Strasbourgban tüntettek a délvidéki autonómiáért és a magyarellenes erõszak megszüntetéséért Nyomtatás E-mail
Írta: admin   
2013. oktber 05.

 Tomislav Nikolic szerb elnök volt a vendégszónok csütörtökön az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlésének strasbourgi ülésén. Gaudi-Nagy Tamás jobbikos országgyűlési képviselő felvetésére Nikolic azt mondta, nincs miért aggódniuk a vajdasági magyaroknak. Az ET-székház épülete előtt ezt megelőzően magyarok, elzásziak és franciák közös demonstráción követelték a délvidéki magyarellenes erőszak megszüntetését, valamint a területi autonómia megadását az ott élő magyaroknak.

Nikolic átfogó beszédben vázolta országa politikáját, és nagy teret szentelt Koszovó kérdésének. Megerősítette, hogy Belgrád továbbra sem kívánja elismerni albán többségű volt tartományának az állami önállóságát. Megismételte azt a szerb részről rendszeresen hangoztatott érvet, hogy a nemzetközi joggal ellentétben áll az államok integritásának megbontása, az „elszakadási törekvések” teljes szabadjára engedése.

A szerbek szerint "előre haladnak a dolgok”

Beszéde után Nikolic képviselői kérdésekre válaszolt. Gaudi a délvidéki magyarok ügyét vetette fel, mire a szerb elnök azt felelete, hogy a vajdasági magyaroknak nincs miért aggódniuk, senki nincs közülük veszélyben. Nikolic emlékeztetett arra, hogy június végén lezártak egy fejezetet, amikor a vajdasági Csúrogon Áder János magyar köztársasági elnökkel együtt, a szerb-magyar történelmi megbékélés jegyében, a II. világháborúban ártatlanul megölt magyar, illetve szerb áldozatok vesztőhelyén rótták le kegyeletüket. (Az emlékművet azóta többször megrongálták – a szerk.)

A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) kormányon van a Vajdaságban, és arra is megvolt a lehetősége, hogy belépjen a szerb kormányba, de ezzel nem akart élni - mondta a szerb államfő. Szerinte a Vajdaságban a dolgok „előre haladnak”, és az ottani magyarok ugyanolyan szegényes életkörülmények között élnek, mint a szerbek. Azt javasolta, hogy aki javítani akar helyzetükön, az hozzon a térségbe több beruházást, fejlessze az üzleti életet. A délvidéki magyarokat arra buzdította, hogy bátran lépjenek be a szerb rendőrség és katonaság soraiba, és hangsúlyozta, hogy a magyarok bármilyen hatóságba integrálódhatnak.

10 év alatt 40 ezer magyar tűnt el

Gaudi az MTI-nek telefonon cáfolta Nikolic kijelentései t, rámutatott: a délvidéki magyarok körében az átlagosnál nagyobb a munkanélküliség, a rendészeti szerveknél kemény szűrést alkalmaznak, és az elmúlt tíz évben mintegy 40 ezer magyar "tűnt el", tehát jelentős a népességfogyás.

A jobbikos országgyűlési képviselő szerint az elmúlt négy napon áttörést értek el abban, hogy tudatosítsák az ET-ben a délvidéki magyarokkal kapcsolatos problémákat.

A különböző képviselőkkel folytatott megbeszéléseken túl hétfőn közmeghallgatást, csütörtökön pedig nemzetközi sajtótájékoztatót tartottak Strasbourgban. Gaudi mellett mindkét rendezvényen részt vett László Bálint, a Magyar Remény Mozgalom vezetője, valamint Rácz Szabó László, a Magyar Polgári Szövetség elnöke. A közmeghallgatáson ott volt még Bozóki Antal, a délvidéki magyarok jogvédelmével foglalkozó Árgus Egyesület elnöke, a sajtótájékoztatón pedig Kiss Ervin, a Jobbik délvidéki szervezője.

László Bálint (MRM), Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik), Rácz Szabó László (MPSZ), Kiss Ervin (Jobbik, Délvidék)

Belgrád kettős mércéje

Gaudi-Nagy Tamás kiemelte, hogy Szerbia kettős mércét alkalmaz: a koszovói szerbeknek területi autonómiát igényel, ugyanakkor megtagadja azt a délvidéki magyaroktól. A jobbikos országgyűlési képviselő arra is kitért az MTI-nek adott nyilatkozatában, hogy Szerbiának nem szabad megengedni az EU-csatlakozást, amíg nem teljesíti a magyar igényeket.

Gaudi közlése szerint a csütörtöki demonstráción összességében mintegy harminc-negyvenen vettek részt. A jobbikos képviselő átadta az ET-székházban Tomislav Nikolicnak a délvidéki magyarok helyzetéről készített négyoldalas szórólapjukat, valamint azt a dokumentumfilmet, amely a magyarellenes megfélemlítést mutatja be.

Az Alfahír egy strasbourgi forrásától úgy értesült, Gaudi-Nagy Tamás még Niklic meghallgatása előtt oda akart menni a szerb elnökhöz, hogy Vajdaság autonómiájáról kikérje a véleményét, de a testőrök többször meglökték, és nem engedték a közelébe férkőzni.

Informátorunk úgy tudja, a magyar delegáció sok találkozót bonyolított le, többek között az angol, orosz, holland, görög, török, azeri és boszniai képviselőkkel, Gaudi-Nagy Tamásnak egy rövid találkozó erejéig a szerb küldöttség vezetőjével, Aligrudiccsal is sikerült egyeztetnie.

(MTI nyomán: alfahir.hu)

Utolsó frissítés ( 2013. oktber 05. )
 
< Előző   Következő >

Számláló

Látogatók: 5909444

Online