A szerb és a magyar államfő történelmi főhajtása Csúrogon

EJK

  • Keresztfelújítási akció - Szenttamás (2012. július)
  • Kifestőkönyvosztás - Zentagunaras (2012. június)
  • Kifestőkönyvosztás - Topolya (2012. június)
  • Népszámlálási kampány (2011. október)
  • Kétnyelvű helységnévtábla helyreállítása (2008. július)
  • Tüntetés Szabadkán a magyarellenes atrocitások ellen (2005. október)
  • Honvédsír rendbetétele (2006. június)
  • Mihez van jogunk? - Kiadvány a kétnyelvűségért (2010. április)
  • Kétnyelvű cégtábla (2012. február)
  • Kampány a jogegyenlőségért (2008. június)
  • Kifestőkönyvosztás - Kúla (2012. március)
  • Kifestőkönyvosztás - Törökkanizsa (2010. szeptember)
  • Kifestőkönyvosztás - Nagykikinda (2012. április)
  • Kifestőkönyvosztás - Bácsfeketehegy (2010. szeptember)
  • Mihez van jogunk? - Felvilágosító kampány (2010. március)
  • Kampány a kétnyelvűségért (2010. március)
  • Kétnyelvú cégtábla (2008. december)
  • Kifestőkönyvosztás - Topolya (2012. február)
  • Kifestőkönyvosztás - Székelykeve (2010. szeptember)
  • Ajándékkönyvek - Szenttamás (2011. április)

A szerb és a magyar államfő történelmi főhajtása Csúrogon
2013. június 26. szerda, 16:16
PDF Nyomtatás E-mail

Együtt hajtott fejet a második világháború alatt és után a vajdasági Csúrogon kivégzett ártatlan magyar és szerb áldozatok emléke előtt szerdán a magyar és a szerb köztársasági elnök.

A két államfő közös főhajtása a délvidéki magyarság által régóta várt, történelmi esemény volt, hetven évvel a vérengzések után első ízben történt meg ez a gesztus.

A csúrogi megemlékezésre a Vajdaság minden szegletéből érkeztek buszokkal délvidéki magyarok, becslések szerint mintegy két-háromezren gyűltek össze az egykoron vesztőhelyként szolgáló csúrogi sintérgödör helyén létesített, magyar áldozatoknak emléket állító szoborkompozíciónál, amely apát és fiát ábrázolja, háttérben egy megtépázott feszülettel.

A csúrogi megemlékezést élőben közvetítette a vajdasági állami televízió, és részt vettek rajta a délvidéki magyar pártok és civil szervezetek vezetői, köztük Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke és Korhecz Tamás, a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) elnöke is. Vajdasági magyar és szerb ortodox vallási vezetők is jelen voltak nagy számban a megemlékezésen, a közös elnöki főhajtás előtt a magyar áldozatoknak állított szobor előtt Pénzes János szabadkai római katolikus püspök vezette az egyházi szertartást, Irinej bácskai szerb ortodox püspök pedig fohászt mondott; majd az úgynevezett Topalov-raktárban, a szerb áldozatok emlékére kialakított múzeumban fordított sorrendben történt mindez.

Az egyházi vezetők fohásza után Áder János és Tomislav Nikolic együtt helyezett el koszorúkat, és hajtott fejet az áldozatok előtt. A közös elnöki főhajtás után a két államfő a csúrogi ortodox templom előtti téren mondott beszédet az egybegyűlt magyarok és szerbek sokasága előtt.

Bűnben fogant bosszú

Áder János azt hangoztatta, hogy hét évtizeddel ezelőtt vér folyt Csúrog utcáin. „Magyar és szerb emberek haltak meg. Ártatlan szerbek 1942-ben és ártatlan magyarok 1944-45 telén. Ártatlan magyarok, mert voltak, akik úgy vélték, az ő nemzetük ártatlan áldozataiért egy másik nemzet ártatlan áldozatainak vérét kell kiontani” – hangoztatta a magyar köztársasági elnök.

„Ami itt és a környező magyarlakta településeken történt, tömeges bosszúhadjárat része volt. Véres bosszú azért, amit más magyar emberek követtek el ártatlan szerb emberekkel szemben" – folytatta a magyar államfő. Hozzátette, hogy ez a bosszú bűnben fogant és erkölcstelen volt, mint ahogy ugyanilyen bűnben fogant és erkölcstelen cselekedet volt minden egyes ártatlan szerb élet kioltása.

„Közel 70 évet kellett várnunk arra, hogy egymás szemébe nézve közösen is kimondhassuk: a bűnnek nincs származása sem nemzetisége, nincsenek bűnös népek, csak bűnös tettek, bűnös indulatok, bűnös emberek vannak” – mondta Áder János.