A békéért egyenjogúan Nyomtatás E-mail
Írta: admin   
2008. november 03.

A békéért egyenjogúan

„Ez a föld a tiéd, ha elmész, visszavár” – áll az 1944-ben ártatlanul kivégzett magyarok emlékére állított 15. kereszten

Koszorúzás, gyertyagyújtás (Stanyó Tóth Gizella)
Koszorúzás, gyertyagyújtás (Stanyó Tóth Gizella)

Soha korábban nem voltak ilyen sokan a csúrogi sintérgödörnél tartott megemlékezésen, mint tegnap délután, halottak napján, amikor a tizenötödik fakeresztet állították le az 1944 októberében ártatlanul kivégzett apáik, hozzátartozóik emlékére az egykor Csúrogon és környékén élt magyarok.

Sorsuk, mint tudjuk, 1945. január 23-án megpecsételődött. Ezen a napon űzték ki őket otthonaikból, házaikból, javaiktól megfosztva, kollektív bűnössé nyilvánítva, koncentrációs táborba hajtották őket Járekra, majd Szépligetre (Gajdobrára) és Wekerlefalvára (Újgajdobrára). Innen 1945 szeptemberében szabadultak a három falu magyarjainak a túlélői, egy papírral a kezükben, amelyen az állt: mindenhova mehetnek, csak vissza, szülőfalujukba nem.

A hozzátartozók 1994 óta emlékeznek meg nyilvánosan is a volt csúrogi dögtemetőben, ahol kivégzett hozzátartozóikat holtukban is megalázva, embertelen módon földelték el. Tegnap is szomorú kép fogadta ezen a helyen az emlékezőket. Erre utalt Teleki Júlia, a megemlékezés szervezője köszöntve az egyházi és világi méltóságokat, a hozzátartozókat és mindenkit, aki támogatja küzdelmüket a méltó síremlék felállításáért, a kegyhely megjelöléséért. Egyben arra kérte a jelenlevő politikusokat, képviselőket, hogy nézzenek körül, hogy milyen méltatlan helyen kell megemlékezniük, és tegyenek azért, hogy mielőbb emlékhellyé nyilvánítsák a csúrogi sintérgödröt.

Szenthelyként áldotta meg Fúderer László és Bogdán József katolikus lelkipásztor a sintérgödröt, ahol mindeddig méltatlan módon vannak elföldelve a kivégzettek. Elérkezett talán az idő, hiszen új szelek fújnak most már szerte Európában, mondta dr. Becsey Zsolt, az Európai Parlament képviselője. Egy napon egyfajta zarándokhellyé is válhat majd ez a hely. Több párhuzamos, köztük gyűjtési akciót is javasolt ennek megvalósításáért. Személyesen 1000 euróval járul hozzá az elképzelés megvalósításához.

Számtalan vajdasági magyar ember várja el, hogy a történelmi megbékélés ne csak egyoldalú legyen, hanem hivatalosan is ismerjék el: a megemlékezés minden ember joga, mondta Egeresi Sándor, a Tartományi Képviselőház elnöke. Személyesen is átérzi a gyászolók fájdalmát, hiszen nagyapját is kivégezték 1944-ben Topolyán, és szintén egy szeméttelepen ásták el. A tartományi parlament 2003-ban már nyilatkozatban törölte a kollektív bűnösséget, és rehabilitálta az ártatlanul kivégzetteket. 2004 decemberében pedig a Magyar Nemzeti Tanács nyilatkozatban emlékezett meg az 1944-ben kivégzettekről, mondta Pásztor Bálint, a szerbiai parlament képviselője. Megígérte a Magyar Koalíció képviselőinek nevében: indítványozni fogják a kollektív bűnösség törlését, és javasolják a több tízezer kivégzett rehabilitációját, akiknek egyetlen bűne a magyarsága, a németsége, a romasága vagy más nemzetisége volt.

Köszöntő beszédet mondott még Éhn József, a Kárpát-medence Magyarságáért szervezet nevében, Zakar Péter, Csongrád megye közgyűlésének alelnöke, Rácz Szabó László, az MPSZ elnöke, dr. Szőr Anna és M. Szabó Imre az Október 23. Bizottság Alapítvány nevében és dr. Páll Sándor, a VMDK elnöke. Az Október 23. Bizottság Alapítványa egy gránit emléktáblát is bemutatott a kommunista terror áldozatául esett csúrogi magyarok emlékére. Felállítását később tervezik. A verseket Rókus Zoltán mondta el, Harangozó Edina pedig a köszöntőt. A megemlékezés a Himnusszal és koszorúzással ért véget.


(Magyar Szó, S.T.G. 2008. november 3.)
 
< Előző   Következő >

Számláló

Látogatók: 4900545

Online