Reagálás a szerbiai belügyminisztérium jelentésére Nyomtatás E-mail
Írta: admin   
2006. prilis 04.

Reagálás a szerbiai belügyminisztérium jelentésére

Mint a szenttamási székhelyű Emberi Jogi Központ (EJK) aktivistái, kénytelenek vagyunk komoly fenntartásainkat megfogalmazni a szerbiai belügyminisztérium (továbbiakban: BM) által kiadott - a 2005-ös évre vonatkozó, nemzetek közötti incidensekről szóló - jelentéssel kapcsolatban, ugyanis a jelentés elrugaszkodik a valós tényállástól és nevetséges csúsztatásokat tartalmaz. Délvidéki fiatalokként 2003 óta folyamatosan követjük az eseményeket és felelősségünk teljes tudatában állítjuk, hogy a nemzetek közötti feszültség és az ebből fakadó jogsértések nem szűntek meg, ez a fajta intolerancia tendenciózusan mind a mai napig jelen van társadalmunkban. Azonban a puszta számoknál sokkal riasztóbb a megfélemlítettség mértéke, valamint, hogy ez az állapot állandósult térségünkben. Viszont a számok vonatkozásában is komoly hiányosságokat tapasztaltunk a szerbiai BM jelentésében, ugyanis a 2005-ös évben csupán egy (1) esetet ismernek el nemzeti indíttatásúnak. Mi meg vagyunk győződve afelől, hogy ez szándékos félrevezetés, hiszen ettől jóval több esetben követtek el támadást magyarok ellen nemzeti alapon (nem beszélve arról a több tucat esetről, ahol egyértelműen nem bizonyítható a nemzeti indíttatás, viszont a körülményekből adódóan világosan kiszűrhető, hogy nem puszta virtuskodásból vagy alkoholos állapot miatt történt incidensről van szó). Fontosnak tartjuk hangsúlyozni azt is, hogy a fizikai bántalmazás mellett, a negatív diszkrimináció számos más módjának vannak kitéve a magyar nemzetiségű polgárok (a kétnyelvűség területén tapasztalható visszásságok, gazdasági vonatkozású ellehetetlenítés, oktatásban felmerülő jogsértések, stb.). Ahhoz, hogy világosabb képet kapjunk a szerbiai belügyminisztériumi jelentés tartalmáról, és rávilágíthassunk a hiányosságokra, szükségesnek tartjuk a jelentés egyes részeit tételszerűen kiértékelni ( a jelentésből kiragadott részeket idézőjelbe téve ).

- ...„A Köztársaság és a BM mindent megtett, hogy teljes körű biztonságot nyújtson az összes nemzeti kisebbségnek, beleértve a magyar nemzeti kisebbséget is Vajdaságban, és 2005-ben a helyzet javult is”, továbbá, hogy: ...„2005-ben a nemzetek közötti feszültségek csökkentek, és minden nemzeti kisebbség védelme és biztonsága, különösképpen a magyaroké, megerősödött köszönve a Kormány, a Kisebbségügyi minisztérium, a tartományi szervek, a vallási és polgári vezetők együttműködésének”.

EJK: Ezzel szemben több tucat esetben megtámadtak, súlyos testi sérüléseket okoztak a magyar nemzetiségű fiataloknak, több esetben a veréshez párosult a nemzeti alapon való szidalmazás (ezekben az esetekben, amennyiben a rendőrség elfogta az elkövetőket, akkor is csupán szabálysértési eljárást indított ellenük) , továbbá számos uszító jellegű falfirka jelent meg Délvidék különböző magyarlakta településein. A jéghegy csúcsa pedig már a kézigránátos robbantás volt, amelyet a vajdasági magyarság egyik politikai vezetőjének házánál követtek el, valamint egy magyar fiatalember meggyilkolása Magyarkanizsán (ez utóbbi esetben nem tudunk arról, hogy megindították volna az eljárást az elkövető ellen, sőt még olyan nemhivatalos információk is birtokunkba jutottak, hogy a gyilkos elköltözött korábbi lakhelyéről, ezzel szemben az öt temerini fiút, akik egy szerb fiatalembert bántalmaztak 2004 nyarán, még aznap reggel elfogták – sőt, mint arról értesülhettünk, az öt temerini fiút a börtönben fizikailag is súlyosan bántalmazták ).A számadatok kezelésekor fontos figyelembe venni azt a tényt is, hogy sok esetben nem történik hivatalos bejelentés, sőt sokszor el sem jut egy-egy incidens híre a nyilvánosságig.

- ...„A BM egyik feladata, hogy figyelje az eseményeket és hathatós intézkedéseket tegyen ha rendbontásra kerül sor az etnikailag vegyes összetételű közösségekben. Szigorú intézkedéseket vezettek be, hogy csökkentsék a komoly és kisebb bűntetteket a különböző nemzetiségek közül kikerülő személyek esetében a vegyes közösségekben, és hogy biztosítsák a személyi és vagyonvédelmet minden formájú fenyegetéstől, beleértve a nemzetiségek közötti konfliktusokat is”…” Ennek érdekében mindent megtettek, pl. megerősített rendőri ellenőrzés, ahol lehetséges, vegyes nemzeti összetételű őrjárat és más előmenetelek”… „Nincs kétség afelől, hogy a szerbiai rendőrség igazán multietnikus az összetételében. Ezért is, és a kifejezett kölcsönös tisztelet és együttműködés miatt az állam és a nemzeti kisebbségek között, a kormány mindent megtesz, hogy még nagyobb számban legyenek képviselve a kormány végrehajtó szerveiben, a minisztériumot is beleértve…”

EJK: A fent említett vegyes nemzeti összetételű őrjáratokról nincs tudomásunk, de bizonyossággal állítjuk, hogy úgy általában a rendőrség kötelékein belül alulreprezentáltak a magyar nemzetiségű személyek. Ez szinte általános jelenség a Délvidéken, csak, hogy egy példát említsünk, lakóhelyünkön, Szenttamáson, a mintegy negyvenöt (45) rendőr között két (2) magyar nemzetiségű rendőr található. Ismételten emlékeztetni szeretnénk Vojislav Koštunica 2004-es évi nyilatkozatára, amelyben a multietnikus rendőrség mielőbbi felállításának szükségességéről nyilatkozott.

- ...„A rendőrség sikere megmutatkozik abban, hogy a magyarokat ért testi támadásokat 2004-ben és 2005-ben mind megoldották, kivéve egyet 2005-ben. Azt is megállapították, hogy csak egy volt nemzeti indíttatású”… „Ebben a bizonyos esetben a szerb nemzetiségű elkövető rendőri őrizetben maradt és a vád ellene nemzeti, faji és vallási intolerancia szítása, egy másik esetben pedig kisebb szabálysértés ellen tettek feljelentést. Megállapították, hogy ezek az elkövetők hajlamosak az ivászatra, a béke és nyugalom megzavarására és bűntettek végrehajtására”.

EJK: Számunkra egyértelmű, hogy egytől jóval több esetben kellett volna eljárást indítani a támadók ellen, ugyanis több olyan incidens is volt, ahol motivációként az etnikai türelmetlenség játszott szerepet, egyébként az esetek többségében nem mutatható ki egyértelműen az etnikai türelmetlenség, legalábbis ennek verbális megnyilvánulása elmarad, viszont “csak” véresre és félig rokkantra verik a magyar fiatalokat! Csak néhányat említünk meg példaként, címszavakban: „Tűnjetek innen, ez itt Szerbia!” (Magyar Szó, 2005. május 30., hétfő ), „Újabb etnikai incidens Temerinben” (Vajdaság Ma, 2005. június 12.), „ Magyarellenes incidens Temerinben…” ( Vajdaság Ma, 2005. december 7. ).Tudomásunk szerint mindegyik esetben csak szabálysértési eljárás indult a támadók ellen. További fontos momentum, hogy a BM a magyarok ellen elkövetett incidenseknél az alkoholos állapotra hivatkozik, azzal igyekszik magyarázni az esetek indítékát, igyekszik úgy beállítani, mintha ez csak részeg suhancok túlkapásai lenne, de egyébként még ebben az esetben is kettős mércét alkalmaznak, merthogy az elítélt temerini magyar fiúknál nem vették figyelembe az erősen alkoholos állapotot! Sőt azt sem, hogy a sértett nemzeti alapon (is) provokálta későbbi bántalmazóit!

- …„Ez nagyon fontos, mert a 2003 márciusában kiadott a kisebbségi jogok gyakorlását elősegítő rendelet előírja, hogy a kisebbség a saját nyelvét kell, hogy használja és azon a nyelven kell őt értesíteni is. A kisebbségek nyelve is hivatalos használatban van. A polgároknak megengedett, hogy a saját nyelvükön beszéljenek, ezért is fontos, hogy a különböző nyelvű személyzet legyen alkalmazásban a közintézetekben”… „A személyi igazolványban (és más iratoknál) is a kisebbség nyelvén eredetiben tüntetik fel a nevet.”

EJK: Ez a megállapítás természetesen nagyon szépen hangzik, ám tudni kell, hogy a valóságban ez egyáltalán nem így van. Számos vegyes etnikumú településen nem található magyar alkalmazott a közvállalatoknál, vagy csak nagyon csekély mértékben, mindenesetre nem a lakosság nemzetiségi arányainak megfelelően. Ismét csak a legkézenfekvőbb példát hozzuk fel, Szenttamást, ahol statisztikai kimutatást készítettünk arról, hogy milyen arányban vannak képviselve a magyar nemzetiségűek a közintézményekben (hamarosan több délvidéki településsel kapcsolatosan végzünk majd hasonló kimutatásokat, az adatokat természetesen a legszélesebb nyilvánosság számára is közzétesszük). A postai adminisztrációban például nincs egyetlenegy magyar alkalmazott sem, mindössze két magyar postás van, a helyi kommunális vállalatnál a mintegy hatvanhét (67) alkalmazottból mindössze tíz-tizenkettő (10-12) a magyar nemzetiségű, ezek többségét sírásóként alkalmazzák, a községházán ötvenöt (55) munkásból hét (7) magyar nemzetiségű (Szenttamáson a magyarság aránya 29 %-ot tesz ki). A kétnyelvű helységnévtáblák körül is komoly gondok adódtak lakóhelyünkön, ugyanis a község hosszú ideig nem volt hajlandó kihelyezni a tradicionális magyar elnevezéssel ellátott táblákat. Most is félmegoldásként, formailag nem a szabványnak megfelelő kétnyelvű helységnévtáblái vannak a településnek. Személyi igazolványt magyar nyelven csak pénzért adnak ki, nyilván nem kell részleteznünk, hogy a gazdasági pangás illetve hanyatlás állapotában élő magyar polgárok közül ezt csak nagyon kevesen tudják megfizetni.

…„Hogy alkalmazkodjon a nemzetközi és hazai jogi követelményekhez, amelyek a kisebbségi jogok védelmére vonatkoznak és a hivatalos szervek és rendőrség törvényesen járjanak el, 2005 novemberében a BM elfogadott egy tervet erre vonatkozólag “A nemzeti kisebbségek jogainak gyakorlása és védelme: Rendszabályok a multietnikus közösségekben”. Ezt teljes mértékben alkalmazták.

EJK: Erről a tervről sajnos nem hallottunk, még kevésbé éreztük ennek pozitív hatását a gyakorlatban.

EMBERI JOGI KÖZPONT

Szenttamás

Utolsó frissítés ( 2009. november 23. )
 
< Előző   Következő >

Számláló

Látogatók: 5534599

Online