Mirõl beszélünk? Nyomtatás E-mail
Írta: admin   
2004. szeptember 10.
Magyar Szó, 2004. szeptember 10.
 

Miről beszélünk?

Úgy tudom, Temerinben nem fütyültek Vojislav Koštunicának, és a szabadkai magyarok sem hurrogták le, amikor kijelentette, hogy nincsenek atrocitások, csak egyedi esetek, s nincs ok arra, hogy a magyarellenes kilengések ügyét a nemzetközi politikai színtérre vigyék, mert Szerbia is internacionalizálhatná ezt a kérdést, ha a belügyekbe való beavatkozásnak tekintené. Hagyján, hogy a kisebbségek kérdését sem Európában, sem a világszervezetben már régóta nem tekintik belügynek (sőt, Szerbia sem tekinti más ország belügyének, amikor a saját kisebbségeiről van szó), de mindettől függetlenül a szerb miniszterelnöknek méltó fogadtatásban volt része a magyarlakta környezetekben, s vendéglátói kétségkívül kimerítően és objektíven tájékoztatták arról, amiről hónapok óta cikkezik az itteni és a külföldi sajtó.
Azokról az incidensekről, magyarverésekről, temetőgyalázásokról, nemcsak ízléstelen, hanem egyenesen fasisztoid falfirkákról, sőt egy gyilkossági kísérletről van szó (hogy a lelki zaklatásokról, a "magyar anyád"-ról ezúttal ne is szóljunk), amelyekről a szerb rendőrségnek állítólag tudomása van, ám nem akar még hallani sem róluk, intézkedni még kevésbé. Azokról az incidensekről beszélünk, amelyek miatt Kasza hiába kilincselt Belgrádban, hogy aztán "sikolyát", ahogy egy belgrádi napilap fogalmazott, meghallják nemcsak Budapesten, hanem Washingtonban és Strasbourgban is. Két washingtoni levél, egy magyar belügyminiszteri látogatás és némi strasbourgi figyelmeztetés után nyilvánult meg az elnöki kabinet részéről az első, eléggé halovány érdeklődés az incidensek iránt, elsősorban ennek eredménye a szerdai látogatás.
Amennyiben a miniszterelnök tárgyalópartnereitől mégsem nyert tiszta képet az incidensekről, egy személyes élmény talán hozzásegítette az állapotok tárgyilagos megítéléséhez. Szerdán este fél tíz körül, amikor a Magyar Szó székházából távozott, a túloldalon kiváncsiskodók közül kényelmesen elősétált egy éltes hölgy, s legalább tizenöt rendőr és tucatnyi újságíró szeme láttára, füle hallatára felkiáltott: Nem kell nekünk Kasza! Nem kell nekünk újabb Kosovo! Csak így tovább!
Ez is egyedi eset volt, de pontosan erről beszélnek a vajdasági magyarok. Nekik sem kell újabb Kosovo, ők a kiutálásról, az ellenük irányuló, "alacsony intenzitású, de hosszan tartó, s nagy területen zajló", talán összehangolt, időnként szított s rendszerint tolerált lélektani hadviselésről beszélnek.
Politikai körökben (itthon és külföldön) valószínűleg még sommázzák a terepi szemlén látottakat és hallottakat, s ha Belgrádban a kisebbségi kérdés tényleg "állami prioritás", és tényleg eltökélt szándék (ahogy most is elhangzott), hogy az incidensek ügye politikai dialógus útján, a büntetőpolitika megszigorításával nyerjen megoldást, itt az alkalom. A dialógus megkezdődött, s hogy mennyire komoly a szándék, hamarosan elválik, s az eredmények megmutatkoznak.

GYARMATI József

KOŠTUNICA ISMÉT HANGSÚLYOZTA:

Az incidensek nem minősíthetők atrocitásoknak

A kérdés internacionalizálása árt Szerbia és Montenegró és Magyarország jó kapcsolatainak -- A miniszterelnök belgrádi nyilatkozata vajdasági látogatása után

Vojislav Koštunica szerb kormányfő tegnap úgy értékelte, a Vajdaságban történt különálló incidensek semmi esetre sem szolgálhatnak indítékul a hivatalos Budapest nemrég tett indítványának. A médiumoknak adott nyilatkozatában Koštunica meggyőződését fejezte ki, hogy a magyar vezetők követeléseikben nem sorolták fel azokat a tényeket, amelyek alátámasztanák a követelést, hogy a vajdasági magyarok problémáit nemzetközi fórumok vitassák meg.
Kovács László, Magyarország külügyminisztere szerdán este a magyar kormány ülése után kijelentette, a Vajdaságban az utóbbi hat hónapban történt incidensekre vonatkozó magyar dokumentumot elküldték az Európai Unió minden tagállama brüsszeli nagykövetségének.
"Vajdaságban valóban történtek kirívó incidensek, de ezek semmi esetre sem szolgálhatnak indítékul a budapesti indítványnak" -- mondta Koštunica és hozzátette, a tárgyalások során, amelyeket szerdán folytatott a kisebbségek képviselőivel Vajdaságban, úgy mérték fel, hogy "Vajdaságban hagyományosan jó viszonyok között élnek, és a nemzeti közösségek között harmonikusak a viszonyok". "Kölcsönösen leszögeztük azt is, hogy voltak olyan esetek, amikor megsértették a magyar kisebbség jogait, de nacionalista színezetű támadások történtek más kisebbségek, sőt a többségi szerb nép ellen is" -- mondta.
Szavai szerint a szerb kormány eddig is sokat tett és a jövőben is tenni fog azért, hogy megakadályozzák az ilyen incidenseket megelőző intézkedéseken keresztül, továbbá a rendőrség hatékonyságának növelésével és az ilyen bűncselekmények elkövetői elleni büntetések megszigorításával. "Még egyszer hangsúlyozom, hogy ezek az incidensek nem öltöttek olyan méreteket, hogy jelenséggé nyilvánítsuk őket, még kevésbé atrocitásokká, így nem szolgálhatnak indítékul az internacionalizálásra" -- hangsúlyozta a kormányfő és úgy értékelte, az "átalányos értékelések"-en és nem tényeken alapuló indítványok csak árthatnak Vajdaság minden lakosának és szükségtelenül megronthatják a Szerbia és Montenegró, és Magyarország közötti kapcsolatokat. "A szerb kormány üzenete világos -- Vajdaság mindig is a nemzetek közötti jó viszonyok és a szó igazi értelmében vett multietnikai társadalom kiváló példája volt, és ez így lesz a jövőben is" -- mondta. (Beta)
 
< Előző   Következő >

Számláló

Látogatók: 5920389

Online