Kisebbségi tankönyvek: Kettõs mérce
Írta: admin   
2007. janur 31.

Vajdaság Ma, 2007. január 31.

Kisebbségi tankönyvek: Kettős mérce

Amit lehet a dél-szerbiai albánoknak, azt nem lehet a vajdasági magyaroknak

Dél-Szerbiában, a Koszovóval határos Presevói völgyben több mint 60 ezer albán él. Négyszer kevesebben vannak, mint a magyarok a Vajdaságban. Az ő iskoláikban is a Belgrádban kidolgozott szerbiai tanterv szerint kellene, hogy folyjon az oktatás és a szerb fővárosban kidolgozott tankönyvek albán fordítását kéne, hogy használják. De nem így történik. A hivatalos magyarázat szerint azért nem, mert 1999 óta, tehát a koszovói NATO-bombázások óta nem találnak szakembert, aki a szerb nyelvű és szellemiségű tankönyveket albánra fordítaná. Ezt a dél-szerbiai albánok hivatalosan a kisebbségi jogok megsértéseként élik meg, és tiltakoznak is emiatt a kisebbségi jogokról tartott fórumokon, de a külföldi nagykövetségeknél is panaszt tettek már Belgrád mostoha viszonyulására. Ennek eredményeként tavaly Belgrád kénytelen volt jóváhagyni, hogy a dél-szerbiai albán diákok számára Koszovó fővárosából, Pristinából hozzanak be tankönyveket. Ez azért érdekes, mert habár Koszovó ebben a pillanatban a nemzetközi jog szerint még mindig Szerbia részét képezi, Belgrád gyakorlatilag már csak a Koszovóban rekedt szerbséggel tartja a kapcsolatot. A pristinai tankönyvekről viszont lehetetlen azt feltételezni, hogy megfelelnek a szerb nemzeti elvárásoknak. Hogy Belgrád kénytelen volt engedni, az annak tudható be, hogy a koszovói probléma rendezése során minden jel szerint majd alkalmazásra kerül a reciprocitás elve. Tehát, ha Szerbia azt szeretné, hogy a Koszovóban rekedt szerbek Belgrádból küldött tankönyvekből tanulhassanak, akkor a Szerbiában rekedt albánok számára is engedélyezni kell az albán szellemiségű tankönyvek használatát. Belgrád ebbe bele is egyezett, egyedül a történelem és a földrajzkönyvek behozatalát nem engedélyezte. Fölvetődik azonban a kérdés, ha Szerbiában nincs, aki albánra fordítsa a szerb tankönyveket, akkor akad-e olyan, Belgrád szája ízének megfelelő tanfelügyelő, aki ellenőrizhetné, hogy a dél-szerbiai albán diákok mit tanulnak történelem, földrajz és irodalomórán. Ennek kicsi a valószínűsége. Dél-Szerbiában, a Presevói-völgyben található Bujanovacon, Presevóban és Medveđán megoldódott az ott élő albán diákok tankönyvellátása. Az albán elemisták és a középiskolások egyaránt Pristinában nyomtatott könyveket használnak. Politikai vezetőik elégedetten nyilatkoznak a kérdés rendezéséről. Ugyanakkor még ma is bírálják Szerbiát amiatt, mert nem képes megoldani a szerbiai tankönyvek albán nyelvű fordításának kérdését. Hogy eddig eljutottak, nem kellett megalakítaniuk Nemzeti Tanácsukat. Hiába szorgalmazta a Koštunica-kormányzat, hogy a magyarok és a többi 12 szerbiai nemzeti kisebbség után a dél-szerbiai albánok is hozzák létre kisebbségi önkormányzatukat. Nem tették. Ők nem akartak részévé válni annak a 13 szerbiai nemzeti tanács által alkotott szerbiai kisebbségi tanácsnak, amelynek az élén a mindenkori szerbiai kormányfő áll. E nélkül is pontot tettek a tankönyvbeszerzés kérdésére. Ezzel szemben a vajdasági magyarságnak van nemzeti tanácsa, amelynek annyit sikerül elérnie, hogy bizonyos hiánypótló kiadványoknak Magyarországról történő behozatalát az illetékes belgrádi tárca erőteljes szűrés után engedélyezze. De, hogy ezek a tankönyvek átkerüljenek a magyar-szerb határon, az általában újabb intézkedéssorozatot követel. Arról pedig, mind a mai napig szó nem esett, hogy a vajdasági elemi iskolák magyar tanulói számára az anyaországból hozzunk be tankönyvet, olyat, amiből a magyarországi kisdiákok is tanulnak. Ez ugyanis mindeddig nem volt összeegyeztethető a szerbiai oktatásügyi minisztérium törekvéseivel. És igényként sem fogalmazódott meg magyar részről mind a mai napig. Tankönyvkérdésről szólva, azt a botrányt sem szabad elhallgatni, amely tavaly alapjaiban rázta meg a szerbiai magyar tankönyvkiadást, amikor megjelent a középiskolai feladatgyűjtemény magyar nyelvű kiadása, amelynek címoldalán egyebek mellett az volt olvasható, idézem, hogy „elmehetnél" és, hogy „el fogtok süllyedni". A heves tiltakozás nyomán, akkor a szerbiai oktatási minisztérium visszavonta a botrányos tankönyvet.

Itt tart a kisebbségi tankönyvkiadás helyzetének a rendezése Szerbiában.

Ternovácz istván (Magyar Rádió - Szülőföldünk határok nélkül)