Magyarverés Délvidéken Nyomtatás E-mail
Írta: admin   
2005. november 08.

Magyarverés Délvidéken

A brüsszeli filmbemutatóról kérdeztük M. Szabó Imrét, a film készítőjét

Néhány hete Brüsszelben bemutatták M. Szabó Imre dokumentumfilmjét, amelyet a vajdasági magyarverésekről készített. Az operatőr-rendezőt levélben kerestük meg, és a következő kérdésekre kértünk választ: Hogy került sor a film bemutatására? Hogy fogadták, milyen a visszhangja? Folytatni kívánja-e a témát? Mikor és pontosan mit szeretne bemutatni? Kiknek készül az újabb fölvétel? Láthatja ezeket az átlagpolgár? Milyen céllal forgat (a közvélemény tájékoztatása a célja, esetleg a politikusok figyelmének az ébrentartása)? M. Szabó Imre válasza:

– A Magyarverés Délvidéken című film forgatása első pillanatától kezdve kapcsolatban vagyok Brüsszellel, az Európai Parlament magyar képviselőivel, akiknek digitális képeket küldtem, és folyamatosan beszámoltam egy-egy út tapasztalatairól. Eljuttattam angol fordításban a legfontosabb interjúk, történetek szövegét dr. Becsey Zsoltnak, valamint asszisztensének, Róka Zsuzsanna kiváló újságírónak, aki jelenleg az EU alkalmazottja. Tehát amolyan szakmai-emberi és bizonyos értelemben nemzetpolitikai érték- és érdekazonosság vezérelt bennünket ezekben a súlyos ügyekben. A Duna TV 2004 decemberében a kettős állampolgársági népszavazás után bemutatta a filmsorozatot. Az angol nyelvá feliratozott változatot azonban – bár megrendelte – nem. Ennek okainak fejtegetésébe nem szándékozom belebocsátkozni. Most a Hatvanegy év jogerősen munkacímű dokumentumfilm (a temerini szerbverés minden részletre kiterjedő elemzésével, feltárásával: az elkövetőktől kezdve az eljárások jogszerűségének nemzetközi szakértőkkel való vizsgálatán át a fogva tartás körülményeiig és a börtönbeli magyarverésekig) előkészületein dolgozom.

Hogy hol közvetítik, még nem tudom. Lehet, belecsúszik az új kormány idejébe. Magam, főként családom drámája okán, pontosan átérzem, mit jelent kisebbségben, megkülönböztetve élni. Erdélyből származom. Talán éppen ezért viseltetek különös érzékenységgel az ilyen történetek iránt. Saját zsebből utazgattam, hol itt, hol ott megszállva, kocsiban alva ma is kitartóan járom a Délvidéket. Legutóbb október 30-án, a keresztállításon és a megemlékezésen jártam 45 perces filmet forgatva Csurogon. Másfél esztendő alatt huszonegy alkalommal fordultam meg a Délvidéken. Célom a filmmel, hogy lehetőséget adjak arra, beszéljék ki magukból ezek a szerencsétlen, megalázott magyar emberek a fájdalmukat, s epikus megközelítéssel, feldolgozással megmutassam a világnak, mi történik velük, ott élőkkel s velünk, azokkal a magyarokkal, akik átérezzük sorsukat.

Nagyon meghatott, amikor az Orbán Viktor volt miniszterelnököt, a FIDESZ – MPSZ-elnököt is kitüntető Aracs Társadalmi Szervezet díjátadó ünnepségén kamerámmal ott jártam, az ünnepség után lépten-nyomon megállítottak, akik látták a filmeket. Olyan találkozások voltak, amelyeket nem felejthetek el, könnyezve emlékezem rájuk. Meg is hívtak, vetítsem számukra ismét a MAGYARVERÉS DÉLVIDÉKEN című filmsorozatomat. Szomorúan s mégis szívesen teszek eleget a meghívásoknak.

Brüsszelre visszatérve: dr. Becsey Zsolt, az EU néppárti képviselője személyes meghívására s vendégeként utaztam el. Öt dupla DVD-t vittem, összesen 110 percre rövidítettem a sorozatot. Az Európai Parlament épületében levő termet szépen benépesítették, lehettek úgy 90-en. Őszinte érdeklődéssel figyelték az angol feliratos változatot, utána több csoport verődött össze, s élénk vita alakult ki. Hozzá kell tennem, a filmet, amelyben őszintén fogalmaztak az emberek, a délvidéki magyar delegáció látogatása után tíz nappal adtuk. Még élt bennük az élmény, s bizony kontraszt is kialakult bennük... Tokés László püspök úrral is összefutottam az EP épületében, ő nagyon jelentős tettnek értékelte a vetítést s az azt követő beszélgetéseket. Másnap a brüsszeli magyarokkal találkoztam, ott is bemutattam a filmet. Ezt is élénk vita követte. „Mit tehetnénk?” – kérdezték.

Azt hangsúlyozták, hogy az anyaország felelőssége óriási ebben a kialakult helyzetben, ezzel magam is teljesen egyetértettem. Hiszen véleményem szerint cinkosan némák a magyarverések ügyében. (GRUIK Ibolya, Magyar Szó, 2005. november 8., 3. o., Árgus)

 
< Előző   Következő >

Számláló

Látogatók: 4881694

Online