EJK

  • Keresztfelújítási akció - Szenttamás (2012. július)
  • Kifestőkönyvosztás - Zentagunaras (2012. június)
  • Kifestőkönyvosztás - Topolya (2012. június)
  • Népszámlálási kampány (2011. október)
  • Kétnyelvű helységnévtábla helyreállítása (2008. július)
  • Tüntetés Szabadkán a magyarellenes atrocitások ellen (2005. október)
  • Honvédsír rendbetétele (2006. június)
  • Mihez van jogunk? - Kiadvány a kétnyelvűségért (2010. április)
  • Kétnyelvű cégtábla (2012. február)
  • Kampány a jogegyenlőségért (2008. június)
  • Kifestőkönyvosztás - Kúla (2012. március)
  • Kifestőkönyvosztás - Törökkanizsa (2010. szeptember)
  • Kifestőkönyvosztás - Nagykikinda (2012. április)
  • Kifestőkönyvosztás - Bácsfeketehegy (2010. szeptember)
  • Mihez van jogunk? - Felvilágosító kampány (2010. március)
  • Kampány a kétnyelvűségért (2010. március)
  • Kétnyelvú cégtábla (2008. december)
  • Kifestőkönyvosztás - Topolya (2012. február)
  • Kifestőkönyvosztás - Székelykeve (2010. szeptember)
  • Ajándékkönyvek - Szenttamás (2011. április)

Európai díjat kaptak
2009. június 22. hétfő, 21:59
PDF Nyomtatás E-mail

De nem csak a magyarellenes incidenseket tűzték zászlajukra. A közélet hamisságára mutattak rá a Civil Mozgalom által kiadott Magyar Fantom című időszakos kiadványukkal, amelynek első száma a sajtóegyensúly helyzetével, a második szám pedig az önrendelkezéssel foglalkozott. Felvállalták a mediátor szerepét is akkor, amikor arra kívánták rávenni a délvidéki magyar politikai pártokat, hogy közösen dolgozzanak ki egyetlen autonómiakoncepciót, hisz ilyen módon hatékonyabb lehet a fellépésük. Akkor ez a kezdeményezésük fiaskóval végződött, de az idő őket igazolta, 2008 elejére már megalakult a Magyar Koalíció és elkészült a közös autonómia koncepció is. Kampányoltak a Magyar egyetem megalakításáért is. Korán tették, ennek a gyümölcse még nem ért be, de hisszük, nem sokat kell már rá várni.

Egyetlen szervezet sem vállalta fel olyan egyértelműen a temerini elítélt fiatalemberek ügyét, mint a szenttamási Emberi Jogi Központ. Külön honlapot működtetnek, amely erről az esetről szól, és ha van aktuális tennivaló, akkor annak az élére állnak. Most legutóbb egy petíciót kezdeményeztek, amelyet a kegyelmi kérvény mellé szándékoznak csatolni. Felszólították a délvidéki magyar pártokat, hogy írják alá ezt a dokumentumot. Szégyen mindazokra nézve, akiknek nem volt bátorságuk ezt megtenni. Egyszerűbb a karosszékből elítélni a bántalmazásokat mint tevékenyen részt venni bennük. Az Emberi Jogi Központ ez utóbbit vállalja fel, úgy is, hogy ha kell, lemossák a befestett magyar helységnévtáblákat, készíttetnek kényelvű cégtáblát, példának, hogy ehhez jogunk van és így kellene cselekedni, előadásokat tartanak a 44-es vérengzésekről meg az európai polgári értékekről.

Ez a tengernyi munka azonban itthon szinte semmit sem jelent. Hazai megbecsülésük elmaradt, sőt kifejezetten mellőzik őket, ezt maguk is érzik, tapasztalják nap mint nap. Például, amikor megalakult a szerb parlament Emberi Jogi és Kisebbségügyi Minisztériuma azonnal fel kívánták venni vele a kapcsolatot, gondolván, ez az a szervezet, amely a hatalom pozíciójából tehet is valamit mindazért, amire nekik csak a figyelmet ráirányítani áll módjukban. De nem csak az illetékes minisztériummal kapcsolatban van negatív tapasztalatuk.

– Az újonnan létrehozott Emberi Jogi és Kisebbségügyi Minisztériumtól többszöri megkeresésünkre sem érkezett visszajelzés. Az általunk készített jelentéseket mi rendszeresen megküldtük, ennek ellenére – tudomásunk szerint –, a jelentések tartalmát egyetlenegy alkalommal sem használták föl.