El kell temetnünk halottainkat Nyomtatás E-mail
Írta: admin   
2011. janur 24.

„El kell temetnünk halottainkat”

Nagyobb kutatási lehetőségek negyvennégy kapcsán

Hosszú évtizedekig hiteles levéltári adatok nem állhattak a kutatók rendelkezésére az 1944 végén és 45 elején a Délvidéken végrehajtott magyarellenes atrocitásokkal kapcsolatban. A jugoszláviai és magyarországi levéltárak egyaránt zárva voltak. A rendszerváltozásig egyetlen hitelt érdemlő dokumentum volt nyilvános, éspedig Mindszenty József hercegprímás levele Gyöngyösi János külügyminiszternek, melyben megírta, hogy ezerszám végzik ki Bácskában a magyarokat.

A levél a párizsi béketárgyalások előtt kelt, de a tárgyalásokon soha sem lett felmutatva. Ugyanakkor a jugoszláv delegáció azzal állt elő, hogy a magyar „megszállás” idején a hatóságok csupán Bácskában 18 ezer délszlávot öltek meg. Néhány évvel később a hivatalos Belgrád 6 ezerre „csökkentette” ezt a számot – hangzott el tegnap Szegeden a témában összehívott, megemlékezéssel összekötött tudományos tanácskozáson.

Az előadók, délvidéki és magyarországi történészek, levéltárosok, kutatók ez alkalommal azért jöttek össze, hogy feltárják s ismertessék azokat a lehetőségeket, melyeket az újvidéki Vajdasági Levéltár nyújt. Például Forró Lajos magyarkanizsai történész kijelentette, hogy az általa a negyvennégyes események kapcsán kikutatott és könyv formájában is megjelentetett magyarkanizsai és környékbeli áldozatok számát az említett levéltárban, a közelmúltban végzett kutatásainak köszönhetően, még 32 névvel tudta bővíteni.

A konferencián hangsúlyozták azt is, hogy a nemrég létrejött magyar–szerb történészi vegyes bizottság megalakulása óta egyre nagyobbak a lehetőségek a szerbiai levéltárakban való kutatásra is.

Glatz Ferenc, a délvidéki történéseket feltáró magyar–szerb vegyes bizottság társelnöke előadásában a megbékélés fontosságáról beszélt, ehhez azonban – ahogy fogalmazott – „el kell temetnünk halottainkat”. Az akadémikus úgy látja, az európai integráció továbbviteléhez szükség van a nemzetközileg elfogadott kisebbségi normák érvényesítésére, ahogy az a finn–svéd, német–francia, osztrák–olasz konfliktusok feloldása során megtörtént.

Elhangzott, hogy a bizottság Glatz Ferenc által vezetett magyar tagozata három területen kívánja végezni munkáját: a levéltári kutatások, valamint az oral history, azaz a visszaemlékezések rögzítése mellett egy honlap létrehozását is tervezik. Ez utóbbi beindítására február 22-én kerül sor, amikor a budapesti Terror Háza Múzeumban a második világháború végén a délvidéki magyarok ellen elkövetett atrocitásokkal kapcsolatban tartatnak majd kiállítást.

A rendezvény tudományos része után alkalmi megemlékezést tartottak, amely keretében bemutatták Mojzes Antal helytörténész kutatásai alapján nemrég készült dokumentumfilmet is.

A tervek szerint a tegnapi szegedi tanácskozás folytatására február 12-én Szabadkán kerül sor.

(Magyar Szó, hege, 2011. január 24.)

 

Utolsó frissítés ( 2011. janur 24. )
 
< Előző   Következő >

Számláló

Látogatók: 5510516

Online