Fárasztó, ha válaszra sem méltatnak Nyomtatás E-mail
Írta: admin   
2003. jnius 10.

Magyar Szó, 2003. június 10.

 Fárasztó, ha válaszra sem méltatnak

Mikor lesz Szenttamáson magyar helységnévtábla – Beszélgetés Zatkó Ibolyával, a VMSZ helyi szervezetének elnökével

Nem könnyű Szenttamáson egyik magyar párt vezetőinek sem, elsősorban azért, mert a választásokon két-három képviselői helytől többet eddig nemigen tudtak szerezni, annak ellenére, hogy a lakosság mintegy 30 százaléka magyar. A szenttamási állapotokról beszélgettünk Zatkó Ibolyával, a VMSZ helyi szervezetének elnökével.

• Hogyan állt össze Szenttamáson a hatalmi koalíció?

– A Vajdasági Szociáldemokrata Ligának és a Demokrata Pártnak van legtöbb képviselője. A magyar pártok közül a VMDP-nek két képviselője van, a VMSZ-nek és a VMDK-nak pedig egy-egy. Ez utóbbi tagja a végrehajtó bizottságnak is. Időközben pótválasztásokat is tartottak, és ezen a liga képviselői nyertek.

• A liga két magyar jelölttel győzött, két magyar többségű választókerületben!

– Sajnos, éppen abban az időszakban folyt a huzavona a nemzeti tanács megalakítása körül, s amikor az egyik párt támadni tudja a másikat valami ürügyén, akkor rendszerint a harmadik jár jól.

• A lakosság egyharmada magyar, van-e magyar alpolgármesterük?

– Nincs, a községi tisztségek közül egy magyar tagja van a végrehajtó bizottságnak.

• Kiírják-e a városnevet magyarul is?

– Mi valóban próbálkoztunk e téren is, de minduntalan mintha falba ütköznénk. Az önkormányzati törvényben ugyanis nem az áll, hogy kötelező, hanem az, hogy ki lehet írni a helységnevet a nemzetiségek nyelvén. A másik gond, hogy a város szerb nevének magyar helyesírással történő kiírását szeretnék, de mi nem ezt akarjuk. A tartományi kisebbségügyi titkár is nekünk ad igazat, de mégsem történik semmi. Nehéz ez így, ha hiába fordulunk például a vajdasági képviselőnkhöz, amikor a dolgokat szemmel láthatóan Belgrádban intézik. Szerintem a legfontosabb az, hogy mindenki érvényesülni tudjon anyanyelvén is. Éppen ezért kértük, hogy a postahivatalban legyen egy magyar hivatalnok is, aki közlekedni tud az ügyfelekkel magyarul is. A belügyi szervek esetében is ugyanezt kértük.

• Történt valami?

– Tulajdonképpen abba fárad bele leginkább az ember, ha próbálkozik, kopogtat, de még válaszra sem méltatják. Akkor kellünk legfeljebb, ha valakinek kapcsolatra van szüksége magasabb szinteken. Ha viszont azt kérem, hogy legyen egy normális hely a művelődési egyesületek számára, ahol próbálni lehet, akkor az már nem megy. Nem kapok egy vasat sem a rendezvényekre sem, vagy nem lett teleház sem, mert a község állítólag nem tudott egy helyiséget sem adni erre a célra. Ha ezeket a dolgokat nem sikerül megoldani, akkor szervezhetek én 20 lakossági fórumot is. Persze szükség van az ilyen beszélgetésekre, de a fenti dolgok tükrében a beszélgetések nem sokat segítenek. Eredményként könyvelhetjük el például azt, hogy emléktáblát helyeztünk el a Gion-házon. A szülői ház jelenleg az író testvéréé, s jó lenne, ha esetleg emlékházzá tudnánk átrendezni. Szeretnénk azt is, ha a művelődési egyesületek kapnának egy rendes székházat is.

• Úgy tudom, erre nagyobb lenne az esély, ha a három magyar művelődési egyesület összefogna, legalább komoly együttműködésbe kezdene.

– A citerások és az Arany János Művelődési Egyesület között jó az együttműködés, és végső soron egyesülhetnénk is, csak lenne hol, vagyis lenne székház. A hagyományápoló egyesülettel nem olyan szoros a kapcsolat, mert a nevükben nem szerepel a magyar megnevezés. Az azonban nem igaz, hogy gyűlölködés vagy türelmetlenkedés van közöttünk. Eddig még minden évben együtt mentünk a Durindóra és Gyöngyösbokrétára, együtt szerveztünk számos ünnepséget. Ezt nem lehetett volna megtenni, ha komoly ellentétek vannak a vezetők között.

• Szenttamás az egyik legfejletlenebb vajdasági község. Az Elan birtok nagyon rossz helyzetbe került. Tapasztalható-e próbálkozás a magánkezdeményezés terén?

– Rengeteg jó minőségű föld van a szenttamási község határában. Ennek ellenére nem sok embernek jut eszébe vállalkozni ezen a téren, és valamilyen formában befektetést eszközölni. Úgy látszik, hogy bátortalanok az emberek. Nem tudom, hogy okkal vagy ok nélkül, de megszokták azt, hogy fizetésért dolgoznak, és nehezen fogadják el, hogy fizetés is csak akkor lehet, ha megdolgoztak érte. Meg kellene érteni, hogy ezután nem fog menni az olyan hozzáállás, hogy nyolc órát ott voltunk valahol, és akkor már jár is a fizetés, hanem ha azt a nyolc órát le is dolgoztuk. A gazdaságban pangás állt be, ezt mindannyian tudjuk. Az emberek többsége (legalábbis a magyarok) bezárkózik, nem szeret politizálni se, még a művelődési rendezvényekre sem szívesen jár el, nehogy valamiféle magyarkodással vádolják meg. Ez azonban a kisebb gond. A nagyobb baj, hogy többnyire nincs elképzelés arról, hogy a meglevő területeken milyen termelésbe, milyen gazdálkodásba kezdjenek.
Utolsó frissítés ( 2008. prilis 19. )
 
< Előző   Következő >

Számláló

Látogatók: 5977182

Online