Szerbia nem számolt a vétózás lehetõségével Nyomtatás E-mail
Írta: admin   
2011. oktber 13.

Szerbia nem számolt a vétózás lehetőségével

A Magyar Szónak Gál Kinga és Schöpflin György európai parlamenti képviselők fejtették ki, hogy miért is elfogadhatatlan a szerbiai restitúciós törvény
 
 
Gál Kinga és Schöpflin György

A szerbiai vagyon-visszaszármaztatási és kárpótlási törvény elfogadása óta szinte nem telik el olyan nap, hogy a magyar kormány képviselői közül ne szólalna fel valaki a szóban forgó jogszabály 5. szakasza ellen. A szóban forgó szakasz ugyanis szinte teljesen kizárja a restitúció folyamatából a szerbiai magyarokat, illetve németeket.
Dr. Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese a közelmúltban Szabadkán tette egyértelművé, hogy ha a szerb államvezetés nem módosítja a restitúciós törvényt, akkor Magyarország nem támogatja tovább Szerbia uniós csatlakozását. Németh Zsolt, a magyar külügyminisztérium parlamenti államtitkára pedig kedden a következőket nyilatkozta ebben a témában: „Magyarország nem tud lemondani semmilyen eszközről, így a vétó eszközéről sem, annak érdekében, hogy nemzeti érdekeit érvényesítse.”
Lapunknak a téma kapcsán ezúttal Gál Kinga és Schöpflin György európai parlamenti képviselők nyilatkoztak.

NE FAJULJON EL A TÖRTÉNET

– Eddig nem is volt semmi gond a Szerbia tagjelölti státusára való felkészüléssel. Magyarország mindaddig támogatta Szerbia csatlakozási folyamatát, amíg ilyen formában el nem fogadták a vagyon-visszaszármaztatási törvényt. A gond ott kezdődik, hogy ez a jogszabály visszahoz egy olyan problematikát, amit Európa már réges-régen lezárt. Európa alapeszméje szerint csak egyéni felelősség létezik. A szerbiai restitúciós törvény függvényében pedig áttételesen büntethető egy egész közösség, méghozzá olyan dolgokért, amelyekről igazából nem is tehet. Ez elfogadhatatlan. Ez több a diszkriminációnál, ez sokkal rosszabb annál. Egy egész közösséget kizárnak és nem adják meg számukra a lehetőséget, hogy éljenek jogaikkal – összegezte Gál Kinga.
A képviselő asszony a folytatásban elmondta, hogy az európai parlamenti képviselők elfogadhatatlannak tartják a dolgot. Gál Kinga éppen ezért kérte az Európai Bizottságtól, hogy a Szerbiáról készített országvéleményben a vagyon-visszaszármaztatás kérdése is jelenjen meg.
– Az EB-től kértem, hogy az országvéleményben követeljék a szerbiai illetékesektől a szóban forgó jogszabály elfogadhatatlan rendelkezéseinek a módosítását és kísérjék figyelemmel a szerb államvezetés ezen a téren megtett lépéseit. Jó lenne, ha decemberben a kollektív bűnösség elvét támogató elem már nem lenne benne a jogszabályban. Schöpflin György kollégámmal levelet is írtunk Štefan Füle bővítési biztosnak, és arra kértük, hogy az EB lépjen ez ügyben. Európai parlamenti képviselőként nem tudom megmondani, hogy a magyar kormány mit tesz ebben az ügyben, az azonban világos, hogy az EU tagállamainak jogában áll vétózni. Nagyon remélem, hogy az Európai Tanács ülésén nem kell idáig elfajulnia a dolgoknak. Szeretnénk, ha addig a szerbiai fél megoldaná a kérdést. Nem értem, hogy a szerb kormánynak miért jó egy ilyen akadályt gördítenie saját maga elé. Egy olyan problémáról van szó, amelynek úgyis lesznek újabb és újabb mozzanatai. Biztos vagyok benne, hogy ma nincsen olyan európai bíróság, amely ezt a törvényt ne kérdőjelezné meg – fogalmazott Gál Kinga.
A képviselő asszony már csak azért is sajnálatosnak tartja a szóban forgó jogszabály 5. szakaszát, mert amint mondta, Szerbia egy olyan ország, ahol pozitív dolgok indultak el: Vajdaság, a nemzeti tanácsok, illetve azok hatáskörei – ezek mind olyan területek, amelyek függvényében azt lehet mondani, hogy Szerbia pozitív vonalon indult el. Mint kiemelte: Szerbiának nincsen szüksége konfliktusokra saját, együtt élő nemzeti közösségei között, és emiatt bízom a szerbiai döntéshozók bölcsességében.
– Nem hiszem, hogy a szerb állam érdeke az lenne, hogy a magyarok ne érezzék magukat jól és otthon saját hazájukban – szögezte le Gál Kinga.

BÁRKI VÉTÓZHAT

Schöpflin György ugyanilyen egyértelműen fogalmazott a jogszabály kapcsán: A szerbiai vagyon-visszaszármaztatási és kárpótlási törvény azon rendelkezése, amely szinte teljesen kizárja a kárpótlás folyamatából a szerbiai magyarokat és németeket, ütközik az Európai Unió alapelveivel, amelyek nem engednek teret semmiféle kollektív diszkriminációnak – hangsúlyozta a képviselő. Hozzátette: a szóban forgó rendelkezés nem csak a vajdasági magyarokat sújtja, hiszen a Vajdaság lakosságából a második világháborúban szinte mindenki valamilyen módon a magyar állam kötelékébe került, feltételezése szerint szerb nemzetiségű polgárok is érintettek lehetnek.
– A rendelkezés kollektív alapon diszkriminál egyes embereket, illetve az ő leszármazottaikat. Ez elfogadhatatlan. A magyar kormány és a szerb kormány között volt egy nem formális megállapodás, amelyben az hangzott el, hogy a vagyon-visszaszármaztatás során minden rendben lesz. A szerbek az utolsó pillanatban visszaléptek. Ez nagyon rossz benyomást keltett Budapesten. Igyekszem enyhén fogalmazni: Belgrádban valószínűleg még nem jöttek arra rá, hogy az EU-ban egyre gyakoribb a vétózás. A szlovének éveken keresztül vétózták a horvát csatlakozást, a görögök hat éve teszik ezt Macedóniával. A hollandok és a franciák most a schengeni övezet bővítését vétózták Romániával és Bulgáriával szemben. A tagállamok egyre inkább élnek a vétózás lehetőségével. Ennek értelmében számítani kell arra, hogy Magyarország szintén igénybe veheti a vétózás technikáját – emelte ki Schöpflin György.

(Magyar Szó, Pesevszki Evelyn)

Utolsó frissítés ( 2012. janur 04. )
 
< Előző   Következő >

Számláló

Látogatók: 5918033

Online