61 év igazságtalanul
Idén nyáron, pontosabban június 26-án volt ötödik éve annak, hogy az újvidéki szerb drogdíler megverésével gyanúsított öt magyar fiatalt előzetes letartóztatásba helyezték. Mint ismeretes, a bíróság összesen 61 év börtönbüntetésre ítélte őket.
Az incidens körülményei
A szerencsétlen éjszakán a későbbi sértett, az újvidéki Zoran Petrović Temerinben kocsmázgatott, majd végül a piactéren kötött ki, ami egyébként - meleg nyári hétvégeken - több társaság közkedvelt „szórakozóhelye”.
Az ominózus estén - szemtanúk beszámolója alapján - Zoran már túl volt néhány kocsmai konfliktuson (például a vendégek italába köpött stb.), amikor a piactéren iszogató társaság lány tagjait kezdte el molesztálni. Ezt a lányok barátai nem nézték jó szemmel és védelmükre keltek. (A szülők elmondása szerint Zoran nemzeti alapon is sértegette a magyar fiatalokat, de ezt a körülményt a bíróság nem vette figyelembe.)
A sajnálatos incidens folytán a drogdíler súlyos sérüléseket szenvedett el, az öt magyar fiatal sorsát pedig megpecsételte a szerbiai igazságszolgáltatás.
Reakciók
A szerb nyelvű lapok többségében vezető hírként számoltak be az esetről, többnyire magyarellenes hangulatkeltéssel fűszerezve. A Szerb Radikális Párt alelnöke, Tomislav Nikolić például azt nyilatkozta, illetve bejelentette azt az álhírt, miszerint a sértett elhalálozott, amiért Nikolić később elnézést kért. Sajnos ez a fölkorbácsolt kedélyeket már nem csillapította, vagyis a temerini fiúk ki voltak szolgáltatva a szerb politika és a szerb nyelvű média által gerjesztett lincshangulatnak.
Az előzetes letartóztatástól a drákói ítéletig
Az előzetes letartóztatás ideje alatt valamennyiüket súlyosan bántalmazták, néhány napra - a legalapvetőbb szükségletek kielégítését is megvonva tőlük - magánzárkába helyezték.
A szülők több alkalommal is különböző eljárásbeli mulasztásokra hívták föl a figyelmet (például, hogy a vallomásokat veréssel csikarták ki, hogy a kihallgatás ideje alatt egy ügyvédet rendeltek ki mind az öt gyanúsított részére, továbbá hogy egyáltalán nem, vagy csak nagyon minimális mértékben mutattak ki alkoholt a fiúk vérében, holott még az incidens utáni délelőttön – letartóztatásuk pillanatában – is szemlátomást erősen alkoholos állapotban voltak stb.).
A védelem a bírósággal nem tudta elfogadtatni a különböző beadványokban megfogalmazott panaszait. Az eljárás lefolytatásának gyorsasága, a főügyész és a bírónő gyanúsítottakra vonatkozó kijelentései, továbbá az ítélet súlyossága arra enged következtetni, hogy a bíróság elfogultan, külső hatásoktól befolyásolva hirdette ki a drákói ítéletet, amely szinte az egész délvidéki magyar közösséget megdöbbentette.
2005. április 11-én az Újvidéki Kerületi Bíróság emberölés bűntett kísérlete miatt Máriás Istvánt 15 év, Illés Zsoltot 13 év, Szakáll Zoltánt 11 év 6 hónap, Uracs Józsefet 11 év 6 hónap, Horváth Árpádot pedig 10 év börtönbüntetésre ítélte.
2005. szeptember 5-én Szerbia Legfelsőbb Bírósága elutasította az elítéltek védői által benyújtott fellebezéseket és az Újvidéki Kerületi Bíróság ítéletét teljes egészében helybenhagyta.
Küzdelem az igazságtalan ítélet ellen
A drákói ítélet kihirdetése után megkezdődött az a szélmalomharc, amely mind a mai napig tart. Megmozdultak a délvidéki magyarság politikai szervezetei, a civil szervezetek, de az újságírók is kiemelt figyelmet szenteltek az ügynek. Ugyanez elmondható néhány magyarországi szervezetre, közéleti személyiségre, napi- és hetilapra és különböző hírportálokra is. A teljesség igénye nélkül a következő szervezetek, közéleti személyiségek és újságírók tettek/tesznek az ügy előmozdítása érdekében:
Média
A délvidéki magyar nyelvű írott és elektronikus sajtót illetően legtöbbet a Magyar Szó (Kabók Erika, Stanyó Tóth Gizella), a Hét Nap (Tomek Viktor) és a Vajdaság Ma (Ternovácz István, Sebestyén Imre) munkatársai foglalkoznak az üggyel.
Magyarországon leginkább a különböző hírportálok (pl. Barikad.hu, Kuruc.info, Hunhir.hu, Szentkoronaradio.com stb.), de a Kossuth Rádió és néhány tévécsatorna (Echo Tv, Hír Tv, Duna Tv) is folyamatosan beszámol az aktuális akciókról, fejleményekről.
Szervezetek, közéleti személyiségek
Miután a szerbiai igazságszolgáltatás előtt minden jogorvoslati lehetőség kimerült, a Magyar Polgári Szövetség elnöke, Rácz Szabó László és a Magyarok Világszövetségének elnöke, Patrubány Miklós kezdeményezésére Gyüre István adai ügyvéd beadvánnyal fordult a strasbourgi emberi jogi bírósághoz. A beadványt – sajnos - elutasították. A Magyarok Világszövetsége csomagot is küldött a fiúk részére.
Az Európai Parlament képviselői közül dr. Becsey Zsolt foglalkozott az esettel, például – Tőkés Lászlóval közösen - közmeghallgatást is szervezett Brüsszelben, amelynek keretében a résztvevők érintették a fiúk helyzetét is. Az ifjúsági szervezetek közül főleg a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom és az Egyesült Magyar Ifjúság tett az ügy érdekében, lehetőségeik szerint – nyári táboraikban – előadásokat, adománygyűjtést szerveztek. A közelmúltban elkészült M. Szabó Imre budapesti televíziós műsorvezető dokumentumfilmje, amelyet eddig már néhány délvidéki és magyarországi helyszínen is levetítettek, sőt – a tervek szerint – Kanadában is bemutatják.
A fiúk nehéz helyzetén számos magánszemély és vállalkozó igyekezett segíteni (csomagok küldésével, pénzadománnyal stb.).
Az Emberi Jogi Központ szerepvállalása
2005 őszén – akkor még a Civil Mozgalom emberi jogi műhelyének aktivistáiként - meglátogattuk a fiúk hozzátartozóit és egy részletes dokumentációt készítettünk az esetről, amelyet több nemzetközi emberi jogi szervezetnek is eljuttattunk. 2005. október 15-i szabadkai tiltakozó megmozdulásunkon – ahol megjelentek a fiúk hozzátartozói is - a rendőrség és az igazságszolgáltatás diszkriminatív magatartása ellen tiltakoztunk.
Ezt követően 2006 elején – immár az Emberi Jogi Központ munkatársaiként - egy tematikus honlapot szerkesztettünk, amely a www.61yearsjail.net címen érhető el. (Ezen a honlapon részletesen ismertetjük az eset körülményeit.)
2006 nyarán egyik aktivistánk, Nádi Karolina, részt vett a benyújtott perújrafelvételi kérelem tárgyalásán Belgrádban (a beadványt Szerbia Legfelsőbb Bíróságának Nagytanácsa tárgyalta).
2007 folyamán az elítéltek több beadványát is eljuttattuk a Legfelsőbb Bíróság Ellenőrző Bizottságának és az Alkotmánybíróságnak. Sajnos egyik próbálkozás sem járt sikerrel.
2008. május 31-én megjelent jelentésünk is tartalmaz egy rövid beszámolót a temerini esetről. A jelentést több száz politikus, illetve közéleti személyiség címére postáztuk (szerbiai parlamenti képviselőknek, magyarországi országgyűlési képviselőknek, nagyobb emberi jogi szervezeteknek/intézményeknek stb.)
2009. április 1-jén Dr. Becsey Zsolt és Tőkés László Brüsszelben az Európai Parlamentben szervezett közmeghallgatást „Elfeledte-e a Vajdaságot az Európai Parlament?” címmel. Az Emberi Jogi Központot Süge Zsolt képviselte. Kollégánk, a számos magyarellenes atrocitás és jogsértés ismertetése mellett, említést tett az igazságtalan és aránytalan ítéletről is.
2009. április 24-én mgr. Bozóki Antal a fiúk fölhatalmazott ügyvédje kegyelmi kérvényt adott be az Újvidéki Kerületi Bíróságon. A kegyelmi kérvény benyújtását – az öt fiú beleegyezésével - intézményünk kezdeményezte.
Sajnálatos tény, hogy néhány nappal a kegyelmi kérvény benyújtása után Zoran Petrović elhalálozott. Ezzel kapcsolatosan az egyik szerb nyelvű napilapban Zoran rokona úgy nyilatkozott, hogy a temerini fiúk által okozott sérülések miatt halt meg Zoran.
Hogy elejét vegye a további találgatásoknak – hosszas „kilincselgetés“ után - Bozóki Antal megszerezte a boncolási jegyzőkönyvet, amelyben azt állapították meg, hogy a boncolás idején Zoran Petrović holttestén rothadási elváltozások mutatkoztak, ezért nehéz a halál okának pontos megállapítása, viszont legvalószínűbbnek azt tartják, hogy Petrović erőszakos halálát kábítószer – heroin és axiolitikum idegcsillapító gyógyszer – használata okozta.
2009. május 6-án a budapesti Sándor-palotában Sólyom László magyar köztársasági elnök fogadta intézményünk kétfős küldöttségét. Megbeszélésünk témája a délvidéki magyarság helyzete volt, azon belül is a temerini eset. Arra kértük elnök urat, hogy amennyiben találkozik Boris Tadić szerbiai köztársasági elnökkel, kérje meg, hogy a kegyelmi kérvény elbírálásakor különös körültekintéssel járjon el. A meghallgatás során kihangsúlyoztuk, a temerini fiúk esetét ne öt szerencsétlen ember ügyeként kezelje, hanem az eset szimbolikus tartalmát is vegye figyelembe, ugyanis a temerini fiúk ügye a délvidéki magyarság helyzetét is szimbolizálja, vagyis az ellehetetlenítés, a tehetetlenség és a kettős mérce szimbólumává is vált.
A kegyelmi kérvény sikerességének előmozdítása érdekében egy petíciót is kezdeményeztünk, amelyet összesen 36 szervezet képviselője látott el kézjegyével. A délvidéki magyar pártok közül a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének két alelnöke, a Magyar Polgári Szövetség elnöke és a Magyar Koalíció (újabban Magyar Remény Mozgalom) elnöke írták alá, míg a Vajdasági Magyar Szövetség és a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke erre nem volt hajlandó. A legjelentősebbnek számító délvidéki magyar civil szervezetek szinte kivétel nélkül támogatták a kezdeményezést. (A támogatók között volt a belgrádi Helsinki Bizottság elnöke, Sonja Biserko is.)
A petíció szövege, illetve a támogató aláírások listája elektronikus formában a következő hivatkozáson tölthető le: http://www.humanrightscenter.net/downloads/1.zip .
A petíciót és a boncolási jegyzőkönyvet mgr. Bozóki Antal, az elítéltek felhatalmazott jogi képviselőjének kérésére, 2009. július 9-én az Újvidéki Kerületi Bíróságon a már beadott kegyelmi kérvényhez csatolták.
Aktivistáink eddig több alkalommal meglátogatták a fiúkat, lehetőségeinkhez mérten csomagokat is összeállítottunk, illetve hordozható dvd lejátszót vásároltunk.
Fejlemények
A 2009. szeptember 4-én kelt levelünkben - az Emberi Jogi Központ aktivistáiként - találkozót kértünk Svetozar Čiplić emberi- és kisebbségi jogi minisztertől. Amennyiben a miniszter úr fogad bennünket, a délvidéki magyarság helyzetének ismertetése mellett, megkérjük, hogy ő is hívja föl Boris Tadić köztársasági elnök figyelmét a súlyos ítéletre és a kegyelmi kérvény pozitív elbírálásának a fontosságára.
2009. szeptember 10-én Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke találkozott Boris Tadić államfővel. Pásztor arra kérte az államfőt, hogy kedvezően bírálja el a benyújtott kegyelmi kérvényt.
Andróczky Csaba – Kiss Rudolf
Emberi Jogi Központ
www.humanrightscenter.net
(Megjelent az Aracs folyóirat legújabb számában)