A vajdasági incidensek nem tudáson alapulnak Nyomtatás E-mail
Írta: admin   
2005. jlius 04.
Vajdaság Ma, 2005. július 4.
 

A vajdasági incidensek nem tudáson alapulnak

Hogy mi történik Szerbia-Montenegróban a kisebbségekkel és így az ott élő magyarokkal, érdeklődést váltott ki Európában is. Mennyire várható, hogy azok a magyarok, akik nem voltak megelégedve a kisebbségi önkormányzatok megválasztásával, megnyugtató választ kapnak?

- Az, amit a nemzetközi közösség a leginkább számon kér Szerbián, hogy Szerbia hangolja végre össze azokat a jogszabályokat, amelyek a kisebbségek jogaira, egyenrangúságára vonatkoznak, hiszen ezek a jogszabályok nagyon különböző időszakban lettek elfogadva, nagyon különböző módon szabályozzák ezt a kérdést. Egyes jogszabályok egyenesen elismerik a hagyományos történelmi magyar helységneveknek a hivatalos használatát, mások ezt korlátozzák, egyes jogszabályok kétnyelvű bírósági eljárásokat feltételeznek, mások engedik azt, hogy az teljesen kisebbségi nyelven történjen.

- Ez ma is így van. Természetesen, hogyha megvan a politikai jóindulat és akarat, akkor ilyen helyzetben is végre lehet hajtani ezeket a jogszabályokat, és mi a tartományban igyekszünk kisebbségbarátibb módon értelmezni ezeket az ellentmondó jogszabályokat, de kétségtelenül a Nyugat arra serkenti Szerbiát, hogy tegyen rendet ezen a területen. Tehát hangolja össze a különböző jogszabályokat, mert a jogállamiság elve ezt megköveteli – mondta Korhecz Tamás, a vajdasági tartományi kormány kisebbségi titkára. Ennél is nagyobb adóssága Szerbiának a következetes jogérvényesítés. Tehát a Milošević-korban is nagyon gyakran előfordult, hogy kirakatjellegűen Milošević bizonyos jogszabályokat, alkotmányos rendelkezéseket maradéktalanul beírt az alkotmányba, miközben a terepen a jogszabályoknak a megsértése volt a szabály, nem pedig azoknak a tiszteletben tartása. Tehát nem igazán az a gond, ami a kisebbségi törvénybe bele lett írva, sőt, azt üdvözölték nagyon hangosan és egyértelműen Nyugaton, hanem az, hogy mi valósul meg abból. Nem lehet beleírni a büntető törvénykönyvbe, hogy öt év börtönbüntetés jár annak, aki gyűlöletet szít, miközben a gyűlöletszítást egyetlen esetben sem szankcionáljuk. A Vajdaságban az igazságügyi statisztika alapján egyetlen egy ilyen büntetőeljárás nem zajlott le, miközben azért nap mint nap, sajtóban, nyilvánosan találkozunk a gyűlöletszítással, kisebbségellenes incidensekkel, sehol senkit ezért nem vonnak felelősségre. 29 önkormányzat területén a magyar a hivatalos nyelv. Öt-hat önkormányzaton kívül alig-alig tudunk bármit azokból a jogokból érvényesíteni a magyar hivatalos nyelven. Hát akkor miről beszélünk? Mi a tartomány szintjén valóban komoly erőfeszítéseket tettünk, és sikerült némileg csökkenteni ezt az űrt a meghirdetett jogok és az érvényesítés között. Több száz hivatalon újból kikerültek a többnyelvű feliratok, Újvidéken csak az elmúlt két évben több tucat többnyelvű felirat került ki, de ez még most is egy csepp a tengerben ahhoz képest, hogy hány problematikus egyéni eset van, és arról nem is beszélve, hogyha a feliratokon túllépünk, akkor mit tapasztalunk a jogérvényesítés területén. Ahhoz, hogy igazán következetes legyen egy jogérvényesítés, arra van szükség, hogy a többség, média, elit és a polgárok is elfogadják az együttélésnek és az egyenrangúságnak a szükségességét, és most is elérkeztünk egy másik ponthoz, ami a tartományi kormánynak a toleranciaprogramját illeti. Tehát ahhoz, hogy ez valóban működjön, szükség van arra, hogy tíz szerb nemzetiségi honfitársunk közül legalább kilenc elfogadja a mi jelenlétünket és egyenrangúságunkat. Ameddig ez nem következik be, addig az állam egyszerűen kényszerpályán van.

- Hogy segíthet e tekintetben a tartományi kormány? Hiszen nehéz azokat az embereket meggyőzni, akik eleve nem úgy tekintenek erre a helyzetre, mint két egyenrangú polgár együttélésére.

- Az ellentéteknek, a gyűlöletnek jelentős hányada az előítéleteken alapszik. Az előítéleteknek a legnagyobb része a nem tudásból táplálkozik, mi abból indulunk ki, hogyha sikerül kisebbségekkel kapcsolatban növelni a kommunikációt, csökkenteni lehet az előítéleteken alapuló gyűlöletet, incidenseket. Hogyha a Vajdaságban élő szerb nemzetiségi fiataloknak a többsége tisztában lenne azzal, hogy az anyanyelv használata, a magyar nyelv használata az alkotmányosan elismert jog, hogy a magyarság 1100 éve őshonos ezen a területen, akkor már automatikusan jelentős mértékben csökkenne az ellenszenv a magyarok iránt. A velünk élő szerb lakosság nagyon keveset tud rólunk. Ha az ostobaságon és butaságon alapuló nem tudást sikerülne fokozatosan felszámolni, vagy csökkenteni azok számát, akik ebben a tévhitben élnek, akkor azt hiszem, hogy jelentősen csökkenne az az ellenállás, ami jelenleg jellemzi általában a kisebbségi-többségi viszonyokat a Vajdaságban.
Ternovácz István (Kossuth Rádió/Szülőföldünk - Határok nélkül)
 
< Előző   Következő >

Számláló

Látogatók: 7376665

Online