Magyarellenes atrocitások Romániában és a Délvidéken Nyomtatás E-mail
Írta: admin   
2003. december 12.

Magyarellenes atrocitások Romániában és a Délvidéken

Ősszel a Székely Nemzeti Tanács tagjait zaklatták a román hatóságok, a Vajdaságban pedig szinte havonta, hetente támadnak meg magyarokat. Az esetek egy része eljut a határon túli sajtóig, más része nem, mert sokan nem mernek feljelentést tenni. A Krónikának is csak névtelenül vállalta a nyilatkozatot két vajdasági magyar.

- Mit tesz, mit tehet egyáltalán az ügyben a Magyarországon illetékes Határon Túli Magyarok Hivatala? A hivatal elnöke, Bálint-Pataki József.

- Az elmúlt időszakban tanúi lehettünk ilyen helyi szintű atrocitásoknak, elsősorban a Vajdaságban, a 2003-as év folyamán, a januári zöld céduláktól kezdve egészen Matuska Márton gyanús körülmények között ellopott számítógépéig, vagy a kis diákok megveretéséig, illetve a nagyon sajnálatos újvidéki temetőrongálásig sok-sok olyan nem kívánt történés esett meg, amit semmilyen formában nem lehet tolerálni. Olykor meg is kerülnek a tettesek, bár kétségtelen, hogy olyan jelzéseink is vannak, hogy egyfajta beletörődésként egyesek nem is tesznek feljelentést. Viszont nagy lehetőséget ad nekünk a szeptember 27-én aláírt, nemrég életbe lépett kétoldalú kisebbségi egyezmény, amely reményeink szerint a közeljövőben egy vegyes bizottság létrehozását is megteremti. Egy ilyen intézményes formában működő vegyes bizottságban olyan esetekben lehet szót emelni, ahol a sértettek már a helyi hatóságok irányába is megtették a megfelelő bejelentést, vagy feljelentést.

- Figyelemmel kísérik, dokumentálják az ilyen eseteket? Józsa László, a Vajdasági Magyar Nemzeti Tanács elnöke.

- Sajnálatos módon feladatunkká válik, természetesen már maguk a napilapok, illetve az itt megjelenő Magyar Szó is egy dokumentációs adatbázist jelent, és valóban, az utóbbi néhány hónapban elég sok eseménynek vagyunk szenvedő alanyai. Az eszközrendszer tekintetében mégiscsak van elmozdulás, mert addig, amíg a Milosevics nevével fémjelzett 15 éven keresztül elég hiábavaló volt az államhatalmi gépezet védelmét kérni, ma ez egy árnyalattal mégiscsak jobb.

- Mit szól ahhoz, hogy nemrégiben, az 1956-os magyar forradalmat ünneplő bácskai-bánáti fiatalokat, akik ünnepségüket Bácskatopolyán rendezték, egy Belgrádban megjelenő szerb napilap fasiszta csőcselékként írta le?

- Sajnos, igen sokszor vagyunk tanúi annak, hogy a magát komolynak nem igazán mondható, és elsősorban belgrádi kiadású sajtótermékek olyan dimenziókba helyezik a magyarsággal kapcsolatos híreket, amelyek egész egyszerűen, a legenyhébb fogalmazás mellett is azt tudom mondani, hogy nem helytállóak. Bármit is kezdeményez a VMSZ a szabadkai képviselő testületben, ez körülbelül ilyen fogadtatásban részesül a belgrádi lapokban. Én magam is olvastam az említett cikket a topolyai rendezvényről. A szerb társadalomban meglehetősen nagy hagyománya van a kizárólagosságnak, a kirekesztésnek, a másság elutasításának.

Németh Zsolt, a parlament külügyi bizottságának fideszes elnöke az üggyel kapcsolatban elmondta: Az erdélyi atrocitásokat tartom a súlyosabbnak, ugyanis itt a Székely Nemzeti Tanács létrehozásával összefüggésben bontakozott ki egy központilag szervezett hatósági atrocitás-sorozat. A román hatóságok tartóztatták föl a Székely Nemzeti Tanács létrehozásában serénykedő aktivistákat, több órás rendőrségi zaklatásnak vetették őket alá. Az autonómia ügyében tudjuk, hogy Románia álláspontja elutasító, ugyanakkor az mégiscsak megengedhetetlen, hogy az alapvető emberi és politikai szabadságjogoknak a gyakorlása során történnek ezek az atrocitások. Ez kérdőjeleket vet fel Románia demokráciájának az érettségével kapcsolatban, ez viszont közvetlenül hatással van arra, hogy mennyire érett az európai uniós csatlakozásra. Ami a vajdasági atrocitásokat illeti, mivel nagyon sűrűn és nagyon gyakran fordulnak elő, valamilyen formában a magyar diplomáciának föl kellene lépnie.

- Az önök idejében milyen lépéseket tettek?

- Az Orbán-kormány idején a magyar diplomáciának kellő önbecsülése volt és ezt figyelembe kellett vegyék a szomszédaink, és ez hatással volt a nacionalista megnyilvánulásokra is.

Két, névtelenséget kérő délvidéki magyar fiatalember mondja el, milyen atrocitás érte részben egyiküket, részben egy kiskorú társukat Szabadkán, egy magyar diákrendezvényen:

- Sajnálatos módon verekedéssé fajult az egész dolog, ráadásul a hatóság is ellenünk lépett föl, ellenünk, magyarok ellen. Kiértünk a parkolóban, ott már 15 főnyi szerb fiatal várt bennünket, úgy szólítottak meg bennünket, hogy mi van, mit akarunk már megint, és akkor elkezdődött ez a verekedés. Ők kihívták a rendőröket, kijöttek a rendőrök, falhoz állítottak bennünket, átkutattak bennünket. A rendőrök az egyik barátomat bántalmazták, a fejét a kirakatba verték, gumibottal tarkón vágták. Különben ő kiskorú volt.

- A rendőrök előállítottak-e szerb fiatalokat is?

- Csak magyar fiatalokat állítottak elő. Személyes tapasztalatom az, hogy eddig kivétel nélkül a szerbek oldalára álltak, ha bűnös volt, ha nem.

- Tesznek-e feljelentést?

- Ezt még pontosan nem tudjuk. A délvidéki magyarok nagyon félnek, mert ez nem először történt velünk.

- Vannak-e magyarok a rendőrök között?

- Nagyon kevés, talán egy vagy kettő. A rendőröktől azért félünk, mert ha ilyen szóváltásba kerülünk velük, akkor a szavainkat rögtön kiforgatják, mert persze, nem tudunk tökéletesen szerbül, és akkor rögtön már az az indok, hogy az ember magyar, és akkor már azért meghurcolják. Én is fontolgattam ezt a kivándorlást, de úgy vagyok vele, hogy én itt születtem, nekem ez a hazám és én szeretnék itt maradni.

- Minek tulajdonítja a magyarellenes incidensek elharapódzását? Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke.

- Ezekben a formákban mi egyszerűen aposztrofálunk, hogy magyarverés. Egy igazságtalan háborúban felnőtt nemzedék, a szüleitől olyasmiket látott, aminek alapján egészséges lelkülettel most sem tud a más nemzetiségűekre nézni. Azok, akik a leggyakrabban támadnak kisebb, vagy nagyobb csoportokban, azok főleg menekült családból származnak. Temerinben találkozunk ilyen esetekkel a leggyakrabban, egy súlyos verekedés után követelésünkre valóban bekövetkezett az, hogy a tettesek ellen vádat emeltek, az eljárás folyamatban van. Sajnos, nem ez a jellemző. Most maga a sértett is határozottan kiállt a saját jogainak védelmében, és együtt tudtunk cselekedni.

- Mit tud tanácsolni azoknak a magyar fiataloknak, akiket provokálnak, netán bántalmaznak? Azt tapasztaltam, mintha egy kicsit magukra hagyatottnak éreznék magukat.

- Üzenhetem mindannyiuknak, hogy ne hagyják annyiban. A lehető legrövidebb időn belül orvosi látleletet kell beszerezni és jelenteni a dolgot valamelyik magyar pártnál, ha vállalják azt, hogy személyesen is elmondják, mi az, ami történt, mi az eljárást ugyanúgy, mint ebben az előbb említett esetben, végigvisszük.

(Magyar Rádió Online, Molnár Balázs, 2003. december 12.)

Utolsó frissítés ( 2010. prilis 05. )
 
< Előző   Következő >

Számláló

Látogatók: 5081391

Online