Megoldatlan a nyelvhasználat finanszírozása Nyomtatás E-mail
Írta: admin   
2005. jnius 15.

Magyar Szó, 2005. június 15.

Megoldatlan a nyelvhasználat finanszírozása

A toleranciára nevelés a leghatékonyabb eszköz az incidensek megelőzésében

A Tartományi Képviselőház nemzetek közötti viszonyügyi bizottsága az oktatás területéről két fontos kérdésben tárgyalt. Danica Stefanović tartományi oktatási segédtitkár részletes beszámolót tartott a tartományi alapítású főiskolákban és az Újvidéki Egyetemen tanuló egyetemisták számáról. A 2004 és 2005-ös tanévben összesen 7501 egyetemi hallgató iratkozott be, közülük 2760-an a költségvetési eszközök révén folytatják tanulmányaikat, míg 4741-en saját maguk fedezik az iskoláztatást. Megállapította, hogy az említett iskolaévben 358-cal kevesebben iratkoztak be, mint az előző évben, ami 4,56 százalékos csökkenést jelent. Ezt azzal magyarázza, hogy csökkent az egyetemi hallgatók érdeklődése a főiskolai és az egyetemi tanulmányok iránt. Az Újvidéki Egyetemen az abszolvensekkel együtt jelenleg 38 169 hallgató folytatja tanulmányait, közülük 25 959 a költségvetési eszközök révén, míg 12 210-en saját maguk fedezik a tandíjat. A minisztérium olyan kimutatást is készített, amelynek alapján meghatározzák, hogy a nemzeti kisebbségek hány százalékos arányban vannak jelen az egyetemi hallgatók között, s ennek alapján megállapítható, hogy például a mostani tanévben a korábbi évekhez viszonyítva csökkent a magyar ajkú egyetemi hallgatók száma. A 2003/2004-es tanévben ugyanis a magyar egyetemi hallgatók az össz egyetemisták 6,47 százalékát képezték, ebben a tanévben pedig csak 6,02 százalékát. László Gyula, a nemzetek közötti viszonyügyi bizottság elnöke megjegyezte, meg kellene vizsgálni az okát annak, miért csökken a nemzeti kisebbségek aránya az egyetemi hallgatók között, s rámutatott arra, hogy talán elemezni kellene, milyen nyelven teszik le a felvételi vizsgát, és azt is ki kellene mutatni, hogy hányan próbálkoznak meg sikertelenül a felvételivel. Talán az okozza a kisebbségi egyetemisták számának csökkenését, hogy ha nem az anyanyelvükön felvételiznek, nehezebben tudnak bejutni az egyetemre, főiskolára.


A főiskolák folyószámla-nyitási gondjai
Danica Stefanović elmondta, a tartományi alapítású főiskoláknak folyószámla-nyitási gondjai vannak. Négy esetről van szó, a szabadkai és a verseci tanítóképző, a Sremska Mitrovica-i pedagógiai fakultás és az újvidéki Európai Közgazdaságtani és Ügyviteli Egyetem a mai napig nem tudott saját folyószámlát nyitni, mert ezt az illetékes köztársasági minisztérium nem engedélyezte. A tartományi szervek még tavaly megtettek minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy ezek a felsőoktatási intézmények zökkenőmentesen működhessenek, és sürgették a kérdés rendezését a Köztársasági Oktatásügyi Minisztériumnál. Tavaly október 21-én az említett minisztérium levélben értesítette a tartományi illetékes titkárságot, nincs arra lehetősége, hogy hozzájáruljon a szóban forgó egyetemek konszolidálódásához és a szükséges folyószámlák megnyitásához. A Tartományi Képviselőház idei február 23-ai ülésén tájékoztatót fogadott el a kérdéssel kapcsolatban, és a köztársasági kormánynál sürgette a kérdés rendezését, sajnos, a mai napig semmi sem történt.


Növekedett az incidensek száma
A bizottság tagjai részletes beszámolót hallhattak a 2003-as és a 2004-es év során Vajdaságban történt etnikai indíttatású összetűzésekről. A nemzeti alapú incidensek száma az említett időszakban ugrásszerűen növekedett, de meglehetősen nehéz megállapítani a pontos számot és azt is, hogy kimondottan nemzeti indíttatásúak voltak-e, mert ezen összetűzések jellege különleges, és könnyen összemosható más bűncselekményekkel, noha vannak olyan esetek, amikor egyértelműen megállapítható a nemzeti alapú indítóok, ilyenek például a falfirkák, amelyek egyértelműen gyűlöletszítóak voltak és bizonyos nemzeti közösségek ellen irányultak. A vagyonrongálás és az egymás közötti fizikai leszámolás esetében az etnikai indíttatást már jóval nehezebb megállapítani, tanulmányozni kell a körülményeket, az okokat, az előző cselekedeteket ahhoz, hogy nyilvánvalóan megállapítsák a tett motívumát, és azt az etnikai incidensek kategóriájába sorolják. Az elemzésből kiderül, hogy 2003 és 2004 folyamán Vajdaságban 178 nemzeti alapú összetűzés volt, és azt is megállapították, hogy 82 esetben magyar ajkúak voltak a szenvedő alanyok, 19 esetben horvátok, 15 alkalommal szerbek, 14 esetben albánok, 12 alkalommal pedig romák. A kimutatás további mérlege szerint 7 esetben zsidókat, 6 esetben szlovákokat támadtak meg, 3 ruszin, 2 askali, 1 bunyevác és egy német ajkú ellen intézett támadást jegyeztek fel. Külön felkeltette a figyelmet az, hogy hat alkalommal történt olyan incidens, amely során minden kisebbség ellen támadást intéztek. Kilenc esetben pedig nem lehetett pontosan meghatározni, hogy kik a szenvedő alanyai az incidensnek.


A nemzeti indíttatású összetűzések nyilvántartása
A nemzeti alapú összetűzések fajtáit tekintve hétféle incidensfajtát állapítottak meg, ezek szerint sértő jellegű falfirkákból 2003-ban négyet jegyeztek, 2004 első felében 16 alkalommal fordult elő sértő graffiti, az év második felében pedig 19-szer. Soviniszta indíttatású falragaszra egy alkalommal bukkantak, 2004-ben nem jegyeztek fel ilyen esetet, sértő tartalmú plakátot 2003-ban négyszer fedeztek fel, 2004-ben egyetlenegyszer sem. Egyházi létesítmények, műemlékek, szobrok és sírok rongálása 2003-ban 12 alkalommal volt, 2004 első felében 22, második felében pedig 8 esetben. Mások értékeinek megrongálása 2003-ban 7 alkalommal fordult elő, 2004 első felében 12-szer, az év második felében 5-ször. Szóbeli gyalázkodás, sértegetés, fenyegetőzés és tettlegességgé fajuló összetűzés 2003-ban 12 alkalommal volt, 2004 első felében 23, második felében pedig 27 alkalommal. Faji diszkrimináció csak egyszer, 2003-ban fordult elő. Dr. Korhecz Tamás tartományi kisebbségügyi titkár elmondta, titkársága feladatának tekinti, hogy továbbra is figyelemmel kísérje és nyilvántartást vezessen a Vajdaságban történő nemzeti indíttatású összetűzésekről, és arra is kötelezik magukat, hogy a többi tartományi szervvel karöltve és minden érdekelt személyt bevonva olyan projektumok megvalósítását szorgalmazzák, amelyek a megelőző intézkedéseket serkentik. Mivel mindez az iskoláztatáshoz, a művelődéshez, a tájékoztatáshoz, az igazságszolgáltatáshoz és a belügyhöz kötődik, ezért szervezett módon, szisztematikusan kell ezekkel együttműködve törekedni a nemzetek közötti tolerancia kialakítására, valamint a toleranciára való nevelésre. Ez a társadalmilag veszélyes jelenség csakis úgy küzdhető le, ha határozott harcot folytatnak a toleranciára való nevelés terén. Több ilyen jellegű projektum megvalósítását szorgalmazzák és az eredmény már érezhető is.

A büntetés az igazságszolgáltatás területe
László Gyula, a bizottság elnöke feltette a kérdést, hogy vajon az elkövetőket miért nem állítják bíróság elé, és miért nem ítélik el, s ebben tudnának-e valamit tenni, mire dr. Korhecz Tamás azt válaszolta, hogy a minisztérium nagyszerűen együttműködik a belügyi szervekkel, s az általuk készített felmérés is az ő adataikon alapul, viszont az elkövetők szankcionálása már az igazságszolgáltatás területe. Nem tudnak hatni a bíróságok és az ügyészségek tevékenységére.
A Vajdaságban élő nemzeti kisebbségek hivatalos nyelvhasználatára vonatkozó jog megvalósításáról szóló, 2003-as évre vonatkozó jelentést is elfogadta a nemzetek közötti viszonyügyi bizottság, erről dr. Korhecz Tamás azt nyilatkozta, hogy amikor a mostani és a korábbi tartományi hatalom hozzálátott a szóban forgó kérdés feltérképezéséhez, azt kellett tapasztalnia, a nyelvhasználat normatív értékelése és a gyakorlati megvalósulás nagyon távol áll egymástól. Az volt az álláspontjuk, hogy inkább a segítés és a tájékoztatás elvét követik, nem a büntetési módszert alkalmazzák. Ennek értelmében a községekben felmérték a helyzetet, és próbáltak oda hatni, hogy a kisebbségi nyelvhasználat minél inkább megvalósuljon. Kezdetben azt tapasztalták, hogy csak néhol jelentek meg többnyelvű vállalati cégtáblák, s az állami szervek sem siettek betartani a törvényt. Idővel módosult a dolog, például a postán megjelentek a többnyelvű űrlapok és az önkormányzatokban is többnyelvű okmányokkal dolgoznak. Dr. Korhecz Tamás úgy fogalmazott, hogy elmozdult a holtpontról a dolog, és bízik abban, hogy a helyzet egyre jobb és jobb lesz. Sajnos az a gond, hogy a nyelvhasználat megvalósítására a költségvetésből nem juttatnak eszközöket, magyarán nincs rá külön pénzforrás. Például Szabadkán három nyelv van hivatalosan használatban, Nišben pedig egy. Mind a két önkormányzat a költségvetésből ugyanannyi pénzt kap, így a szabadkaiaknak máshonnan kell elvonni a pénzt ahhoz, hogy megvalósulhasson a három nyelv hivatalos használata. Mindaddig, amíg a nyelvhasználat finanszírozására nem találnak megoldást, akadozni fog e kérdés megvalósulása.

VARJÚ Márta

 
< Előző   Következő >

Számláló

Látogatók: 7335289

Online