Szerbia: lassú változás, válságtünetekkel Nyomtatás E-mail
Írta: admin   
2005. jnius 15.
2005. június 18.

Szerbia: lassú változás, válságtünetekkel      

Ha valaki a vajdasági kisebbségek elleni incidensek, a VMSZ néhány vezetője ellen indított büntetőeljárás és lejárató médiakampány okait kutatja, akkor annak meg kell ismernie a szerbiai belpolitikai helyzetet – tapasztalta a Vajdaságban tudósítónk. Az Európai Parlament vizsgálóbizottságának szerbiai látogatása után úgy tetszett: csökken az etnikai indítékokat is tartalmazó, a tettlegességig fajuló konfliktusok száma.

Néhány újabb eset azonban ismét felborzolta a kedélyeket: a vajdasági magyarság napilapja, a Magyar Szó hírt adott például verekedésekről Bácskossuthfalván, Palicson és Temerinben, amelyek sértettjei magyar fiatalok voltak. Ugyancsak feszültséget keltett, hogy egy korábbi temerini verekedés magyar vádlottjaira példátlanul súlyos ítéletet (20 év börtönt) szabott ki az újvidéki bíróság.

A bácskossuthfalvi esetet így mesélte el Fazekas Róbert, a 8500 lakosú, 90 százalékban magyarlakta település 29 éves polgármestere: - A konfliktus úgy kezdődött, hogy az Eho nevű helyi ifjúsági központban szórakoztak fiatalok. Ott ült egy Ráso nevű, 20 év körüli szerb fiú egy magyar lánnyal a bárpultnál. Meg ott ült egy Józsi nevű magyar fiú. Nem világos, hogy kinek a hibájából, a lány ruhájára ráömlött egy pohár ital, amit a társaságában lévő szerb fiú rossz néven vett. A magyar fiatalember, aki body-buildingezik, nem ijedős, ő sem hagyta magát. Szóváltás kerekedett. A szerb fiú, aki Dél-Baranyából költözött ide a családjával, a mobiltelefonján felhívta az apját, aki rendőr volt, míg el nem kellett menekülniük Horvátországból. A papa is lejött a diszkóba. Ekkor éjjel fél három lehetett. A táncparketten fejbe vágták a Józsit, aki nyolc napon túl gyógyuló sérülést szenvedett. Most úgy áll a dolog, hogy a Ráso apja ököllel ütötte meg, de ez nem biztos, mert ahhoz képest túlságosan földagadt az ütés helye.

A polgármester egyben a helyi teleház vezetője is, ismeri mindkét fiatalembert. Rásónak olyan híre van, mint aki hajlamos verekedni, amikor iszik, bár a teleházban semmi gond nem volt vele. A magyarok meg mégiscsak többségben vannak itt, ők sem hagyják magukat. Az is hozzátartozik, hogy a magyar lány, aki a szerb fiatalemberrel volt a diszkóban, utóbb azzal dicsekedett a buszon, hogy érte összeverekszenek a fiúk.

A türelmetlenség itt a hétköznapok része. Nemcsak az jellemző, hogy szerbek vernek magyart, hanem az is, hogy szerbek vernek szerbet. Különösen sok a konfliktus a háborús menekült szerbekkel: rájuk még inkább jellemző az etnocentrikus gondolkodás, egyfajta sértett nemzeti önérzet. A régi, soknemzetiségű Vajdaságban a különböző etnikai csoportok többé-kevésbé ismerték egymás nyelvét, tudtak kommunikálni. Nem váltott ki azonnali agressziót, ha valaki nem az ő nyelvükön beszélt. Nemcsak a tettlegesség jellemző, hanem a „hétköznapi fasizmus”, a kirekesztés, megalázás sokféle formája is.

Gordana Čomić, a szerb parlament külügyi bizottságának Demokrata párti elnöke a Németh Zsolttal a napokban Topolyán tartott megbeszélés után cáfolta, hogy szervezett politikai erők, pláne, hogy állami szervek bátorítanák az etnikai incidenseket, vagy a magyar politikusok elleni lejárató médiakampányt. A szerbiai politika ismerői szerint a kormány rendkívül kényes helyzetben van: egyrészt alkalmazkodnia kell az európai elvárásokhoz, másrészt nem függetlenítheti magát az ország gazdasági és társadalmi válságától, s az ennek következtében kialakult közhangulattól, amelynek lényeges eleme a nacionalizmus.

Rendkívül kényes dolgok vannak napirenden. Például a legfőbb háborús bűnösök kiadása. Most éppen Ratko Mladić van soron. Ha nem megy önként Hágába, akkor elfogását úgy kell végrehajtani, hogy közben ne történjen olyan esemény - például áldozatokkal járó fegyveres harc -, amellyel mártírrá avanzsálna a letartóztatott személy. A kényes kérdések közé tartozik az is, hogy rendezni kell Kosovó helyzetét, mert addig nem gyorsulhat föl az európai csatlakozási folyamat, ameddig azt sem lehet tudni, hogy pontosan hol van Szerbia határa. Ez minden bizonnyal a tartomány végleges elvesztését, vele egy nemzeti mítosz erőszakos védelmének feladását jelenti. Ugyanakkor nehezen garantálhatók a kosovói szerbek kisebbségi jogai 0150 ez áttételes hatással van a szerbiai kisebbségekkel szembeni bánásmódra is. Ugyancsak döntés előtt áll Montenegró függetlenedésének ügye – jelzésértékű, hogy Magyarország és Ausztria közös képviseleti irodát készül nyitni Podgoricában.

Ebben a helyzetben kell értékelni azt a büntetőeljárást és médiakampányt, amelyet Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke és néhány politikustársa, Kern Imre és Bunyik Zoltán, illetve a volt szabadkai jegyző, Ágoston Gabriella ellen folytatnak. A Vajdaságban sokan úgy tartják: az 1996-97-ben, a korábbi hiperinfláció után elkövetett, most a terhükre rótt cselekmények igazak lehetnek. Azok olyan idők voltak, amikor mindenki igyekezett szerezni, aki tehette. És az tehette, aki egy bizonytalan jogi helyzetben közel volt a közvagyonhoz. Érdekcsoportok alakultak, a politika és a jelentős részben feketegazdaság összefonódott. Ezek egyébként régóta ismert ügyek, néhány éve a MIÉP lapjában, a Magyar Fórumban részletesen lehetett Magyarországon is olvasni róluk – amikor Csurka István éppen úgy látta, Kasza József túl jó viszonyt ápol az anyaországi baloldallal. Az más kérdés, hogy miért nyolc év után szedték elő őket, és miért csak Kaszáék ügyeivel foglalkoznak a szerbiai hatóságok. Az is kérdés, mikor és mi lesz a vége a jogi procedúrának, amelynek során - az itteniek szerint – a legnagyobb veszély a volt jegyzőt fenyegeti. Az már megállapítható: figyelemelterelésre mindenképpen alkalmas az eset, és hatása tovább gyengíti a vajdasági magyarság politikai érdekérvényesítő képességét.

Helybéli megfigyelők szerint látni kell, hogy Kasza József és köre előbb gyengült meg a VMSZ számára sikertelen 2003 végi parlamenti választáson, mint ahogyan a támadások elkezdődtek ellene. A vajdasági magyarság akkor több szerb párt felé is tájékozódott - a magyar szavazatokat sem tudta a VMSZ maga mögé állítani. Miután a pártelnök most nem képviselő, nem védi a mentelmi jog sem. Ugyanakkor pozíciói megerősítése érdekében az egyik kezdeményezője volt, hogy vigyék nemzetközi fórumok elé a „magyarveréseket”. Ezzel lehet ugyan nyomást gyakorolni Belgrádra, de a szerb politika ezt úgy is értelmezi, hogy Kaszáék, illetve Budapest lassítani igyekeznek az ország európai közeledését.

Nyilvánvaló, hogy az etnikai konfliktusokban lehet ugyan átmeneti és korlátozott eredményeket elérni szigorúbb hatósági fellépéssel vagy toleranciatáborokkal – a valóságos megoldást azonban a vajdasági magyarok számára is az hozhatja el, ha az egész országban megszűnik a politikai, gazdasági és társadalmi válság. (Tanács István, Népszabadság, 2005. június 18. Forrás: HTMH, REGGELI SAJTÓFIGYELŐ, 2005. június 18., Árgus)

 
< Előző   Következő >

Számláló

Látogatók: 7335241

Online