (2012. április)
  • Kifestőkönyvosztás - Bácsfeketehegy (2010. szeptember)
  • Mihez van jogunk? - Felvilágosító kampány (2010. március)
  • Kampány a kétnyelvűségért (2010. március)
  • Kétnyelvú cégtábla (2008. december)
  • Kifestőkönyvosztás - Topolya (2012. február)
  • Kifestőkönyvosztás - Székelykeve (2010. szeptember)
  • Ajándékkönyvek - Szenttamás (2011. április)

Kiutasították Kárpátaljáról a magyar konzult: itt a külügy válasza Ukrajnának
2018. október 15. hétfő, 09:08
PDF Nyomtatás E-mail

Nemsokára a szintén kisebbségbarát médiatörvény hatályon kívül helyezése és egy erőteljesen szabályozott, nyíltan a média elukránosítására törekvő törvény ratifikálására került sor.

Ezt követte Kijev részéről 2017 szeptemberében egy új oktatási rendelet elfogadása, amelynek a kisebbségi nyelvek tanításáról szóló, hírhedt 7-es cikkelye szerint ezentúl csak az óvodákban és az önkormányzati iskolák alsó osztályaiban tanulhatnak anyanyelvükön a gyerekek a kötelező ukrán nyelv mellett. A középiskolákban az anyanyelv és esetleg még egy-két tantárgy kivételével mindent ukránul kellene tanítani, a kisebbségi nyelvű felsőoktatást pedig teljesen felszámolnák.

A kárpátaljai magyar közösség körében egyértelműen az oktatási törvény keltette a legnagyobb felháborodást, ennek értelmében ugyanis veszélybe került 71 magyar iskola működése, és be kellene zárni a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolát, illetve meg kellene szüntetni a magyar oktatást az Ungvári Nemzeti Egyetemen, noha ez utóbbi helyen még a szovjet időkben is képeztek anyanyelven pedagógusokat.

Magyarország kormánya ebben a kérdésben is nyíltan és egyértelműen a kárpátaljaiak mellé állt, úgy határozva, hogy az oktatási törvény kisebbségellenes rendelkezéseinek a visszavonásáig gátolni fogja Ukrajna euroatlanti integrációját, vállalva ezáltal a konfliktust mind Brüsszellel, mind Washingtonnal.Az elmúlt egy évben számtalan két- és többoldalú találkozóra került sor Szijjártó Péter magyar és Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter között, de a nacionalista kijevi vezetés nem volt hajlandó engedni és teljesíteni Budapest, a nemzetközi szervezetek, illetve a kárpátaljai magyarság jogos elvárásait.

Szijjártó, amikor 2017 októberében először találkozott ez ügyben Klimkinnel, úgy értékelte a történteket: a törvényt Magyarország hátba szúrásként élte meg, mert sok kérdésben támogatta Ukrajnát, sokszor rizikós döntéseket vállalt a szomszédos országért.

Példaként említette a gázszállítást keleti szomszédunknak, több tucat sebesült ukrán katona magyarországi kezelését, gyermekek üdültetését, a kötöttsegély-hitelprogramot, intézmények támogatását, és arra is emlékeztetett: Budapest követelte elsőként és a leghangosabban, hogy Kijevet ne várakoztassa az Európai Unió a vízummentességre.

Tömeges méretet öltöttek a magyarokkal szembeni támadások

Közben ukrán nacionalisták számtalan alkalommal provokálták a kárpátaljai magyar közösséget, Ungváron rendszeren megrongálják Petőfi Sándor szobrát, Vereckén a honfoglalás emlékművét, nemrég pedig a galíciai Lemberg (ma Lviv) városában szélsőséges csoportosulások különös kegyetlenséggel meggyilkoltak egy magyar anyanyelvű roma fiút, és a társait pedig megsebesítették.

Ezután ukrán szélsőségesek egy magyarok által használt imaházat és egy magyar ajkú roma család lakását is felgyújtották Kárpátalján.

Kijev a magyarellenes provokációk ellen csupán egyetlen alkalommal lépett fel – akkor is megkésve – nevezetesen a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) ungvári székházának a felgyújtásakor, de csak azért, mert a gyanúsítottak az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) emberei voltak.