Az elvesztett bizalom nyomában Nyomtatás E-mail
Írta: admin   
2005. jnius 04.
Magyar Szó, 2005. június 4., 5.
 

Az elvesztett bizalom nyomában

 


A nagybecskereki Civil Társadalom-fejlesztési Központ Kishegyest, Magyarkanizsát és Zentát jelölte ki legújabb kutatásának színhelyéül. A felmérés témája pedig a nemzetek közötti viszonyok volt. Adatgyűjtést végeztek Belgrádban és Újvidéken is, mivel a köztársasági és a tartományi hatalomnak nem kis befolyása van az etnikai viszonyokra. Mindhárom településen, tribünökön ismertették a szociológiai kutatás eredményeit. Az összegezéséből válogattunk néhány részletet.
Magyarkanizsa: kölcsönösen megtűrt izolációban. Nem kis meglepetésre a „legmagyarabb” községben a VMSZ (a DP-vel együtt) ellenzékbe került. A másik helyi jellegzetesség pedig az, hogy a hatalomváltás nem jelentette az addigi káderekkel való teljes szakítást. Ilyen szempontból azt a következtetést lehet levonni, hogy a magyarkanizsai községben nagyobb a demokrácia, mint a szerbiai községek többségében.
A megkérdezettek többsége szerint a nemzetek közötti viszonyok a községben jók. Ugyanakkor a két legnagyobb nemzeti közösség tagjai között nincsen semmilyen viszony, egymástól elkülönülve, párhuzamos életet élnek. Különösen szembetűnő a két nemzet fiataljainak a megoszlása. Az elmúlt másfél évben történt incidenseket azonban legtöbben minimalizálják. Nem tulajdonítanak nagy jelentőséget a Magyar Köztársaság zászlójának a kihelyezésére, az időnkénti nemzeti alapon történt verekedéseknek, a sírgyalázásoknak, a horgosi és a magyarkanizsai fiatalok közötti verekedéseknek, a magyar föliratok lemeszelésének, és más hasonló jelenségnek.
Közben be van szűkítve annak lehetősége, hogy a közigazgatási szervekkel való kommunikáció az itt élő többség nyelvén történjen. Nincsenek kétnyelvű személyazonossági igazolványok, a rendőrség köreiben, pedig kifejezett a szerb nemzetiségűek fölénye. A másik oldalon a szerb polgári társulások nem kapnak kellő támogatást, a helyi önkormányzatban a magyarok vannak abszolút többségben. A menekültekre itt is folyamatosan panaszkodnak (bár ez a jelenség egész Szerbiára jellemző), a cigányoknak pedig esetenként hátrányos megkülönböztetésben van részük (állítólag nem engedik őket be egyes horgosi vendéglátó-ipari létesítményekbe). A magyarok és a szerbek elsősorban a saját anyaországuk alapítványaira illetve a „saját kapitalistáik” támogatására számíthatnak.



Magyarkanizsán kifejezett a délebbre élő magyarság elhanyagolása. Etnikai szolidaritás nincs (mint ahogy Szerbiában, Horvátországban és a hozzájuk hasonló országokban is hiányzik). A kettős állampolgárságról szóló népszavazás eredményei megmutatták, hogy ez a megállapítás Magyarországra is vonatkozik. Mindenesetre érdekes, hogy a „legmagyarabb” község polgárai elpártoltak a VMSZ-től, kimutatva ezzel polgári elkötelezettségüket. Ebből a szempontból Magyarkanizsa érdekes és ellentmondásos. A kutatás eredményeit ismertető tribünön a helyi önkormányzat nem képviseltette magát.
Kishegyes: többszörösen párhuzamos élet. A hallottak alapján így lehet jellemezni ezt a sok szempontból összetett, bizalmatlan környezetet. Kishegyest elsősorban a belgrádi sajtónak a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom rendezvényéről készült cikksorozatai után emlegették. A Večernje novostiban közölt írások a joghurtforradalom utáni Szerbiára emlékeztettek.
A bizalmatlanság a súlyosbodó gazdasági helyzettel is magyarázható. A közelmúltban a helybeli mezőgazdasági vállalat kétszáz dolgozója maradt munka nélkül. Ilyen körülmények között, pedig minden hátrányos megkülönböztetésnek a szokásosnál is nagyobb súlya van. A megkérdezett szerbeket kifejezetten zavarja, hogy a magyar diákok évi 90 eurót kaptak az anyaországuktól, a „vármegyések” ténykedése kevésbé aggaszó számukra. Sok olyan véleményt hallani (mindkét etnikum tagjai részéről) hogy ezeket a fiatalokat lényegében a helyi VMSZ „mozgatja”, de őket is máshonnan irányítják („itt mindenki azt teszi, amit a központjából diktálnak”). A szerbek egyébként inkább az Észak-bácskai autonómiatörekvésektől félnek.
A helybeli lakosság sokszor nem is tudja, hogyan viszonyuljon a menekültek iránt. Az egyik megkérdezett elmondta, hogy a kútnál a menekült nő miután nem tudta elviselni, hogy a magyar asszonyok anyanyelvükön beszélgettek és rájuk kiáltott, hogy ez itt szerb állam, beszéljenek szerbül. Az ilyen helyzet zavarba ejti a helybelieket, akik eddig nyilvános helyeken is magyarul beszéltek.



A legtöbb nemzeti hátterű incidens a választások idején, Vid napján és a magyar nemzeti évfordulókon történik. A község területén egyetlen magyar rendőr teljesít szolgálatot.
A község különlegessége a szerbek és a montenegróiak közötti vallási konfliktus. A lovćenaciakat irritálja, amikor a szerb pravoszláv egyház dokumentumaiba a montenegróiak is szerbekként kerülnek be. A szerbek szerint viszont „hogyha a VMSZ a montenegróiak mellé áll, akkor ez konfliktusokat okozhat a jövőben”. Olyat is hallani, hogy „a szerb–montenegrói megoszlás a magyaroknak kedvez”.
Zenta: a kisebbség integrálódása a politikai életbe. Az önkormányzat összetétele a tartományi hatalmat tükrözi. A szerb kisebbségnek a politikai életbe való integrálódását célozta meg a Stevan Sremac Közalapítvány létrehozása, novemberben pedig szerb könyvtárat terveznek megnyitni. Inter-etnikai ifjúsági szervezet létrehozásán is munkálkodnak. A helyi önkormányzatban és a közvállalatokban a magyarok vannak vezető beosztásokban, míg a Belgrád által ellenőrzött gazdasági életet, a lakosság számát tekintve, aránytalanul magas részvételben szerbek irányítják. Miközben az itt élő magyarok egy jó része kevésbé beszéli a szerb nyelvet, addig a rendőrök nagy többsége nem tud magyarul. „A magyar rendőrök nyugdíjba vonultak, a fiatalok pedig nem tudnak magyarul, ez a probléma”.
Általában a nemzetek közötti viszonyokat a megkérdezettek jónak, sőt példa értékűnek tartják. A fiatalok viszont megoszlottak. Olyan nincs, hogy két különböző nemzethez tartó fiatal szórakozna egymással. „Két diszkónk van, az egyikbe a magyarok a másikba, pedig a szerbek járnak”. Hogy ez miért van, íme egy válasz: „egyes dolgok ugyanis a szombati kimenők alkalmával történnek. A magyar fiatalok arra panaszkodnak, hogy nem hagyják őket békén a szerbek. Például azt követelik tőlük, hogy beszéljenek magyarul. Miért akarná egy szerb hallani a magyar beszédet? Aztán jönnek másik szerb fiatalok, akik azt mondják: Hagyjátok őket!”A szerbeket zavarja, hogy nem mindenki beszéli az államnyelvet, másrészt a magyarok eléggé félénken kérik, hogy vezessék be újra a környezetnyelv tanulását. Mintha belenyugodtak volna abba, hogy a szerbeknek nem kell megtanulni az itt élő többség nyelvét. A szerbek panaszkodnak az oktatásban való marginalizálásra, különösképp a cirill írásmódra való gúnyos megjegyzések («kockabetűs írás»). Az viszont egyértelmű, hogy a privatizáció eddigi vesztesei elsősorban a magyarok.
– Nem elkerülhetetlen külön következtetést levonni az észak-bácskai községekben folytatott beszélgetéseinkből. Mint ahogy az egyik zentai alanyunk megjegyezte «elveszett a szerb kisebbség bizalma a magyar többség álláspontja miatt, amely pedig a szerb többség viszonya miatt ilyen». Azt is tapasztaltuk, hogy Pandora szelencéje a választási években nyílik ki. Ezt a megállapítást támasztja alá, hogy az incidensek ugrásszerűen emelkedtek a rendkívüli állapot beszüntetése után, különösképpen pedig a 2003-as köztársasági választásoktól a 2004. őszén lebonyolított helyhatósági választásokig. Remélni kell, hogy a helyi, a tartományi és a Belgrádi politikai tényezők a legkonstruktívabb módon használják ki a választási csendet, a különböző nemzeti közösségek közötti bizalom visszaállítása érdekében. A külpolitikai viszonyok kedveznek az ilyen törekvéseknek, de úgy tűnik, hogy az országban megvan az ehhez szükséges belső stabilitás. Mindenesetre valamilyen állapot javítása felé vezető út első lépése a róla szóló kép bemutatása, legyen az bármennyire is bonyolult és első látásra ellentmondásos. Minden érdekelt közreműködésére pedig igencsak szükség van – mondja dr. Vladimir Ilić szociológus, a központ vezetője.

KECSKÉS István

Utolsó frissítés ( 2008. prilis 29. )
 
< Előző   Következő >

Számláló

Látogatók: 7335122

Online