A temerini fiúkról a magyar Országgyűlésben

LMP: járjon közbe Magyarország az elítéltek államelnöki kegyelméért

A temerini fiatalok kegyelmi kérvényéről is szó volt hétfőn napirend előtt a magyar parlamentben, írja az MTI.
Az LMP-s Szabó Tímea (a képen) a temerini magyar elítéltek ügyében emelt szót. Felidézve a történteket kiemelte: "a drákói szigor", amivel a fiatalokra összesen 61 évet kiróttak, mindenkit megdöbbentett. Az ítélet azért is érthetetlen, mert senki sem tudta visszaidézni, pontosan mi történt, s az eljárás számos alapvető nemzetközi jogi normákat sértett. Egyetlen lehetőség maradt, ez az államelnöki kegyelem, ami azonban még nem került Boris Tadić elnök asztalára - mutatott rá. Hivatkozva arra, hogy Szerbia kiemelten számít a magyar támogatásra uniós csatlakozásakor. Kérte: a magyar kormány és az államfő tegyen meg minden lehetséges diplomáciai lépést az államelnöki kegyelem érdekében.

 

Németh Zsolt külügyi államtitkár üdvözölve a képviselő felszólalását és fontos elmozdulásnak tartotta a nemzetpolitika és a magyarországi liberalizmus kapcsolatában, hogy egyetértés van abban, a határon túliaknak is vannak emberi jogaik, s ezért fel kell lépni. A kegyelmi kérvény, amelyet egy éve nyújtottak be, nagyon fontos esély, ez a vajdasági magyar politika és Magyarország teljes támogatását élvezi. Nagyon pozitívan hatna a kétoldalú kapcsolatokra ha pozitív elbírálás születne, ennek a legfelsőbb szintű tárgyalásokon több alkalommal hangot adtak.

A Lehet Más a Politika közleménye: A magyar kormány segíthet a temerini fiúkon

Az LMP a kormány és az államfő közbenjárását, diplomáciai befolyásának latba vetését kéri annak érdekében, hogy a szerb államfő helyt adjon a temerini fiúk kegyelmi kérvényének. A példastatuálás okán aránytalanul súlyos büntetést kapott, összesen 61 évre ítélt fiataloknak ez a legutolsó esélye arra, hogy legalább mérsékeljék büntetésüket.
2004 óta szerbiai börtönökben töltik büntetésüket azok a temerini magyar fiúk, akiket szándékos emberölés gyanúja miatt állítottak elő és ítéltek el, összesen 61 év börtönbüntetésre. A vád szerint az öt fiatalember 2004 nyarán a temerini piactéren súlyosan bántalmazott egy újvidéki ismert drogkereskedőt. A temerini fiúk ítélete azért érthetetlen, mert senki sem tudja hitelesen visszaidézni, mi történt azon az éjszakán. Tudjuk azonban, hogy a méltánytalanul és aránytalanul súlyos büntetést a szerb bíróság példastatuálás céljából szabta ki, hiszen kompenzálni kellett a 2002-2003-as vajdasági magyarveréseket. Az ellenük lefolytatott eljárás több ponton is alapvető nemzetközi jogi normákat sértett, többek között a kínzás tilalmát, a tisztességes tárgyaláshoz való jogot és a megkülönböztetés tilalmát. Az előzetes letartóztatásuk alatt elmondásuk szerint többüket megverték, kínozták. Az LMP frakcióvezető-helyetteseként és az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságának alelnökeként október 15-én meglátogattam az öt fiút a Sremska Mitrovica-i börtönben, és biztosítottam őket támogatásomról. A fiatalok a szerbiai jogorvoslati lehetőséget kimerítették, és egy elsietett strasbourgi beadvány miatt nem látszik esély arra, hogy az Emberi Jogok Európai Bíróságának napirendjére kerüljön az ügy. Így gyakorlatilag egyetlen lehetőség maradt, hogy a fiúk büntetése legalább mérséklődjön: ez az államelnöki kegyelem. Ma a Szerb Köztársaság számára fontos diplomáciai kapcsolatot jelent Magyarország, mert az uniós csatlakozási folyamatban kiemelten számítanak a magyar kormány támogatására. A temerini fiúk esetében a diplomáciai befolyás latba vetése a legeslegutolsó esély. Az LMP ezért arra kéri a magyar kormányt és a köztársasági elnököt, hogy tegyen meg minden lehetséges lépést a szerb államfőnél a kegyelmi kérvény méltányos elbírálása érdekében. Az etnikai konfliktuspolitikába szándékukon kívül belekeveredett fiúk emberi jogait ugyanúgy védenünk kell, mint saját állampolgáraink esetében. Ezek a jogok – bár nem érvényesülnek mindenhol – nem ismernek határokat.

Szabó Tímea

országgyűlési képviselő, az Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságának alelnöke

(Vajdaság Ma)

 

Az Országgyűlés jegyzőkönyvének munkapéldánya alapján készült szöveg:

I.

ELNÖK: Köszönöm. Szintén napirend előtti felszólalásra jelentkezett Szabó Timea frakcióvezető-helyettes asszony, az LMP részéről "Az utolsó esély a temerini fiúk ügyében" címmel. Parancsoljon, képviselő asszony!

SZABÓ TIMEA (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Ahogy önök is tudják, 2004. június 26-a óta a szerbiai börtönökben töltik büntetésüket azok a temerini magyar fiúk, akiket szándékos emberölés gyanúja miatt állítottak elő, és ítéltek el összesen 61 év börtönbüntetésre. A vád szerint az öt fiatalember június 27-én éjszaka a temerini piactéren súlyosan bántalmazta Zoran Petrovics újvidéki lakost, az ismert drogkereskedőt. Az akkor 22 éves ifjabb Máriás Istvánt 15, a 26 éves Illés Zsoltot 13, a 25 éves Szakáll Zoltánt és a 29 éves Uracs Józsefet 11,5, és a 19 éves Horváth Árpádot 10 év börtönbüntetésre ítélték. Az ítéletet a belgrádi legfelsőbb bíróság másodfokon is megerősítette.

A drákói szigor mindenkit megdöbbentett. Csak összehasonlításképpen: Biljana Plavsics, háborús bűnök miatt elítélt volt boszniai szerb elnök 11 év börtönbüntetés kapott, majd hét év után jó magaviselet miatt szabadlábra helyezték. Milorad Ulemek, alias Legija, a hírhedt titkosszolgálati halálosztag, a vörössipkások vezetője 15 évet kapott az egykori miniszterelnök Zoran Djindjics és mások meggyilkolásáért.

A temerini fiúk ítélete annál is inkább érthetetlen, mivel senki sem tudja hitelesen visszaidézni, hogy mi történt azon az éjszakán. Az ellenük lefolytatott eljárás több ponton is sértett alapvető nemzetközi jogi normákat, többek között a kínzás tilalmát, a tisztességes tárgyaláshoz való jogot vagy a megkülönböztetés tilalmát. Az előzetes letartóztatásuk alatt elmondásuk szerint többüket megverték, megkínozták.

Október 15-én az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságának alelnökeként meglátogattam az öt fiút a Sremska Mitrovica-i börtönben. Ezúton is szeretném megköszönni dr. Sárdi Péter és dr. Somfai Zoltán segítségét az Országgyűlés Külügyi Hivatala részéről. A szokásos protokollkötelezettségeken messze túlmenően segítséget kaptunk Korsós Tamás nagykövet úrtól, a szabadkai főkonzultól is.

A látogatás során találkoztam a Sremska Mitrovica-i büntetés-végrehajtási intézet igazgatójával és vezetőségével, akik készségesnek mutatkoztak kérdéseim megválaszolásában. A belgrádi hatóságok speciális engedélye nélkül a tényleges börtönkörülményeket személyesen sajnos nem vizsgálhattuk meg, de a vezetőség - várakozásainkon túlmenően - lehetőséget biztosított arra is, hogy mind az öt elítélt fiúval találkozzam, és a börtön alkalmazottjainak a jelenléte nélkül beszélgethessek velük.

Azt önök közül is biztosan sokan tudják, hogy a legfiatalabb fiú, Horváth Árpád súlyos egészségügyi problémákkal küzdött, és a kérése ellenére is csak fél év elteltével került át a börtönkórházba, ahol az addigra akuttá vált tuberkulózisát további fél évig kezelték. Nem ecsetelem, hogy egy tbc-s megbetegedés az ő, és potenciálisan az intézmény más lakójára milyen hatással lehetett volna.

A szerbiai büntetés-végrehajtásról szóló törvény lehetővé teszi, hogy a büntetésük felét már letöltött, jó magaviseletű elítéltek életét minimálisan megkönnyítsék, például úgy, hogy hétvégenként hazalátogathassanak. Miután a börtönigazgató szerint a fiúkra nem volt panasz, fontos, hogy ezt az enyhítést mindegyikük megkaphassa. Ezek a kedvezmények az igazgató döntésén múlnak.

A szerbiai jogorvoslati lehetőséget kimerítették, és sajnos egy elsietett strasbourgi beadvány miatt nem látszik esély arra, hogy az Európai Emberi Jogi Bíróság napirendjére kerüljön az ügy. Így gyakorlatilag egyetlen lehetőség maradt arra, hogy a fiúk büntetése legalább mérséklődjön: ez az államelnöki kegyelem.

A több mint egy éve elküldött kegyelmi kérvények még nem jutottak el Tadics elnök asztalára. Tudjuk, hogy az elnök emberélet elleni bűncselekmények esetében nem szokott élni a kegyelem jogával. Azt is tudjuk azonban, hogy a méltánytalanul és aránytalanul súlyos büntetést a szerb bíróság példastatuálás céljából szabta ki, hiszen kompenzálni kellett a 2002-2003-as vajdasági magyarveréseket. Kíváncsian várjuk, például a minapi belgrádi zavargások vádlottjaira milyen súlyú büntetést ró majd ki az elsőfokú bíróság.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ebben a pillanatban a Szerb Köztársaság számára fontos diplomáciai kapcsolatot jelent Magyarország. Az európai uniós csatlakozási folyamatban kiemelten számítanak a magyar kormány támogatására. A temerini fiúk esetében a diplomáciai befolyás latba vetése a legutolsó esély. Kérjük, hogy a magyar kormány, valamint a köztársasági elnök tegyen meg minden lehetséges lépést a Szerb Köztársaság elnökénél a kegyelmi kérvény méltányos elbírálása érdekében. Az etnikai konfliktuspolitikába szándékukon kívül belekeveredett fiúk emberi jogait ugyanúgy védenünk kell, mint saját állampolgáraink esetében. Ezek a jogok, bár nem érvényesülnek mindenhol, nem ismerhetnek határokat.

Köszönöm a szót. (Taps.)

ELNÖK: Köszönöm képviselő asszony felszólalását. Németh Zsolt államtitkár úrnak adom meg a szót, aki a kormány nevében válaszol.

NÉMETH ZSOLT külügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Ház! Mindenekelőtt szeretném üdvözölni, hogy a Lehet Más a Politika képviselője ebben a nagyon fontos és nemzetpolitikai vonatkozásokat is hordozó kérdésben megnyilvánul. Azt hiszem, hogy nagyon fontos elmozdulás a magyar nemzetpolitika, illetőleg a magyarországi liberalizmus kapcsolatában, ha egyet tudunk érteni abban, hogy a határon túli magyaroknak is vannak emberi jogai, és ezekért föl lehet és föl kell lépni. Tehát meg szeretném köszönni a képviselő asszonynak azt, hogy megnyilvánult és fölvetette ezt a kérdést.

Másodszor, szögezzünk le néhány tényt: először is nagyon fontos az a kiindulópont, hogy rendkívül súlyos bűncselekményt követtek el az érintett fiatalemberek. Szögezzük le azt is, hogy kimerítették az összes belső, illetőleg nemzetközi jogorvoslati lehetőséget. És szögezzük le azt is, hogy nem vonjuk kétségbe a szerb igazságszolgáltatás függetlenségét.

Ugyanakkor az ítélet mértékét, ahogy ezt a képviselő asszony is drákói szigornak minősítette, valóban meghatározó módon befolyásolták bizonyos körülmények, amelyekről kijelenthetjük, hogy ezek a körülmények megváltoztak, tehát az elrettentő hatás fönntartása a jelenlegi körülmények közepette, különösen a kétoldalú kapcsolatrendszerben bekövetkezett érzékelhető változás miatt indokolatlan. A kegyelmi kérvény, amelyet valóban egy évvel ezelőtt benyújtottak a fiatalok szabadon bocsátása érdekében, egy rendkívül fontos esély valóban, ahogy képviselő asszony is fogalmazott, az utolsó esély. Ebben teljes támogatását élvezik a temerini fiúk a vajdasági magyar közösségnek, a vajdasági magyar politikának, és élvezik Magyarország támogatását is. (Dr. Gaudi-Nagy Tamás közbeszól.) Ahogy a korábbiakban már ezt volt alkalmam napirend előtt, illetőleg interpellációra adott válasz során is elmondani, folyamatosan figyelemmel kísérjük a fogva tartás körülményeit is.

Méltányosnak tartjuk ugyanakkor azt, és valóban összhangban megint csak képviselő asszony szavaival, hogy Magyarország törekedjen minden eszközzel diplomáciai úton a fiatalemberek mielőbbi szabadon bocsátására. A szerb köztársasági elnök döntését tiszteletben tartjuk, ugyanakkor meggyőződésünk, hogy nagyon pozitívan hatna a magyar-szerb kapcsolatokra, ha erre a kegyelmi kérvényre egy pozitív elbírálás születne a köztársasági elnök úr részéről. Ennek a véleményünknek az elmúlt időszakban már a legfelsőbb szintű tárgyalásinkon is több alkalommal hangot adtunk.

Ugyanakkor szeretném fölhívni arra a figyelmet, hogy egy ma délutáni interpellációban egy képviselőtársunk Magyarország irányában egy olyan javaslattal él, hogy a magyar kormány Szerbia európai integrációs feltételéül szabja a temerini fiúk szabadon bocsátását. (Taps a Jobbik soraiban. - Dr. Gaudi-Nagy Tamás: Ez a minimum.) Ezzel kapcsolatban el szeretném mondani, hogy én azzal a megközelítéssel értek egyet, amit a képviselő asszony, az emberi jogi bizottság alelnöke megfogalmazott. Magyarországnak el kell kerülnie, hogy a zsaroló megítélés alá essen. (Dr. Gaudi-Nagy Tamás közbeszól.) Nem lehet dobbal a jelenlegi helyzetben verebet fogni. Úgy gondolom, hogy Magyarországnak mindenféleképpen a temerini fiúk szabadon bocsátását kell mindenekelőtt célnak tekinteni, és nem pedig a kétoldalú kapcsolatok föláldozását egy értelmetlen és adott esetben meggondolatlan követelés megfogalmazásával.

Szeretném üdvözölni tehát, képviselő asszony, azokat a célokat, amelyeket megfogalmazott, azokat a módszereket is, ahogy megfogalmazta, ez teljes mértékben összhangban áll a magyar kormány törekvéseivel. Látnunk kell, hogy egy rendkívül összetett, bonyolult, és meggyőződésem szerint ugyanakkor reményeket és pozitív megoldást hordozó esettel van dolgunk.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

II.

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Szávay István, a Jobbik képviselője, interpellációt nyújtott be a külügyminiszterhez: "Kíván-e a kormány bármilyen feltételt szabni Szerbia uniós csatlakozásának támogatásához?" címmel. Szávay István képviselő urat illeti a szó.

SZÁVAY ISTVÁN (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Államtitkár Úr! Kicsit sajátságos helyzetbe kerültem, mert félig elhangzott a válasz napirend előtt, mielőtt a kérdésemet feltettem volna. George Martin amerikai író szavai jutottak eszembe: "a bor kiömlött, a dalt elénekelték, a lányok megestek" - de azért mégis nekiugranék ennek a kérdésnek.

Martonyi miniszter úr a közelmúltban Vuk Jeremics szerb külügyminiszterrel Szerbia uniós csatlakozásáról folytatott tárgyalásokat. A délvidéki Magyar Szó szerint a miniszter úr azt nyilatkozta: "A Magyar Országgyűlés a következő hetekben ratifikálni fogja Szerbia és az EU közötti társulási stabilitási egyezményt."

Egyrészt a nemzeti együttműködéssel nehezen összeegyeztethetőnek tartom, hogy a miniszter úr a kormány tagjaként a parlament nevében nyilatkozik, hogy a parlament majd hogyan és milyen döntést fog hozni, de nézzük inkább a tartalmat! Mi jobban aggódunk azért, hogy semmilyen érdemi kérdés nem merült fel a délvidéki magyarság problémáival kapcsolatban ezen a tárgyaláson.

Ezt az aggodalmunkat erősíti Tóth Tamásnak, a Demokrata Párt magyar képviselőjének szintén a Magyar Szóban megjelent nyilatkozata is, amelyben elmondta, hogy pártjának küldöttsége korábban tárgyalásokat folytatott, ahogy fogalmazott: "magas rangú magyarországi kormánypárti képviselőkkel", arról azonban nem ejtett szót, hogy a magyar fél bármilyen feltételt szabott volna az uniós csatlakozás ratifikálásához.

A jobbikos szavazóknak, de higgyék el, kedves kormánypárti képviselőtársaim, hogy az önök szavazói jelentős részének is a Magyar Országgyűlés 2005. december 26-ai szégyenteljes, nemzetárulással felérő döntése jut eszébe ennek a nyilatkozatnak a kapcsán, amikor önök itt, kart karba fogva a szocialistákkal, eljátszották 1940 óta a legnagyobb diplomáciai lehetőséget, ami a magyarság kezében volt Romániával szemben, akkor, amikor feltétel nélkül megszavazták Románia uniós csatlakozását. (Taps a Jobbik padsoraiból.) Pontosan tudják, hogy ezzel nagyon komoly eszközök nélkül hagyták az erdélyi magyarságot az autonómiáért folytatott küzdelmükben. S pontosan tudják önök is, hogy nem történt azóta semmilyen komolyabb előrelépés az autonómia kapcsán. Úgyhogy őszintén remélem, hogy a magyar kormány nem kíván még egy ilyen nagy jelentőségű, nemzetstratégiai szempontú, súlyos hibát elkövetni.

Ezért azt javasoljuk, azt kérjük önöktől, hogy a délvidéki magyar pártokkal és a Nemzeti Tanáccsal egyeztetve dolgozzák ki azt a feltételrendszert vagy azokat a minimális feltételeket, amelyekhez Magyarország ragaszkodni fog a szerb uniós csatlakozás, a szerb integrációs folyamat szavazásakor, támogatásakor.

Mi három dologhoz kötnénk ezt, három minimális tárgyalási kiindulópontot szabnánk. Egyrészt a délvidéki magyarság teljes körű autonómiáját; ezt több alkalommal felvetettük itt is, Gaudi-Nagy képviselőtársam a Nyugat-európai Unió fórumán és számos más helyen. A másik a fejlesztési pénzek és az egyéb támogatások arányos elosztása; valamint, amint már elhangzott, a temerini fiúk szabadon bocsátása.

Világos és egyértelmű választ várunk tehát önöktől: hajlandóak rá, ezt akarják, egyértelműen és feltétel nélkül támogatni akarja a magyar kormány az uniós csatlakozást, vagy kellő egyeztetések után, hangsúlyozom, szükség szerint hajlandóak-e (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) feltételeket szabni, és adott esetben vétójogot javasolni a Magyar Országgyűlésnek?

Köszönöm szépen. Várom megtisztelő válaszát. (Taps a Jobbik padsoraiból.)

ELNÖK: Megadom a szót Németh Zsolt államtitkár úrnak.

NÉMETH ZSOLT külügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Válaszom röviden: igen. Nagyon szigorú feltételei vannak Szerbia európai uniós csatlakozásának. Ezek megfogalmazásában is, de teljesítésében is Magyarország szerepet kíván vállalni.

Ami a külügyminiszter úrra vonatkozó megjegyzését illeti, úgy gondolom, nem túl jóhiszemű belemagyarázás Martonyi János kijelentésébe, hogy korlátozza az Országgyűlés jogkörét. Azt jelezte csupán, hogy a kormány néhány héten belül beterjeszti a tagjelöltséghez szükséges, de nem elégséges okmányt. Tehát a hangsúly a "néhány hét"-en volt ebben a kijelentésben.

Aggódik a képviselő úr, hogy előhoztuk-e a két tárgyaláson a délvidéki magyarság problémáit. Meg szeretném nyugtatni: előhoztuk mind a Magyar Nemzeti Tanács, mind a vajdasági tartomány jogköreit, valamint a '44-45-ös vérengzéseket, és más nagyon fontos, a délvidéki magyarságot érintő kérdést is előhoztunk ezeken a tárgyalásokon.

Románia vonatkozásában alapvetően egyetértek önnel, képviselő úr, Magyarország valóban nem használta ki az erdélyi magyarság javára Románia európai uniós csatlakozási folyamatát. De határozottan vissza kell viszont utasítanom a Fidesz lenemzetárulózását. A Fidesznek nem lehetett vétójoga, hiszen egyszerű többséggel döntött az Országgyűlés. (Felzúdulás, közbeszólások a Jobbik soraiban.) Egyszerű többséggel döntött, hangsúlyozom. A felelősség tehát egyértelműen a lehetőség elszalasztását illetően a Magyar Szocialista Pártot terheli. A Jobbik pártérdeke lehet a Fidesz és az MSZP összemosása, de kérem, engedje meg, hogy néha a tények árnyalják az éleslátását.

Ami a délvidéki pártokkal való egyeztetés fontosságát illeti, szeretném jelezni, hogy ebben is egyetértünk önnel. Furcsállom ugyanakkor, hogy a három feltételt a Jobbik csak egyszerűen úgy kinyilatkoztatja. Hadd kérdezzem meg önt például, képviselő úr, hogy egyeztetett-e ön erről a három feltételről a délvidéki magyarság szervezeteivel. Mikor egyeztettek a délvidéki magyarokkal, és kivel egyeztettek? Tudhatunk-e erről valamit esetleg a viszontválaszban?

Ami pedig a temerini fiúk ügyét illeti, erről már az előbbiekben szóltam, én nem keverném össze - még egyszer megismétlem - a temerini fiúk ügyét Szerbia európai uniós integrációjával. Ebben az ügyben - ahogy kifejtettem már az álláspontomat - a lényeg, hogy sikerül-e elérni a temerini fiúk szabadon bocsátását. Hőbörgéssel semmire sem megyünk e tekintetben. (Felzúdulás, közbeszólások a Jobbik soraiban.)

Összegezve, tisztelt képviselő úr, feltételek nélkül tehát nem támogatjuk Szerbia európai uniós csatlakozását, a feltételek teljesülése esetén viszont támogatjuk Szerbia európai uniós csatlakozását. E feltételek világos megfogalmazása, valamint ezen feltételek sikeres teljesítése Magyarország alapvető érdeke, amely folyamatban szoros együttműködésre törekszünk mind a szerb kormánnyal, mind pedig a délvidéki magyarokkal.

Kérem a válaszom elfogadását. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Szávay István képviselő urat illeti a szó. Kérdezem, elfogadja-e a választ.

SZÁVAY ISTVÁN (Jobbik): Köszönöm szépen. Államtitkár úr, nem tudom elfogadni a választ, három rövid megjegyzést hadd tegyek. Az, hogy a kommunisták hogyan szavaztak ebben a kérdésben, az önöket semmi alól sem menti fel. Attól önöknek még lehetett volna nemmel szavazni vagy tartózkodni. (Taps a Jobbik soraiban.)

A másik: lehet, hogy nem megyünk hőbörgéssel semmire, de a falig hátrálás politikájával sem megyünk semmire, azzal, hogy mi kérjünk folyamatosan elnézést, hátráljunk meg, és beszéljünk állandóan arról, hogy milyen fontos a jószomszédi viszony. Szerintem ennél vannak magasabb rendű szempontok is.

Az pedig, hogy milyen feltételeket szabtunk vagy írtunk le, hangsúlyoztam, hogy ezeket tekintjük kiindulási pontnak. Nyugodtan, államtitkár úr azt kérdezi, hogy kikkel és mit szoktunk egyeztetni, államtitkár úr is pontosan tisztában van azzal, hogy milyen vélemények és milyen feltételek vannak a határon túl, ezek az alapvető követelések közé tartoznak mindenhol a Kárpát-medencében, minden jóérzésű magyar ember számára. Most pedig itt van önökön a sor, tisztelt kormánypárti képviselőtársaim, nyomjanak gombot, valljanak színt ország-világ előtt, hogy erre a válaszra mit mondanak, de felhívom a figyelmüket, hogyha önök erre a válaszra igent fognak mondani (Moraj a kormánypárti padsorokban.), akkor ország-világ előtt azt fogják egyértelművé tenni, hogy hajlandók... (Kikapcsolják a mikrofonját. - Közbekiáltások, taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Képviselő úr, az első megszólalásában is túllépte az ön számára rendelkezésre álló időkeretet, azt méltányoltam, de a második esetben már kénytelen vagyok figyelmeztetni, hogy legyen szíves a Ház szabályait betartani.

Megkérdezem a tisztelt Házat, elfogadja-e az államtitkári választ. (Dr. Gaudi-Nagy Tamás: Nem lehet elfogadni!) Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Megállapítom, hogy a tisztelt Ház 220 igen szavazattal, 38 nem szavazat ellenében, 50 tartózkodás mellett a választ elfogadta.

2010. október 27.