Nem nõtt a toleranciaszint a Vajdaságban Nyomtatás E-mail
Írta: admin   
2005. jlius 16.
Vajdaság Ma, 2005. július 16.

Nem nőtt a toleranciaszint a Vajdaságban

Korhecz Tamás vajdasági kisebbségi titkár nyilatkozata

Kárpátalja mellett a ma Szerbiához tartozó Vajdaságnak sincs rövidtávon esélye arra, hogy ugyanannak az államszövetségnek a része legyen, mint Magyarország, különösen akkor, ha folytatódnak a kisebbségellenes atrocitások.

- Attól, hogy most nincsenek incidensek, nem csökkent igazából a türelmetlenség szintje, csak háttérbe szorult, mert beismerték, hogy most nincs itt az ideje ezeknek a dolgoknak, de nem a toleranciaszint nőtt meg. Nekünk viszont az a célunk, hogy elfogadtassuk a másságot, mint értéket – mondta Korhecz Tamás, a vajdasági kormány kisebbségi titkára.

- De milyen módszerekkel?

- Hadd említsek meg csak egyet a hét projektünk közül, ez a magyar-szerb történelmi kapcsolatokat boncolgató multimediális múzeumi kiállítás. Ennek a kiállításnak az elsődleges célja, hogy közérthető módon megismertesse a középiskolásokkal elsősorban ennek a hosszú történelmi kapcsolatrendszernek azokat a pontjait, amelyek segíthetnek egymás elfogadásában és megbecsülésében. Sajnos ez az ország a kilencvenes évek folyamán nagyon sokat invesztált a gyűlöletbe, a felsőbbrendűség, a történelmi féligazságok hirdetésébe, kreálásába, és ez nagyon sokat ártott.

- Én azt gondolom, hogy ezzel a folyamattal párhuzamosan meg kell győzni, meg kell nyerni a kisebbség képviselőit is, hogy éljenek azokkal a jogokkal, amelyek léteznek, hiszen nagyon sok esetben megvannak a jogok, senki nem gátolja azok érvényesítését, csak nincs, aki igényelje.

- Az egyik esetben papíron vannak meg a jogok, de amikor az ember ezt megpróbálja a gyakorlatban érvényesíteni, akkor különböző akadályok elé néz. Ideális esetben maga a hatóság az, amelyik felkínálja ezeket a jogokat. Tehát nem nekem kell verni az asztalt, követelni, veszekedni értük, hanem maga a hatóság azt mondja, hogy te magyar vagy, én természetesnek veszem, hogy te magyarul kéred az anyakönyvi kivonatodat, vagy két nyelven, vagy ahogy előírja a jogszabály. Vagy hogy te az űrlapot azt anyanyelveden akarod kitölteni, vagy hogy én neked majd az anyanyelveden írok levelet, hiszen az a természetes. Tehát új szemléletmódra van szükség, másfelől viszont valóban van a kisebbségi polgárban egy olyan nem tudásból, megfélemlítettségből eredő gátlás, amely akkor is gátat szab a jogok érvényesítésének, amikor ennek semmilyen akadálya nincs a gyakorlatban. Végeztünk egy közvélemény-kutatást olyan területeken, ahol a magyar nyelv hivatalos, és tíz magyar emberből nyolc nem tudta, hogy a magyar nyelv hivatalos. Én hiába mondom el, hogy Vajdaság 45 községe közül 29-ben a magyar hivatalos nyelv, amelyen mindenféle hatósággal történő kommunikációt meg lehet valósítani, hogy közokiratokat lehet kiváltani, az embereknek a nagy része még most is kétkedve fogadja el ezt, és én azt mondom, hogy csak az veszíthetjük el Deák szavaival élve, amiről mi magunk mondunk le. Mindaddig, amíg mi erről nem mondunk le, addig ezt nem fogjuk elveszíteni.
Ternovácz István (Kossuth Rádió /Szülőföldünk - Határok nélkül)

 
< Előző   Következő >

Számláló

Látogatók: 7335182

Online