Denisz csak hallgat Nyomtatás E-mail
Írta: admin   
2004. szeptember 28.

Magyar Szó, 2004. szeptember 28.

Denisz csak hallgat

A Sötétéknek felajánlottak egy családi házat Magyarországon -- Nincsenek már karanténban, státsuk rendezésére várnak

Még a délszláv haborúk idején sem kért egytelen magyar család sem menedékjogot Magyarországon. Elsőként a szabadkai Sötét család tette ezt meg. Szeptember 17-én elindultak Magyarországra és már a határátlépést követően bejelentették, menedékjogot kérnek. Tíz nap telt el azóta. Lamperth Mónika belügyminiszter a vajdasági magyar otthontalanok helyzetének sürgős intézésére adott utasítást. Még átköltözésük napján három hónapra szóló humanitárius tartózkodási engedélyt kaptak. Mint minden bevándorlónak, a vajdasági magyar családnak is karanténba kellett menni, hogy megvizsgálják őket. Azóta már tudjuk, a békéscsabai befogadóközpontban helyezték el őket. Kapcsolatot eddig nem lehetett velük teremteni.

Foto: Archív felvétel / Hegedűs Dániel
Fájdalmas volt a búcsúzás az otthontól
 
Igaz, hogy ez a család volt az első Vajdaságban, amely első pillanattól kezdve felvállalta a nyilvánosságot, most azonban, miután többen szezációt gyártottak a tragikus sorsú család történetéből, kerülik a médiát. A Magyar Szónak ezzel szemben szívesen nyilatkoztak.
Sötét László elmondta, tegnaptól már nincsenek karanténban. Ott vannak a befogadó központban, de átköltöztek a saját szobájukba, s már elhagyhatják a tábor területét.
-- Rajtunk kívül még egy verseci magyar hölgy van itt, egy palicsi férfi meg egy óbecsei házaspár. Egyelőre humanitárius tartózkodási engedélyünk van, de én bízom benne, hogy megkapjuk a menekültstátust. Most éppen arra várunk, hogy megtudjuk hova fogunk költözni. Egy család felajánlotta, hoyg négy évre díjmentesen átengedi nekünk a családi házát, bútorozottan, a teljes berendezéssel. A hölgy, aki a felajánlást tette, azt is mondta, abban is segíteni fog, hogy kapjunk munkát én is meg Denisz is -- mondta Sötét László

Foto: Archív/Hegedűs Dániel
Az üresen maradt családi ház faláról a hozzátartozók eltüntették a provokatív feliratokat

* Eljutott-e Önökhöz az, amit a belgrádi sajtó egy része írt, nevezetesen, hogy előre megrendezett volt kiköltözésük, sőt valóságos cselszövés folyt, aminek egyik szereplője a magyar államfő volt?
-- Láttuk ezeknek a cikkeknek egy részét. Felháborítónak tartom, hogy tájékozatlanul írnak mindent össze-vissza. A napokban beszéltem a fiammal, aki Szabadkán maradt, s kérdeztem, adott-e nyilatkozatot az újságíróknak. Ő azt mondta senki sem kérdezte, pedig róla is azt írják, hogy biztonságban érzi magát Szabadkán. Nos, ha ez így lenne, akkor ott maradt volna a családi házban.
* Arról tudnak-e, hoyg Boris Tadić, Szerbia elnöke egy nyílt levélben visszahívta Önöket?
-- Hozzánk levél nem érkezett, nem tudom, hogy erre sor kerül-e, s most arra sem tudok válaszolni, hogy visszamenénk-e. Azt tudom, hogy egy hónap után itt Magyraországon aludtuk ki első alkalommal magunkat. Otthon rettegtünk, idegileg teljesen tönkrementünk. Mostmár az egészségi állapotunk is kezd rendeződni. Klementina holnap indul iskolába, Denisz ugyan még szótlan, de már lejár az udvarba, mi a feleségemmel megpróbáljuk magunkat feltalálni az új helyzetben. Nem könnyű, hiszen életünk egy szakasza zárult le azzal, hogy eljöttünk, de még egyszer mondom, nagyon meleg fogadtatásban volt részünk, a napokban ruhát hoztak nekünk, Denisz kapott egy walkment, és az utcán megismernek bennünket, vigasztalnak a helybeliek. Azt mondják az emberek, remélik, majd feltaláljuk magunkat. Én úgy érzem, jóindulattal viszonyulnak hozzánk.
* A belügyminisztérium szóvivője megerősítette a hírt, hogy elfogták Denisz támadóit, azaz a rendbontás résztvevőit, ahogyan a szóvivő fogalmazott. Önöket erről értesítették?
-- Hivatalos értesítést nem kaptunk, de ezt a hírt már otthon is olvastuk az újságban, amikor a rendőrfőnök Koštunica úr jelenlétében jelentette ezt ki. Én erre azt tudom mondani, hogy sem Deniszt sem barátait, akik szemtanúk voltak, nem hívták be szembesítésre, akkor hogyan higgyem el, hogy valóban megvannak a tettesek.
* Igaz nem hivatalosan, de a rendőrségtől megtudtuk, hogy amennyiben a tettes beismeri tettét, nincs szükség szembesítésre.
-- Akkor sem tudom ezt elfogadni, hiszen nem ketten voltak a támadók, hanem négyen, öten. Hol vannak a többiek? A családi házunkat ért támadás elkövetőiről sem tudunk semmit.

A Sötét család igyekszik feltaláni magát Magyarországon

* A rendőrség még az eset napján közleményt adott ki, de ebben csak a feliratokról volt szó, a késről nem.
-- A helszínelést végző nyomozó ott volt akkor is nálunk, amikor Mádl Ferenc köztársasági elnök meglátogatott minket. Még csak oda sem biccentett, oda sem jött hozzánk, hogy szóljon néhány szót, de telefonon sem keresett meg minket, pedig elkérte a telefonszámomat
* Beszélgetésünk elején mondta, hogy fekínáltak Önöknek egy házat. Mikor költöznek oda és ez hol van?
-- Nem tudjuk azt sem, hogy hol van ez a ház, meg azt sem, hogy erre mikor kerül sor. Annyit tudunk, hogy a napokban visznek el minket, hogy megnézzük. Annyi bizonyos, hogy addig amíg nem kapunk menekült státust, addig nem dolgozhatunk. Szeretnénk mielőbb újra kezdeni. Nem félünk sem a munkától, sem a megpróbáltatásoktól. Ha összefog a család én bízom benne, sikerül újra otthont teremtenünk.

KABÓK Erika

Utolsó frissítés ( 2008. prilis 26. )
 
< Előző   Következő >

Számláló

Látogatók: 5796225

Online