Lépéseket sürget az Európai Parlament Nyomtatás E-mail
Írta: admin   
2004. szeptember 17.

Magyar Szó, 2004. szeptember 17.

Lépéseket sürget az Európai Parlament

Tényfeltáró bizottságot küld az Európai Parlament (EP) a Vajdaságba az ottani magyarok elleni atrocitások miatt, a helyi hatóságokat pedig arra sürgette tegnap, hogy tegyenek haladéktalan és hatékony intézkedéseket az újabb esetek megakadályozására, illetve a már megtörténtek kivizsgálására.
Az Európai Unió képviselő-testülete Strasbourgban sürgősségi eljárás keretében szavazott a határozatról, amely magyar képviselők -- Tabajdi Csaba (MSZP), Gál Kinga (Fidesz-MPSZ), Szent-Iványi István (SZDSZ), Olajos Péter (MDF) -- kezdeményezése nyomán került a képviselők elé. A parlament módosítás és szavazatszámlálás nélkül, elsöprő többséggel fogadta el a határozatot.
A dokumentumban az EP egyebek mellett mély aggodalmát fejezi ki, hogy a szerb hatóságok legtöbbször szemet hunynak az erőszak fölött, pedig fennáll a továbbterjedés veszélye. Emlékeztet arra, hogy a kisebbségi és emberi jogok tiszteletben tartása előfeltétele az ország EU-kapcsolatainak. Felszólítja a parlamenti határozat az EU brüsszeli bizottságát és a külügyminiszteri tanácsot is, hogy a rendelkezésre álló fórumokon vessék fel az ügyet Szerbia és Montenegró hatóságainak.
A szavazás után magyar újságíróknak nyilatkozva Gál Kinga elmondta, kemény hangú, határozott dokumentum született, amely iskolapéldája a gyors reagálásnak és a magyar együttműködésnek. Tabajdi Csaba szintén úgy vélte, az EP-ben ez volt a főpróbája a magyar érdekérvényesítésnek. Egyúttal bírálta az EU miniszteri tanácsát, hogy még mindig vonakodik döntést hozni az ügyben.
Tabajdi a vitában elmondta, a határozat kezdeményezői nem büntetni akarnak, hanem szeretnék bátorítani a szerbiai demokratikus erőket, hogy lépjenek fel a nacionalizmussal szemben. Hozzátette, hogy az elmúlt napokban kezdeti pozitív jelzések érkeztek Belgrádból, hogy végre szembenéznek a helyzet súlyosságával. A döntés szerinte bátorítást ad a kisebbségeknek, hogy Európa nem hagyja őket magukra.
Gál Kinga úgy vélte, az erőszakos cselekmények elszaporodása azt mutatja, hogy a jogi felelősségre vonás elmaradását a feszültséget szítók burkolt biztatásnak vélhették. Szerbiának van európai színvonalú kisebbségi törvénye, de az elveket át kell ültetni a gyakorlatba. Méltányolni kell, hogy a szerb fél ígéretet tett a fellépésre, de az ígéretet az EU-nak számon is kell kérnie.
Szent-Iványi István szerint a demokratizálódási folyamat elakadt, és különösen aggasztó a hatóságok közönye és tétlensége. "Már nem szavakat várunk a szerb vezetéstől, hanem tetteket" -- mondta ő is, jelezve, hogy amennyiben nem tapasztalható érdemi változás, az ügyet továbbra is napirenden kívánják tartani.
Olajos Péter szerint egyre több, a térséget ismerő politikus és szakértő meggyőződése, hogy az etnikumközi feszültségek szításáért a kormányt terheli a legnagyobb felelősség. Hosszú távon elfogadható, toleranciára épülő megoldást kell találni a Vajdaság helyzetére -- szögezte le.
A vitára adott reagálásában Günter Verheugen leszögezte, hogy a bizottság folyamatosan figyeli az emberi és kisebbségi jogok betartását Szerbiában a stabilizálási és társulási folyamat keretében, és elítéli a magyar kisebbség tagjai elleni erőszakos akciókat. A közelmúltban -- egyebek között Vojislav Koštunica kormányfő brüsszeli látogatásával -- a belgrádi hatóságok konkrét elkötelezettséget tanúsítottak arra, hogy biztosítják a felelősök bíróság elé állítását, és Brüsszel figyelni fogja, hogyan tartják be a vállalást.
Tabajdi Csaba Verheugen válaszáról úgy vélte, az EU máig nem tudja helyi értékén kezelni a kisebbségi ügyet. (MTI)

 

 
< Előző   Következő >

Számláló

Látogatók: 5939471

Online