Most már tényleg jó lenne tudni ki ez a Kasza József ! Nyomtatás E-mail
Írta: admin   
2005. jlius 02.

 2005. július 2.

Most már tényleg jó lenne tudni ki ez a Kasza József !

Ez a Kasza József már egy jó ideje nem az itt élő magyarság érdekeit szolgálja. De az is lehet, hogy a kezdet kezdete óta, amióta a VMSZ kiválva a történelmi VMDK-ból a nem elszámoltatás miatt az Illyés Ala­pítvánnyal olyan irányt vett, amely irány éppenséggel a magángazdagodás irányát vette. Kevesen mondhatják magukat itt a Délvidéken magyar gazdagnak. Ha valaki utána nézne, hogy kik is azok, hát furcsamódon döb­benne rá, hogy bizony azok, akik az itt élő magyarokat félrevezetve, hogy az érdekeiket képviselik, úgy be­hódoltak a mindenkori szerb hatalomnak, hogy már nélküle élni sem tudnak.

Mindehhez Kaszának is köze volt, mert a népszavazást megelőzően ellenezte ezt a kedvezményezést, majd közvetlen előtte változtatott álláspontján.

Sajnos a még itt maradt magyarság helyzet olyannyira rosszabbodik, hogy szinte a genocídium falait súrolja az állapot. Munkanélküliség, kifosztottság, kilátástalanság, elöregedés, az anyagiak hiányában a gyógykezelések elmaradása stb. lehetne még sorolni, mind arra irányulnak, hogy az itt maradt magyarok ki­irtásra vannak ítélve. Annyi időt az itt élő magyarság nem tud megmaradni, amennyi az U-ba való társulás kilátásba helyezett dátuma bekövetkezik. Ha már minden magyar közömbössé vált az itt élő magyarok iránt, akkor hagyják szabadon dönteni azokat akik itt maradtak, hová mennek, vagy maradnak. Mert itt maradni, már nyilvánvaló eredményt hozza. Egyetlen egy cég sem került magyar kézbe. Mind vagy szerb, vagy nyu­gatiak kezébe került. Senki sem nézi az itt élő jól képzett és jó munkafegyelemmel rendelkező magyar polgá­rok sorsát. Ahol csak lehet, mindenhonnan kitúrják őket. Kasza ezt nem látja? Azt hiszem, hogy igen, de szemet huny. Az itt maradás effajta módja nemcsak zsákutcába vezet, de egyenesen az eutanáziába.

Sajnálatos, hogy a magyar vezetés nem akar egységre lépni abban a kérdésben amely nélkül soha sem tud célkitűzéseket adni annak a népnek amely felett mint hatalom uralkodik. Márpedig az, akinek nem érdeke a nemzet egysége, a magyarság egyesülése, az bizony nemzetáruló. Aki az ellen küzd, hogy magyar meg­kapja azon jogait, amelyek mindig megillették, az vagy nem magyar, vagy eladta magát, esetleg csereberével holmi javak miatt eladta azokat akiket képviselni hivatott.

Azok, akik a kettős állampolgárságot keresik, nem azért keresik, mert itt nagyon jó nekik. Azért kere­sik, mert éppenséggel ennyi év után úgy vélik, hogy nekik is eljött az idejük, hogy elmenjenek innen, ahol már semmilyen jövő nincsen. Mert lehet, hogy Kaszának van jövője itt. Anyagilag úgy áll, hogy kibírja azo­kat a támadásokat amelyek a magyarokat érik. De ne gondolja, hogy a magyarság egysége nélkül akár magát is kikeveri abból az igazságtalanságból amelybe sodorja az itteni hatalom.

Belőlem soha sem az irigység beszélt. Soha sem kívántam azt, hogy anyagi gazdagságra tegyek szert oly módon, hogy visszaéljek hivatásommal. Egész vagyonom a családi házam, amit a 40 éves munkámmal szereztem némi kölcsönnel annak idején a 70-es évek elején.

Én nem ezt mondom, de Kaszának már végre fel kellene fognia azt, hogy a magyarság képviselete nem azon múlik immár, hogy mindenáron itt maradjanak koldusoknak. Ha nem tudja leállítani a betelepítést, az etnikai összetétel leállítását, akkor ne állja útját annak, hogy a még itt maradt magyarság elvándoroljon a világ más térségeibe. Hiszen mindenképpen arra irányul a mai politika, hogy a magyarok valós érdekeit mel­lőzni kell.

Ne akarja mindenáron Kasza azt, hogy atyja legyen minden itt élő magyarnak. Erre nincsenek ér­demei és tekintélye sem. A saját céljai megvalósításával ezt elkockázta eléggé időben. Jobban tenné, ha to­vább nem tevékenykedne és véleményezné a magyar érdekeket. Nem méltó már tőle. Késő, túl késő ahhoz, hogy meg­változtasson bármit amit eddig soha sem akart megváltoztatni - a magyar népesség elsorvadását, asszimiláci­óját... ezeken a térségeken. Ha lesz magyar egység bármikor, az biztosan nem neki lesz köszön­hető. Ez a do­log holt biztos. (Polyák Endre, VMDP HÍRLEVÉL, III. évf. 71. szám, 2005. július 2., Árgus)

 
< Előző   Következő >

Számláló

Látogatók: 7335056

Online