EJK

  • Keresztfelújítási akció - Szenttamás (2012. július)
  • Kifestőkönyvosztás - Zentagunaras (2012. június)
  • Kifestőkönyvosztás - Topolya (2012. június)
  • Népszámlálási kampány (2011. október)
  • Kétnyelvű helységnévtábla helyreállítása (2008. július)
  • Tüntetés Szabadkán a magyarellenes atrocitások ellen (2005. október)
  • Honvédsír rendbetétele (2006. június)
  • Mihez van jogunk? - Kiadvány a kétnyelvűségért (2010. április)
  • Kétnyelvű cégtábla (2012. február)
  • Kampány a jogegyenlőségért (2008. június)
  • Kifestőkönyvosztás - Kúla (2012. március)
  • Kifestőkönyvosztás - Törökkanizsa (2010. szeptember)
  • Kifestőkönyvosztás - Nagykikinda (2012. április)
  • Kifestőkönyvosztás - Bácsfeketehegy (2010. szeptember)
  • Mihez van jogunk? - Felvilágosító kampány (2010. március)
  • Kampány a kétnyelvűségért (2010. március)
  • Kétnyelvú cégtábla (2008. december)
  • Kifestőkönyvosztás - Topolya (2012. február)
  • Kifestőkönyvosztás - Székelykeve (2010. szeptember)
  • Ajándékkönyvek - Szenttamás (2011. április)

“Saját házunkban rabok a gyerekeink” – miért verik a magyarokat Szerbiában?
2013. február 28. csütörtök, 16:29
PDF Nyomtatás E-mail

Szaporodnak a szerbiai magyar kisebbség tagjai elleni erőszakos bűncselekmények. Hogy az incidensek a fellendült általános bűnözési kedvnek köszönhetőek-e, vagy az ismét fellángolt etnikai erőszaknak, abban a magyarok véleménye is megoszlik. Szerbek és magyarok is úgy látják azonban: a Vajdaság békéje megromlott, a közösségek szeparálódnak, a szerb (és magyar) nacionalisták pedig élezik a helyzetet.

A vajdasági közbiztonság fokozatos romlásának szerves részeként, magyar fiatalok ellen elkövetett támadásokról is több ízben beszámolt az utóbbi időben a vajdasági és a magyarországi sajtó is. (Az incidensekről Pofonok völgye címmel a február 23-i nyomtatott HVG is közölt riportot.)

Egyértelműen magyarellenes tendenciát vél felfedezni a mostani veréshullám mögött a hvg.hu-nak nyilatkozó temerini Csorba Béla, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) körzeti szervezetének elnöke. Csorba – akit 2004-ben egy 32 centis konyhakéssel átszúrt üzenet várt a kertjében Legyilkolunk benneteket! (Zaklaćemo vas) felirattal – nem tartja kizártnak, hogy az utóbbi időben alakuló, második világháborús és azt követő sebeket lezárni igyekvő szerb-magyar megbékélési folyamatok bántják bizonyos extrém, fasisztoid csoportok szemét, és ebbe próbálnak ily módon belerondítani.

Vitatkozik álláspontjával Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) és egyben a tartományi parlament elnöke. A hvg.hu-nak nyilatkozó Pásztor nem tartja valószínűnek, hogy "az eseményekben szereplő személyek egyáltalán tudnak a megbékélésről, és tudnak a 40-es évek történelméről". Mint mondja: "ezek olyan alultájékozott, alulművelt, a politikai és a szociológiai paletta peremén mozgó egyének, akik egészen biztos, hogy ennek a történetnek nem részesei".

Utóbbi feltételezésnek ellentmondani látszik, hogy "a betiltott Obraz nevű soviniszta, magyarellenes szervezet egyenpólóját viseli a legutóbbi temerini ügy egyik már felmentett támadója, az egyik közösségi oldalon található több kép tanúsága szerint" – hívja fel figyelmünket a magyarok ellen elkövetett atrocitások dokumentálásával foglalkozó Emberi Jogi Központ elnöke, Andróczky Csaba.

Temerin az ütközőzóna

Temerin Vajdaságban a nemzetek közötti incidensek szimbólumává vált az elmúlt évtizedekben. E mögött több okot is emlegetni szoktak. Egyrészt itt volt az egyik legerőteljesebb a 90-еs évek óta a háború sújtotta területekről érkezett szerb menekülthullám, másrészt a Szegedtől mintegy 100 kilométerre délre lévő város a legdélibb helyiség, ahol még tömbben élnek a magyarok, így egyfajta ütközőpontnak számít a szerbek és a magyarok között. A már idézett Csorba egy harmadik okot is megjegyez, mondván, ők minden nemzetek közötti incidensre felhívták a figyelmet, míg Óbecsén vagy Szabadkán gyakran a szőnyeg alá söpörték az ilyen ügyeket a helyi vezetők.