Feltételes elnöki kegyelem Nyomtatás E-mail
Írta: admin   
2012. december 05.

Feltételes elnöki kegyelem

Horvát Árpád és Szakáll Zoltán kegyelmet kapott Nikolić elnöktől és közkegyelemben is részesültek

 Pénteken valamivel négy óra után egyszerre engedték ki a Sremska Mitrovicai börtönből Horvát Árpádot és Szakáll Zoltánt. Árpád még 2004-ben 10 évet, Zoltán pedig 11 és fél év börtönt kapott.

 Tomislav Nikolić államfő Budapesten ígéretet tett, hogy néhány hónapon belül megvizsgálja a temerini fiúk ügyét. A magyar fővárosban azt is kijelentette, hogy eltúlzottnak tartja a bíróság ítéletét.

A múlt héten kapta meg a két szóban forgó temerini fiú a végzést az elnöki kegyelemről, amely a büntetésük három évre történő felfüggesztéséről szól. Ugyanakkor nevük rajta volt azon a listán is, akik az amnesztia törvény értelmében jogosultak a közkegyelemre. A törvény értelmében büntetésüket 10 százalékkal csökkentették.

Horvát Árpád továbbra is úgy tartja, hogy méltánytalanul szigorú büntetést kaptak, és ha szüleik, illetve az anyaországi és vajdasági politikusok meg a sok újságíró nem tette volna azt, amit, akkor biztosan nem kegyelmeztek volna meg nekik.

-- Amikor kijöttem a börtönből azzal, hogy most már szabad vagyok, az egyfajta pozitív sokk volt. Most már csaknem 24 óra elmúlt a szabadulásom óta és most kezdem csak felfogni, hogy ez tényleg igaz. Megváltoztam a börtönben. Azt gondolom, hogy megfontoltabb lettem. Korábban nem gondolkodtam, hogy minek milyen következménye lehet. Most mielőtt lépek, százszor is meggondolom, hogy mit tegyek vagy mondjak. Viszont el kell mondanom, hogy ha ismét olyan helyzetbe kerülnék, hogy meg kellene védenem a barátnőmet, megint megtenném. Én nem vagyok bűnös, meg Zoltán sem a gyilkossági kísérletért. Mi ezt a büntetést, amit kaptunk nem érdemeltük meg -- mondta Árpád.

Azt is megtudtuk, hogy most éppen készülő könyve kiadásával van elfoglalva, amelyben az esetük és más, a magyarság sorsával kapcsolatos eseményeket dolgoz fel. Mint mondta, azon lesz, hogy rendes mederbe terelje az életét. Ebben fontos szerep jut menyasszonyának, jövendőbeli feleségének.

Zoltán is igyekszik beilleszkedni és újrakezdeni az életet. Mint mondta, a nyolc év alatt a börtönben minden pillanatban az a gondolat éltette, hogy nem bűnös, és hogy nem hagyja magát a rendkívüli körülmények által befolyásolni. Kitart saját meggyőződése mellett. Ő azt mondja, nem változtatta meg a börtön, mert nem hagyta magát. Nem tudja még mihez kezd, egyelőre örül annak, hogy vége a börtönéveknek.

Mindketten arról beszéltek, hogy azoknak a temerini, illetve adai fiúknak az ügyében is fel kellene emelni a politikumnak meg a sajtónak is a szavát, akik most vannak előzetesben, mert tudomásuk szerint olyasmivel vádolják őket, amit el sem követtek. Velük is az történik most, ami a temerini ötökkel nyolc és fél évvel ezelőtt.

A két temerini fiú szabadon bocsájtása kétségtelenül jó hír. Nagyon sok publicitást és hevületet váltottak ki az ítéletek. Sokan tették ezt szóvá azért, mert úgy érezték, hogy igazságtalanság történt, és ezt szóvá kell tenni. Voltak olyanok is, akik igyekeztek hozzátenni a nevüket valamihez, ami fontossá vált, igyekeztek tapsot és politikai poénokat gyűjteni. A tények azt mutatják, hogy az öt temerini fiú valóban bűncselekményt követett el. Jogászi meggyőződésem az is, hogy a rájuk kiszabott büntetések határozottan aránytalanok.

Ezt a meggyőződést követve, Tadić elnök úr kegyelmi bizottsága tagjaként igyekeztem azt bizonyítani, hogy a büntetések mérséklése méltányos lenne, és hozzájárulna a szerb igazságszolgáltatás méltóságához. Hosszú elemzés és vita után két elítélt megkegyelmezése tekintetében született szavazati többség és javaslattétel. A kegyelmi bizottság javaslatáról több mint egy évig nem született döntés, de most e két elítélt szabadon bocsájtását végül is engedélyezte Nikolić elnök. A döntést minden bizonnyal nem csak a korábbi elnök kegyelmi bizottságának a javaslata, hanem államférfiak érvei is befolyásolták. Hozzátenném, hogy a kegyelmi bizottságban igen fontos támogatást kaptam Radovan Bigović nemrég elhunyt pravoszláv lelkésztől.

Ahová eljutottunk, az még nem a teljes igazság, de kétségtelenül fontos lépés az igazság irányába – és ezért Nikolic elnök úr elismerést érdemel. Ez a gesztus biztosan hozzájárul szerb–magyar kapcsolatok ígéretes fejlődéséhez – nyilatkozta lapunknak dr. Várady Tibor nemzetközi jogászprofesszor, Tadić volt köztársasági elnök kegyelmi bizottságának tagja.

(Magyar Szó)

Utolsó frissítés ( 2012. december 05. )
 
< Előző   Következő >

Számláló

Látogatók: 5300165

Online