Lopással vádolták, majd megverték Nyomtatás E-mail
Írta: admin   
2004. szeptember 30.
Magyar Szó, 2004. szeptember 30.
 

Lopással vádolták, majd megverték

Nemzeti színezete van a temerini diákverekedésnek

 
Hétfőn délelőtt, a temerini Technikai Szakközépiskola harmadikos tanulója talált egy pénztárcát. Kinyitotta, a benne lévő dokumentumok alapján megkereste tulajdonosát, és még aznap visszaadta neki tárcáját. A buksza gazdája, az iskola egyik szerb osztályába járó, hasonló korú lány azonban azzal vádolta meg a megtalálót, hogy a bugyellárisból pénzt lopott el. Mindez a tanítás ideje alatt, szünetekben történt. A következő csöngetés után az udvaron összeverődött egy csoport szerb osztályokba járó fiú, és arra szólították fel a pénztárca megtalálóját, hogy kérjen bocsánatot a lánytól, vagy adja neki vissza az ellopott pénzt. A magyar fiú büszkesége azonban nem engedte meg, hogy olyasmiért kérjen bocsánatot, amit nem követett el, így azt válaszolta a fiúknak, hogy inkább üssék agyon. Dulakodás kezdődött, de mindkét félről többen közbeléptek, és szétválasztották őket.

 

Foto: Góbor Béla

 

A temerini iskola, ahol a diákverekedés történt   

Mindezt egy harmadik osztályos fiú felháborodott édesanyja mesélte el lapunknak, akinek fiát másnap verték meg az iskolához közeli parkban. Kedden délelőtt ugyanis egy több tucat fiúból álló csoport érkezett a temerini középiskola elé, és azt a fiút keresték, aki megtalálta a kérdéses pénztárcát, és "ellopta" a lány pénzét.
Az egész esetnek az ad nemzeti színezetet, hogy hétfőn, az iskolaudvaron történt dulakodás közben az egyik szerb fiú azt kérdezte a magyar fiúktól, hogy mit keresnek itt, amikor ez az ő földjük?
Mivel a keddi verekedés közben senkinek sem sikerült riasztania a rendőrséget, a megvert magyar fiú és társa valamivel később jelentkezett az őrsön. A temerini rendőállomás négy dolgozója hallgatta ki őket, de a megvert fiú anyja szerint, aki szintén jelen volt a beszélgetésen, a rendőrök megpróbálták a valósnál jelentéktelenebb incidensként elkönyvelni a történteket. Az asszony felháborodottan hagyta el a rendőrállomást, másmilyen hozzáállást várt el az illetékesektől. A rendőrségről az orvoshoz mentek, aki megnézte a fiú sérüléseit és látleletet vett fel. A fiúk felkeresték a Vajdasági Magyar Demokrata Párt körzeti szervezetét is, ahol ugyancsak jegyzőkönyvbe vették vallomásukat.


A VMDP TEMERINI KÖRZETI SZERVEZETÉNEK A TÁJÉKOZTATÓJA:
2004. szeptember 28-án a temerini Technikai Szakközépiskola két harmadik osztályos diákja K. G. és P. A. keresett fel bennünket, és beszámolt a Népfront utcai középiskola udvarán, majd a nyílt utcán és a közeli parkban magyar és szerb fiatalok közötti aznapi (szept. 28.) és előző napi (szept. 27.) önbíráskodásról és verekedésről. K. G. nyilatkozatáról jegyzőkönyvet készítettünk. Az abban foglaltak azon részét, melynek tanúja volt, P. A. is megerősítette. A beszélgetést Csorba Béla, a VMDP körzeti elnöke, a jegyzőkönyvet Ádám István, a temerini helyi közösség tanácsnoka vezette. Tanúként jelen voltak Guszton András, Pál Tibor magiszter, Kovács József és mások.
K. G.: Harmadik osztályos középiskolás vagyok. Ma, mikor az iskolában voltunk (Temerinben) már láttuk, hogy sok szerb fiatal összejött az épület előtt. Voltak közöttük olyanok is, akik nem az iskolánk tanulói.
Csorba (a továbbiakban Cs.): Volt ennek a történésnek előzménye is?
K. G.: Igen. Tegnap N. L. osztálytársam, aki különben bácsföldvári utazó diák, talált az iskola előtt egy bukszát, pénztárcát. A benne levő papírok alapján megtudta, hogy az egy szerb tanulólányé, és visszaadta a tulajdonosnak. Később a lány megvádolta, hogy elvett belőle 200 dinárt. N. ezt tagadta. Még akkor a nagyszünetben, a két óra között kb. 10 szerb átjött a 3/1-es tagozatból, és rajtunk, magyarokon keresték a pénzt. Mi is lehettünk vagy tízen. Elmondtuk, hogy a pénzt nem vettük el. Mivel követelték tőlünk, N. és mi is megmutattuk a zsebeinket. Ezzel elmentek, majd pár perc múlva ismét visszajöttek.
Cs.: Hogy hívják őket?
K. G.: Nem tudom. Nem tudom, de mindnyájukat ismerem látásból. N.-től azt követelték, hogy kérjen tőlük bocsánatot.
Cs.: Miért? Megsértette őket?
K. G.: Nem. Semmivel sem. Mivel nem volt hajlandó bocsánatot kérni, 10-12-en nekiugrottak N. L.-nek. Volt egy kis dulakodás, majd L. és egy szerb fiú verekedni kezdtek.
Cs.: Ki kezdte?
K. G.: A szerb fiú. A dulakodásban M. Cs.-t is megütötték. Leesett a szemüvege. A szerbek órák után elmentek haza, ugyanúgy mi is. ŠMa 10 óra 10 perckor láttuk, hogy tömegesen jönnek az iskolaudvarba és az iskola elé. Lehettek egy harmincan.
P. A.: Egyik osztálytársam látott náluk késeket és bezbolütőt.
K. G.: Fél háromkor az órák után a földvári N. L. és egy szintén földvári osztálytársa békésen elhagyhatták az iskolát, mert a központ felé ment két tanár is, és nem merték őket megtámadni. Mi nyolcan is elindultunk hazafelé. A Kastély utcai (Ul. Nar. fronta--Népfront utca) park előtt utolértek bennünket, és követelték, hogy álljunk meg. Odajött hozzám egy szerb fiú, és azt kérdezte, hogy mit akarok. Mielőtt válaszoltam volna hátulról valaki megrúgott. Én menekülni kezdtem a parkba befelé, közben elestem. Heten-nyolcan utolértek, és elkezdtek rúgdosni, verni. Kérdezték, hogy mi van a bukszával? Hova lett a pénz? És, hogy mit keresünk mi itt magyarok. Közben nekem is kiesett a pénztárcám, átkutatták és egy-két kevésbé fontos irat híján visszaadták. A verekedést látva felnőtt emberek jöttek át a park túloldaláról. Mikor a támadók észrevették az embereket, futásnak eredtek. Egy nem bírt elmenekülni, azt én háromszor-négyszer arcon ütöttem, annyira el voltam keseredve, fel voltam hevülve a kapott ütésektől, rúgásoktól. Ezt látva, a szerbek visszaszaladtak, de már ott voltak osztálytársaim letört ágakkal, fadarabokkal felfegyverkezve. A segítségünkre siető emberek próbáltak rendőrt hívni, de nem sikerült. Állítólag nem vették fel a telefont. P. E. barátommal személyesen mentünk el a rendőrségre, közben telefonon anyámmal beszéltem. Egy szobába vezettek bennünket, ahol 3 rendőr és Miskolci Lajos hallgatott ki. Én elmeséltem az esetet. Elmondtam azt is, hogy azért vertek meg bennünket, hogy magyarok vagyunk, mivel az egyik szerb azt mondta, hogy mit keresünk itt, ez az ő földjük. (Šta tražite ovde, ova je naša zemlja!) Az egyik szerb rendőr azt mondta, hogy ez lehetetlen, és hogy biztosan én szólhattam nekik valamit. Meg, hogy lehetetlen, hogy 30 ember egy embert verjen. Kérdezték, hogy hívják őket, én nem tudtam, de elmondtam, legalább tízet most rögtön fölismernék közülük. Miskolci Lajos, a rendőrség osztályvezetője megkérdezte, látszik-e rajtam sérülés. Mikor megmutattam, azt mondta, hogy ez semmi. A rendőrök válaszain anyám, aki jelen volt a kihallgatáson, felháborodott, és azt mondta, hogy nem ilyen hozzáállásra számított, majd elhagytuk az épületet.
Utána elmentem anyámmal az orvoshoz. Ott kaptam papírt (látleletet).
Cs.: Ki hallotta még, hogy az egyik támadó azt mondta "Šta tražite ovde, ova je naša zemlja"?
K. G.: P. T. Ezt akkor mondta, mikor N. és a szerb fiú tegnap összeverekedtek.
Cs.: Ti nem becsméreltétek a támadókat nemzeti alapon?
K. G.: Nem.
Megjegyzés: Jegyzőkönyvünk mindenekelőtt az emberi jogi szervezetek tájékoztatása végett született, hiszen a leírt esemény jól illusztrálja a vajdasági magyarok és szerbek viszonyában kialakult megromlott légkört, de bepillantást nyújt -- a sérelmet elszenvedett áldozatok oldaláról -- a rendőri szervek magatartására is, olvasható a VMDP körzeti szervezetének tájékoztatójában, amit Csorba Béla elnök írt alá.

***
A Technikai Szakközépiskolában azt mondták, hogy a verekedéssel kapcsolatban a mai nap folyamán beszélgetnek a tanulókkal, a támadással gyanúsított fiúkat is ma hallgatják ki a rendőrségen. Az esettel kapcsolatban az újvidéki rendőrség szóvivője és a temerini rendőrség főnöke is igen szűkszavúan nyilatkoztak. Szem előtt tartották, hogy az érintettek kiskorúak, és hogy ennél fogva igen érzékeny incidensről beszélünk. Elmondták, hogy a mai nap folyamán kiderül majd, ki és hányszor ütött meg kit, és akkor majd valószínűleg nagyobb bizonyossággal közölhetnek részleteket is.

szb

Utolsó frissítés ( 2008. prilis 26. )
 
< Előző   Következő >

Számláló

Látogatók: 5345807

Online