Újvidék annyira az enyém, mint az övéké! (újvidéki magyarverés) Nyomtatás E-mail
Írta: admin   
2005. jlius 30.

Magyar Szó, 2005. július 30.-31.

Újvidék annyira az enyém, mint az övéké!

A vasárnap hajnalban a székvárosban megvert Szabó László nyilatkozik lapunknak
 
Mint keddi számunkban hírt adtunk róla, vasárnapra virradó éjjel súlyos testi sérülésekkel járó incidens történt Újvidéken a Kiszácsi utcában. Az úton hazafelé tartó két magyar fiatalembert, a 25 éves Szabó Lászlót és unokaöccsét ismeretlenek támadták meg, mert magyarul beszéltek.
A Magyar Szó felkereste Szabó Lászlót, hogy első kézből halljuk a történeteket:
- Hazafelé tartottunk az Orcus nevű szórakozóhelyről és valahol út közben, nem emlékszem pontosan hol, mikor rátértünk a Kiszácsi útra, ott valahol megvertek minket. Magyarul szóltam oda az unokaöcsémhez, hogy várjon meg, erre néhányan ránk támadtak, de nem sikerült felidéznem, hogy pontosan hányan voltak. Nem tudom eldönteni, hogy a magyar nyelv miatt kaptunk verést vagy más oka volt. Ettől függetlenül nem érzek félelmet, ezután is járok majd szórakozni, hiszen Újvidék éppen annyira az én városom, mint az övéké. Szóval a rugdosástól eszméletünket veszítettük. A következő kép, amire emlékszem, hogy a Bela lađa nevű vendéglőnél voltunk. A rendőrségi közleményben valószínűleg ezért áll úgy, hogy a Bela lađából jöttünk ki és akkor történt az incidens. Miután észhez tértünk hazavánszorogtunk, de mivel nem tudtuk, hogy a testvéremnek eltörött az állkapcsa, lefeküdtem aludni. Másnap a nővérem azzal ébresztett, hogy öcsénk a kórházban van. Ezért be kellett mennem a rendőrségre, majd engem is elvittek a kórházba és megvizsgáltak.
- A közlemény szerint ittas állapotban voltatok!
Nem tudom mennyire voltunk ittasak. Annyi biztos, hogy fogyasztottunk alkoholt, hiszen szombat este ment férjhez a nővérem, azt ünnepeltünk, mulatás közben persze, hogy megiszik valamit az ember. Szerintem ez teljesen normális.
- Mennyire sérültetek meg?
Nekem a felsőtestemet rugdosták össze, a földön feküdve tértem magamhoz. Az arcom bal felén volt egy lábnyom, jelenleg a szemem környéke lila, az orrom pedig fel van dagadva, törést nem szenvedtem. Még az a szerencsénk, hogy nem volt náluk fegyver, mert ha azzal ütlegeltek volna bennünket, annak valószínűleg komolyabb következményei lettek volna. Az unokatestvéremnek így is két helyen eltörött az állkapcsa. Más sérülése nincs, de ez is bőven elég ahhoz, hogy ne legyen minden rendben ebben a társadalomban.
-Az üggyel kapcsolatban történt-e azóta előrelépés, ráakadtak-e a támadóitokra?
Szerdán behívattak bennünket a rendőrségre, fél kilenctől délután háromig ott tartottak minket, de semmi újat nem tudtunk meg. Tegnap ugyancsak a rendőrségen jártunk, a pólóinkat, amiket akkor este viseltünk, be kellett vinnünk. Azóta sem tudunk semmit, lehet, hogy a ruhákról vett minták alapján új nyomon indultak el - hallottuk a megvert fiatalembertől.
HORVÁTH Ágnes
 
< Előző   Következő >

Számláló

Látogatók: 7335246

Online