Illúziók nélkül Nyomtatás E-mail
Írta: admin   
2005. november 05.

Illúziók nélkül

Magyar alternatívára van szükség

A vajdasági magyarság – nem véletlenül – nagyon sokat vár a november 10-re összehívott kormányközi magyar-szerb-montenegrói vegyesbizottság ülésétől.

A magyarverések ügye, a szabadkai magyar tanítóképző, s nem utolsó sorban a vajdasági magyarság legitim képviselőinek bekerülése a szerb képviselőházba, olyan kérdések, amelyek megoldása sokat lendíthet a kisebbségi közösség helyzetén.

Ez az oka annak, hogy mind a magyar mind a szerb közvélemény élénk érdeklődéssel kí­sérte a VMSZ két vezetőjének, Kasza Józsefnek és Korhecz Tamásnak a találkozóját Koštunica szerb kormányfővel és munkatársaival, Ljajić, kisebbségügyi miniszterrel és Lađević kisebbség­ügyi megbízottal.

A többszemközti beszélgetést követően Koštunica nem nyilatkozott, a többiek meg egy­másnak ellentmondó kijelentéseket tettek.

Különösen fontos Petar Lađevićnak, Koštunica közvetlen munkatársának nyilatkozata az újvidéki Dnevnik c. napilapnak. Ő a találkozót beszélgetésnek tartja, amelyen Kasza közlésével szemben szó sem volt a magyarok területi autonómiájáról. Sőt, semmilyen magyaroknak szóló au­tonómiáról sem volt szó. Lađević szerint csupán a kisebbségi jogoknak az oktatásban és az igaz­ságszolgáltatásban való érvényesítéséről, meg a rendőrségi reform esett szó. Beszélgettek még a szerb alkotmány kidolgozásában való magyar részvételről, s a nemzeti tanácsokról szóló új törvény kidolgozásáról, valamint a nemzeti alapú incidensek kivizsgálására alakult köztársasági bizottság munkájáról.

Minden ellenkező híreszteléssel szemben, szerb részről nincs készség sem a magyar auto­nómia, sem a magyar tanítóképző támogatására. Sőt, néhány nappal a vegyesbizottság ülése előtt a szerb hatalom ellentámadásba ment át. Szándékosan elkalandozva a politika térfelére, a köztársa­sági rendőrparancsnok a magyarverésekkel összefüggő politikai akciókat egyértelműen a Magyar­országon közelgő választási kampánnyal magyarázta. Ebben a korrektnek egyáltalán nem mond­ható kijelentésben – tekintettel arra, hogy ki mondja – ott lapul még a megalázás szándéka is.

Mindez sajnos várható volt.

Ha a magyar fél nem kezdeményez, illetve megmarad a jelenlegi helyzetben pótcselekvés­nek számító toleranciaprogramok finanszírozásának biztosításánál, ezzel saját pozícióit, s ebből kifolyólag saját nemzetközi tekintélyét rontja. Holott – a kisantant szellemének reális erejénél fogva – az már így sem irigylésre méltó.

A VMDP szerint a kiút a magyar alternatíva kidolgozása, s annak megfelelő módszerekkel történő nemzetközi megjelenítése. Defenzíva helyett demokratikus offenzíva. (VMDP, Közlemény, HÍRLEVÉL III. évf., 132. szám, 2005. november 5., Árgus)

 
< Előző   Következő >

Számláló

Látogatók: 5716436

Online