Miért hagyjuk elvenni, ami a miénk? Nyomtatás E-mail
Írta: admin   
2006. december 04.

Vajdaság Ma, 2006. december 4.

Miért hagyjuk elvenni, ami a miénk?

A Szabadkai Rádió egész napos magyar nyelvű adásának megszüntetése és a szerkesztőség állásfoglalása

Harmincnyolc éves a Szabadkai Rádió. 1968-ban néhány órával indult a műsor, most két hullámhosszon, három nyelven egész napos műsorokat sugárzunk. Szerkesztőségünk nagyon kicsi, mindössze 14 ember készíti az adásokat. Szerencsére külső munkatársak sora van a segítségünkre, s ez a 17 ember vállalja, hogy jelképes tiszteletdíjak fejében vagy még anélkül is közreműködik a műsorok készítésében. Az elmúlt csaknem négy évtizedben sikerült elérni, hogy a hallgatók a saját rádiójuknak tekintsék a szabadkait. Nemcsak itt Szabadkán, hanem a szomszédos községekben is Bácsgyulafalvától Adán át egészen Padéig. A 80-as években a határon túl, Szegeden is a leghallgatottabb adók egyike voltunk. A független felmérések szerint napjainkban is a Szabadkai Rádió rendelkezik a legnépesebb hallgatótáborral itt a Vajdaságban. Műsoraink élnek, a hallgatók állandóan jelentkeznek, elmondják véleményeiket a kontaktműsorokban, reagálnak a jelentéseinkre, dalokat kérnek a kívánságműsorokban, sokszor bírálnak is. Ez így természetes.

A hallgatottsági adataink jók, ami egy elektronikus tájékoztatási eszköz számára a legfontosabb tényezők egyike. Ennek ellenére mégsem ünnepel most a Szabadkai Rádió Magyar Szerkesztősége és nemcsak azért, mert nem kerek az évforduló.

Eredményeink ellenére nincs okunk ünnepelni.

Néhány hónapon belül, valószínűleg már a jövő év első felében megszűnik a Szabadkai Rádió egész napos műsora. Naponta csupán néhány órás adásidőnk lesz, s a szerb és horvát műsorokkal váltakozik majd a magyar program. A jelenleg hallható, a hallgatók által kedvelt műsorok legnagyobb része megszűnik. Tudjuk, hiába kérjük majd, hogy a hallgatók tartsanak ki mellettünk, olyan adókat fognak majd választani sokan, ahol egész nap anyanyelven szólnak hozzájuk. Azután a jövő év vége felé privatizálni fogják a Szabadkai Rádiót, s akkor lehet, hogy teljesen megszűnik a magyar adás, vagy csupán napi néhány percre redukálódik. Attól függően, hogy ki lesz a vásárló, s annak milyen szándékai lesznek a magyar szerkesztőséggel. Nem vagyunk, nem lehetünk optimisták.

Sokan most hitetlenkedve mondhatják, hogy ez nem következhet be. Sajnos úgy látszik, hogy Szerbiában igen.

A törvényes rendelkezések szerint mindegyik rádióállomásnak csak egy hullámhossza lehet. A törvényalkotókat nem érdekelte az, hogy így meg fognak szűnni a vajdasági kisebbségek helyi adókon sugárzott egész napos műsorai. Nemcsak bennünket, magyarokat súlyt ez a rendelkezés, hanem másokat is. Vagy éppen ez volt a cél? Ami nem sikerült Milosevićnek, azt most megteszi az – úgymond - demokratikus hatalom. Az sem érdekli őket, hogy ez által éppen azt az alkotmányt sértik meg, amelyet alig egy hónapja fogadtak el. Az alkotmány ugyanis kimondja, hogy a kisebbségek szerzett jogai nem sérülhetnek. Akkor vajon mi is az, ha a leghallgatottabb vajdasági magyar nyelvű rádió egész napos műsorát megszűntetik?

A múlt héten Belgrádban voltunk egy tanácskozáson, ahol érdekes adatokat hallhattunk. Először is azt, hogy Koszovóban, ahol 120 rádió és tévéállomás működik, 20 kizárólag szerb nyelven sugároz. Kérdés, hogy nekünk vajdasági magyaroknak vajon mikor lesz 20 saját rádiónk és tévénk, amelyek magyarul készítik műsoraikat? A jelek szerint: Soha!

A másik adat, amit hallottunk, hogy a jövőben Szerbiában 400 rádió és televízió működhet majd. Számarányunk alapján ebből mintegy 20 frekvencia bennünket, vajdasági magyarokat illethetne meg, amelyeken saját műsorokat készíthetnénk.

Miért nem követeljük azt, ami a miénk kellene, kell hogy legyen? Miért mondunk le mindenről? Hol vannak az érdekvédelmi szervezeteink? Miért nem tesznek semmit? Ha Szerbiában nem tudnak eredményt elérni, miért nem fordulnak az anyaországi szervekhez, vagy az európai intézményekhez? Ki fogja megmagyarázni a vajdasági magyaroknak, a vajdasági magyar választóknak, hogy miért nem lehet többé Szabadkai Rádió?

Németh Ernő megbízott fő- és felelős szerkesztő

***

A Szabadkai Rádió magyar nyelvű műsorai szerkesztőségének állásfoglalása az esetleges privatizáció és műsorsugárzás- és séma változtatása kapcsán.

1. Követeljük az évek óta sugárzott egész napos magyar nyelvű műsor VÁLTOZATLAN FORMÁBAN való fenntartását. Erre nemcsak a bizonyított hallgatói igény, hanem a szükséges káderállomány, a 38 éves tapasztalat és az archív is rendelkezésre áll.

2. Nem csupán alkotmányosan garantált a szerzett jogok védelme a kisebbségek esetében, hanem ugyancsak a hatályos alkotmány teszi lehetővé a helyi és regionális rádiók alapítását és a működtetését a helyi önkormányzatok számára.

3. Követeljük a Szabadkai Rádió Közvállalat vezetőségétől, a magyar és a horvát nemzeti közösségek legitim vezetőitől (Lásd: Szabadka, Magyarkanizsa és Zenta helyi önkormányzatainak vezetőitől, a kisebbségi nemzeti tanácsoktól, politikai pártoktól és civil szervezetektől ), hogy tegyék meg a szükséges lépéseket a közszolgálati rádió fennmaradása érdekében – különös tekintettel arra, hogy három, illetve négy nyelven sugározza műsorát és rendkívül hallgatott a régióban.

A szerkesztőségi állásfoglalást aláírta a Szabadkai Rádió magyar szerkesztőségének minden tagja, név szerint:

Bencsik István, Gligor Gellért, Horváth Rice Valéria, Kartali Róbert, Maráci Barabás Mónika, Németh Ernő, Németh János, Piuković Norbert, Röhrig Ottó, Szabó Hangya Teréz, Tóth Imre, Varga Ágota és Vitković Aleksandar

 
< Előző   Következő >

Számláló

Látogatók: 5949200

Online