Európa odafigyel Vajdaságra Nyomtatás E-mail
Írta: admin   
2005. jnius 30.

Magyar Szó, 2005. június 30.

Európa odafigyel Vajdaságra

Doris Pack levelet ír Vojislav Koštunicának és az illetékes szerbiai minisztereknek – Az Európai Parlament délkelet-európai bizottságának rendkívüli ülése
 
Továbbra is szoros és aprólékos figyelemmel kíséri az Európai Parlament (EP) délkelet-európai vegyes bizottsága, hogy mi történik a Vajdaságban – jelentette ki a testület vezetője, Doris Pack tegnap Brüsszelben azután a rendkívüli ülés után, amelyet a magyarokkal szemben elkövetett újabb erőszakos cselekedetek kapcsán hívtak össze.
A bizottság megbízta Pack asszonyt, hogy írjon levelet a szerb igazságügyi, belügy- és oktatási minisztereknek, és vesse fel: az igazságszolgáltatással, illetve az oktatással továbbra is gond van. A magyar sajtónak nyilatkozva Pack jelezte, hogy a kisebbségek tanácsát is vezető Vojislav Koštunica miniszterelnökhöz ugyancsak vannak kérdései az EP-nek. Hozzátette: a bizottság senkit nem kíván vádolni, hanem kérdéseket tesz fel, és választ vár rájuk.
A találkozó fő témái a magyar fiatalokkal szembeni újabb incidensek, valamint a vajdasági magyar vezetők elleni korrupciós ügyek voltak. Pack elmondta: Szerbiában és Vajdaságban eleve sok a korrupciógyanús eset, de felvetődött a kérdés, hogy nem aránytalanok-e a magyarok elleni vádak.
Doris Pack leszögezte: kitart januárban kialakult véleménye mellett, hogy általában nem etnikai indíttatású incidensekről van szó, de kétségtelenül ilyen jellegűek is akadnak a vizsgált esetek között. Óva intett a képviselő asszony attól, hogy eltúlozzák a incidensek jelentőségét.
A találkozón jelen volt Szerbia és Montenegró brüsszeli nagykövete, és a képviselők elmondása szerint elismerte, hogy a szóban forgó területeken még mindig vannak problémák, de meggyőződését fejezte ki, hogy ezek átmenetiek. Külön utalt arra, hogy a korrupció nem csupán Vajdaságban jelent gondot.
Az EP-bizottság magyar tagjai közül Becsey Zsolt (Fidesz – MPSZ) a megbeszélésen azt emelte ki, hogy továbbra is fennállnak azok a problémák, amelyeket az EP Vajdaságban járt tényfeltáró küldöttsége állapított meg januári útja során. Sajtótájékoztatóján kijelentette: az ügyet „továbbra is politikai problémának látom, amely a Vajdaság etnikai megtisztításához vezethet”. A problémák közé sorolta a diszkriminatív, nem arányos képviseleti rendszert az igazságszolgáltatásban, a betelepülések rendezetlen helyzetét, az etnikai arányok módosítását, valamint azt, hogy nincs előrelépés sem a kisebbségek integrációjában, sem a magyar közép- és felsőoktatás ügyében. A fő probléma szerinte az: létezik-e politikai akarat arra, hogy a Vajdaság státusát, azon belül a magyar kisebbség helyzetét javítsák? Csak a történelmi többnemzetiségű jellegében megmaradó és ténylegesen autonóm Vajdaság tud bekapcsolódni Szerbia és Montenegró európai integrációs folyamatába – vélte.
Becsey javasolta, hogy a bizottságban legkésőbb ősszel hívjanak össze közmeghallgatást az összes politikai szereplővel, beleértve az Európai Bizottságot is. Szerinte ugyanis a politikai felelősség uniós oldalon most már nem csupán az EP-é, hanem a brüsszeli bizottságé is.
Hegyi Gyula (MSZP) a sajtónak nyilatkozva a januári tényfeltárás hasznosságát igazoló tényezőnek nevezte, hogy az EP olyan ígéreteket kapott, amelyeket számon tud kérni. Ezek közé tartozik szerinte mindenekelőtt a szabadkai magyar, valamint más kisebbségi nyelvű főiskola megnyitása: erre miniszterelnöki és köztársasági elnöki ígéretet is tettek, de mivel mindeddig nem haladt előre az ügy, az iskolát szeptemberben már aligha lehet megnyitni.
A korrupciós vádakkal kapcsolatban elmondta: szembetűnő, hogy sok szerbet is érnek gyanúsítgatások korrupciós ügyben, de vádat csak magyarok ellen emeltek.
„A legfontosabb, hogy állandóan napirenden tartsuk a kérdést. Biztos vagyok benne, hogy minden félévben legalább egy meghallgatásra sor kerül” – hangoztatta Hegyi Gyula.
Az ülésen az egyik kezdeményezőként meghallgatott Tabajdi Csaba (MSZP) szerint a mostani találkozó fő üzenete a vajdasági magyaroknak szól, mégpedig arról, hogy Európa odafigyel rájuk. Kifejtette, nem csupán etnikai, hanem pártküzdelemről is szó van, mivel Vajdaságban a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) maradt talpon egyetlen olyan pártként, amely fel tud lépni az autonómiáért, az összes többi párt marginalizálódott vagy szétaprózódott. Szerinte a Kasza-ügy a szerbiai demokratizálódási folyamat tesztje, mögötte az Európa mellett elkötelezett demokraták és a múlt nacionalista erői közötti küzdelem húzódik meg.
Tabajdi Csaba úgy vélekedett, hogy egyszerre kell párbeszéd a szerbekkel és európai nyomásgyakorlás.
Felszólalt Gál Kinga (Fidesz – MPSZ) is, és szerinte ameddig egyetlen szerbet sem ítélnek el a magyar anyanyelvűek bántalmazásáért, addig ezek az incidensek a hatóságok hallgatólagos biztatásával rendszeresek lesznek. Megengedhetetlennek mondta, hogy azokat az embereket, akik szót emelnek Vajdaságban a magyarok védelmében, egy több évvel ezelőtti korrupciós esetre hivatkozva aránytalan intézkedésekkel meghurcolják.
A bizottság egy német tagja, Bernd Posselt, aki nemrégiben szintén járt Vajdaságban, újságíróknak arról beszélt: sürgősen változtatni kell a szerbiai választási rendszeren, mert a kisebbségeknek nincs valódi képviseletük a parlamentben. Hozzátette, elfogadhatatlan, hogy Belgrád olyan rendszer felállítására szólít fel Kosovóban, amelyet nem valósít meg Szerbiában. A VMSZ-elnök Kasza József ügyével kapcsolatban úgy vélte, hogy a korrupciós vádakat hitelt érdemlően bizonyítani kell, ám szerinte az új ügyészben nem lehet bízni, mert már a szerb irányítású Kosovóban, 1999 előtt is ilyen posztot töltött be. A több ezer szerb menekültnek otthont adó Temerin esete Posselt szerint a betelepítés politikájának konkrét bizonyítéka, és destabilizálhatja az egész régiót. (MTI)
 
< Előző   Következő >

Számláló

Látogatók: 7334840

Online