Dokumentumok
Gyûlöletkeltõ felirat Topolyán Nyomtatás E-mail
Írta: admin   
2012. december 10.

Gyűlöletkeltő felirat Topolyán

 A topolyai önkormányzat elítéli azt a gyűlöletkeltő feliratot, amelyet a magát Martinović Matrosov antifasiszta mozgalom topolyai polgárok egyesületének nevező szervezet tett ki a bajsai út mellett. Az önkormányzat szerkesztőségünkbe eljuttatott közleménye szerint Topolyán mindig is békésen éltek a polgárok egymással, és ezúttal is együttes fellépésre van szükség az ilyen irányú cselekmények visszaszorítására. Az önkormányzat követeli, hogy a bűnüldöző szervek erélyesen és szakszerűen lépjenek fel az ilyen és ehhez hasonló esetekben, annak érdekében, hogy Topolya Község polgárai biztonságban érezhessék magukat minden vallási és nemzeti hovatartozásra való tekintet nélkül. Pál Károly, a VMSZ ügyvezető alelnöke a topolyai Régió Rádiónak a történtekkel kapcsolatban azt nyilatkozta, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség elítéli az ilyen és ehhez hasonló gyűlöletkeltést. Szerinte a rendőrségnek el kellene távolítania ezt a feliratot, és olyan eljárást kezdeményeznie a kihelyezővel kapcsolatban, hogy az a jövőben ne kezdeményezhessen hasonló akciót.
 
(Pannon RTV)
Utolsó frissítés ( 2012. december 10. )
 
Tõkés és Lomnici a másik három temerini fiú elengedését kéri Nyomtatás E-mail
Írta: admin   
2012. december 05.

Tőkés és Lomnici a másik három temerini fiú elengedését kéri

 A még börtönben lévő három elítélt "temerini fiú" számára kért kegyelmet a szerb államfőtől Tőkés László európai parlamenti képviselő és Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának (EMT) elnöke.

"Az Emberi Méltóság Tanácsa ezúton azzal a kéréssel fordul Szerbia államelnökéhez, hogy - minden politikai esetlegességen felülemelkedve - a börtönbe vetett másik három temerini magyar fiatal esetében is gyakoroljon kegyelmet" - írta közleményében Tőkés László és Lominici Zoltán.

Úgy fogalmaztak, hogy a történelmi múlt bűneinek esedékes jóvátételén túlmenően ez jelenthetné Áder János és Tomislav Nikolic államelnökök legutóbbi budapesti találkozójának igazi sikerét.

Közösen jegyzett közleményükben az EMT nevében örömüket fejezik ki azért, hogy a temerini elítéltek közül ketten - elnöki kegyelem révén - kiszabadultak a börtönből.

"Ugyanakkor ezt csak részeredménynek tekintjük, hiszen Máriás István, Illés Zsolt és Uracs József továbbra is börtönben sínylődnek, és kénytelenek elviselni annak a példátlanul súlyos büntetésnek a terheit, amely nemcsak a délvidéki magyarságot, hanem a nemzetközi közvéleményt is méltán felháborítja" - írják. Szerintük Tomislav Nikolic államfő azzal gyakorolt volna igazi gesztust a magyarság irányába, ha Horváth Árpád és Szakáll Zoltán mellett a többi elítéltet is kegyelemben részesítette volna, ha ők is amnesztiát kaptak volna.

Tőkés László és Lomnici Zoltán felhívja a figyelmet arra, hogy a minap, a temerini fiúk ügyének felkarolására Nagyváradon tartott Délvidéki Szolidaritás Napjára valamennyi vezető vajdasági magyar politikai párt elküldte képviselőjét. Ez is tanúsítja szerintük, hogy a délvidéki magyarság számára milyen traumát okozott a "temerini fiúkat" elmarasztaló ítélet, amilyenben még a háborús cselekményekben bűnösnek talált személyek sem részesültek.

A vajdasági magyar fiúkat azért ítélték összesen 61 év börtönbüntetésre, mert 2004-ben súlyosan bántalmaztak egy szerb férfit. A szigorú ítélet felháborodást okozott a délvidéki magyarok körében, az ügy többször felvetődött a magyar-szerb kétoldalú tárgyalásokon, és szó volt róla Áder János és Tomislav Nikolic két héttel ezelőtti, budapesti megbeszélésein is.

(Magyar Hírlap)

 

Utolsó frissítés ( 2012. december 05. )
 
Feltételes elnöki kegyelem Nyomtatás E-mail
Írta: admin   
2012. december 05.

Feltételes elnöki kegyelem

Horvát Árpád és Szakáll Zoltán kegyelmet kapott Nikolić elnöktől és közkegyelemben is részesültek

 Pénteken valamivel négy óra után egyszerre engedték ki a Sremska Mitrovicai börtönből Horvát Árpádot és Szakáll Zoltánt. Árpád még 2004-ben 10 évet, Zoltán pedig 11 és fél év börtönt kapott.

 Tomislav Nikolić államfő Budapesten ígéretet tett, hogy néhány hónapon belül megvizsgálja a temerini fiúk ügyét. A magyar fővárosban azt is kijelentette, hogy eltúlzottnak tartja a bíróság ítéletét.

A múlt héten kapta meg a két szóban forgó temerini fiú a végzést az elnöki kegyelemről, amely a büntetésük három évre történő felfüggesztéséről szól. Ugyanakkor nevük rajta volt azon a listán is, akik az amnesztia törvény értelmében jogosultak a közkegyelemre. A törvény értelmében büntetésüket 10 százalékkal csökkentették.

Horvát Árpád továbbra is úgy tartja, hogy méltánytalanul szigorú büntetést kaptak, és ha szüleik, illetve az anyaországi és vajdasági politikusok meg a sok újságíró nem tette volna azt, amit, akkor biztosan nem kegyelmeztek volna meg nekik.

-- Amikor kijöttem a börtönből azzal, hogy most már szabad vagyok, az egyfajta pozitív sokk volt. Most már csaknem 24 óra elmúlt a szabadulásom óta és most kezdem csak felfogni, hogy ez tényleg igaz. Megváltoztam a börtönben. Azt gondolom, hogy megfontoltabb lettem. Korábban nem gondolkodtam, hogy minek milyen következménye lehet. Most mielőtt lépek, százszor is meggondolom, hogy mit tegyek vagy mondjak. Viszont el kell mondanom, hogy ha ismét olyan helyzetbe kerülnék, hogy meg kellene védenem a barátnőmet, megint megtenném. Én nem vagyok bűnös, meg Zoltán sem a gyilkossági kísérletért. Mi ezt a büntetést, amit kaptunk nem érdemeltük meg -- mondta Árpád.

Azt is megtudtuk, hogy most éppen készülő könyve kiadásával van elfoglalva, amelyben az esetük és más, a magyarság sorsával kapcsolatos eseményeket dolgoz fel. Mint mondta, azon lesz, hogy rendes mederbe terelje az életét. Ebben fontos szerep jut menyasszonyának, jövendőbeli feleségének.

Zoltán is igyekszik beilleszkedni és újrakezdeni az életet. Mint mondta, a nyolc év alatt a börtönben minden pillanatban az a gondolat éltette, hogy nem bűnös, és hogy nem hagyja magát a rendkívüli körülmények által befolyásolni. Kitart saját meggyőződése mellett. Ő azt mondja, nem változtatta meg a börtön, mert nem hagyta magát. Nem tudja még mihez kezd, egyelőre örül annak, hogy vége a börtönéveknek.

Mindketten arról beszéltek, hogy azoknak a temerini, illetve adai fiúknak az ügyében is fel kellene emelni a politikumnak meg a sajtónak is a szavát, akik most vannak előzetesben, mert tudomásuk szerint olyasmivel vádolják őket, amit el sem követtek. Velük is az történik most, ami a temerini ötökkel nyolc és fél évvel ezelőtt.

A két temerini fiú szabadon bocsájtása kétségtelenül jó hír. Nagyon sok publicitást és hevületet váltottak ki az ítéletek. Sokan tették ezt szóvá azért, mert úgy érezték, hogy igazságtalanság történt, és ezt szóvá kell tenni. Voltak olyanok is, akik igyekeztek hozzátenni a nevüket valamihez, ami fontossá vált, igyekeztek tapsot és politikai poénokat gyűjteni. A tények azt mutatják, hogy az öt temerini fiú valóban bűncselekményt követett el. Jogászi meggyőződésem az is, hogy a rájuk kiszabott büntetések határozottan aránytalanok.

Ezt a meggyőződést követve, Tadić elnök úr kegyelmi bizottsága tagjaként igyekeztem azt bizonyítani, hogy a büntetések mérséklése méltányos lenne, és hozzájárulna a szerb igazságszolgáltatás méltóságához. Hosszú elemzés és vita után két elítélt megkegyelmezése tekintetében született szavazati többség és javaslattétel. A kegyelmi bizottság javaslatáról több mint egy évig nem született döntés, de most e két elítélt szabadon bocsájtását végül is engedélyezte Nikolić elnök. A döntést minden bizonnyal nem csak a korábbi elnök kegyelmi bizottságának a javaslata, hanem államférfiak érvei is befolyásolták. Hozzátenném, hogy a kegyelmi bizottságban igen fontos támogatást kaptam Radovan Bigović nemrég elhunyt pravoszláv lelkésztől.

Ahová eljutottunk, az még nem a teljes igazság, de kétségtelenül fontos lépés az igazság irányába – és ezért Nikolic elnök úr elismerést érdemel. Ez a gesztus biztosan hozzájárul szerb–magyar kapcsolatok ígéretes fejlődéséhez – nyilatkozta lapunknak dr. Várady Tibor nemzetközi jogászprofesszor, Tadić volt köztársasági elnök kegyelmi bizottságának tagja.

(Magyar Szó)

Utolsó frissítés ( 2012. december 05. )
 
Több hely lesz, és több pénz marad Nyomtatás E-mail
Írta: admin   
2012. november 28.

Több hely lesz, és több pénz marad

A bejelentések szerint csaknem négy és fél ezer elítélt kap közkegyelemet – Az államkasszába hosszú távon 800 millió dinár marad

Felemás fogadtatása van a közkegyelmi törvénynek. A börtönökben érthető okokból „amnesztialáz” uralkodik, a lakosság nagy hányada pedig félelemmel teli várakozással tekint a fegyencek szabadlábra helyezése elé. A bejelentések szerint csaknem négy és fél ezer elítélt kap közkegyelemet.Köztük súlyos bűncselekményeket elkövetők is. Nem alaptalan tehát a félelem, hiszen már most naponta történnek brutális gyilkosságok, támadások, robbantgatások, mi lesz, ha több mint négyezer volt fegyenc szabadlábra kerül?

Múlt szombaton lépett jogerőre az amnesztiatörvény. A bíróságok hétfőn, illetve kedden döntöttek egyenként azoknak a szabadlábra helyezéséről, akik szerepeltek a közkegyelembe részesülők listáján. Ezt a listát a büntetés-végrehajtó intézetekből kapja a bíróság, ugyanis az intézményvezetők kötelesek azokat számba venni, akik a törvény értelmében jogosultak a közkegyelemre. Mivel a háromnapos fellebbezési időt ki kellett várni, így az első elítéltek csütörtökön, illetve pénteken hagyhatták el a börtönöket.

Szerbia összesen 29 büntetés-végrehajtási intézetéből szabadulhatnak a fegyencek. Az első körben 1100 elítélt esetéről dönt a bíróság. A napokban 190 nő kapja vissza a szabadságát (a szerbiai börtönökben összesen 250 nő raboskodik). Mindazoknak elengedik a büntetését, akik három hónapig terjedő börtönbüntetést kaptak. Azoknak, akiket háromtól hat hónapos elzárásra ítéltek, megfelezik a büntetését. A  következő kategóriát azok alkotják, akiknek negyedével csökkentik a büntetését, majd azok, akik 10 százalékos büntetéscsökkentést kapnak. Ez utóbbi kategóriába tartoznak az emberölést elkövetők, a rablógyilkosságért elítéltek és a hasonló súlyos bűncselekmény miatt börtönbe kerültek.

Az újságírók tömeges kivonulásra számítottak, ám ez elmaradt. Egyenként léptek ki a  börtönkapukon azok, akik szabadulhattak.

A kormány úgy számol, hogy az amnesztiatörvény azonnali gazdasági haszna 127 millió dinár, ennyivel marad több az államkasszában, hosszú távon pedig 800 millió dináros megtakarítást fog hozni a közkegyelem.

Azokra, akiket például a családon belüli erőszakért ítéltek el, akik kábítószer-előállításáért vagy -terjesztésért ülnek, nem vonatkozik az amnesztiatörvény, és azokra sem, akiket 30–40 évre ítéltek el súlyos bűncselekményekért. Nem kaphatnak közkegyelemet azok sem, akik az ország biztonsága vagy az emberiesség ellen elkövetett bűnökért ülnek.

A szerbiai börtönök túlzsúfoltak. Pillanatnyilag 8000-en raboskodnak valamelyik büntetés-végrehajtási intézetben. Arra vonatkozóan nincs adat, hogy hányan vannak  még, akik nem tudják megkezdeni büntetésük letöltését, mert egyszerűen nincs hely a börtönökben. Azok is folyamodhatnak közkegyelemért, akik még nem vonultak be a börtönbe. Nekik maguknak kell kérelmezni a büntetésük felülvizsgálatát.

A temerini fiúk szülei is reménykednek, hogy gyermekeik is részesülnek a közkegyelemben. Mint ismeretes, immár nyolc és fél éve börtönben van az az öt temerini fiú, akik még 2004 júniusában súlyosan bántalmazták Zoran Petrovićot.  Összesen 61 év börtönbüntetésre ítélték őket. Máriás István 15 évet, Illés Zsolt 13 évet, Szakáll Zoltán és Uracs József 11 év 6 hónapot, Horváth Árpád pedig 10 évet kapott.

Már az ítélet kihirdetésekor világos volt, hogy a súlyos testi sértés okozásáért méltánytalanul szigorú büntetést kaptak. A vád is eltúlzott: csoportosan elkövetett gyilkossági kísérlet. Az is világos, hogy politikai színezete volt az ügynek, hogy velük akartak példát statuálni.

Most az amnesztiatörvény életbe lépésével a szabadulók közül az egyik első lesz az a Miladin Kovačević, aki Amerikában félholtra vert egy egyetemi hallgatót, s aki helyett a szerb kormány kifizette az egymillió dolláros kártérítést. Ő itthon – miután Amerikából konzuli segítséggel megszökött – két év börtönt kapott.

A temerini fiúk az első kegyelemi kérvényüket az államfőhöz még 2009-ben nyújtották be. Akkor a kegyelmi kérvényt elbíráló tanácstól megtudtuk, hogy hárman számíthatnak az elnöki kegyelemre, de ketten nem. Az utóbbiak meg is kapták az elutasító választ, de Horvát Árpád,  Szakáll Zoltán és Uracs József máig nem kapott semmilyen választ a kegyelemi kérvényére. Tomislav Nikolic államfő budapesti látogatásán ígéretet tett, hogy néhány hónapon belül megvizsgálja a temerini fiúk esetét. Azt pedig cáfolta, hogy bármelyikük kegyelemi kérvényét elutasította volna. Pedig elutasította, a Máriás szülők kétségbeesve mutatták, hogy az államelnök aláírásával, október 31-i dátummal ellátva érkezett meg Nikolic aláírásával hozzájuk november első napjaiban az elutasítás.

A szülőknek semmilyen érdeke nem fűződik ahhoz, hogy hamis híreket keltsenek, ha valaki azt szeretné, hogy gyermekük szabaduljon, akkor ők biztosan, hiszen már anyagilag és egészségileg is belerokkantak abba, hogy fiuk 23 évesen került börtönbe, és ha nem kap kegyelemet, és közkegyelembe sem részesül, akkor 38 évesen szabadul.

A közkegyelmi törvény mindenkire egyformán vonatkozik – állítják az amnesztiatörvény védelmezői. Ha ez így van, akkor várhatóan a temerini fiúk abba a kategóriába esnek, akiknek negyedével csökkentik a büntetésüket. Márpedig ha ez így lesz, akkor Horvát Árpád azonnal szabadulhat, Szakáll Zoltánnak és Uracs Józsefnek fél évet kell még ülnie, Illés Zsoltnak pedig még kettőt. Máriás Istvánnak viszont a csaknem hét év helyett valamivel több mint három éve marad, ha közkegyelemet kap.

Azt, hogy kinek mikor kerül az ügye a bírói tanácsok elé, illetve mikor tudja meg, hogy kapott-e büntetéscsökkentést, vagy sem, nem hozzák nyilvánosságra.

(Magyar Szó - Kabók Erika)

 

 
Azonnali és kemény fellépést! Nyomtatás E-mail
Írta: admin   
2012. szeptember 18.

Azonnali és kemény fellépést!

Azonnali és kemény fellépést sürget a szerbiai magyarellenes támadások elkövetői ellen Tabajdi Csaba szocialista európai parlamenti képviselő. Az EP kisebbségügyi frakcióközi munkacsoportjának társelnöke hétfőn levélben fordult Ivica Dačić szerb miniszterelnökhöz, amelyben azonnali, határozott és hatékony lépésekre szólítja fel a szerb hatóságokat a közelmúltban a képviselő közleménye szerint „érzékelhetően megnövekedett magyarellenes indulatok és cselekmények visszaszorítása érdekében”. Tabajdi azt követően küldött tiltakozó levelet, hogy a hétvégén nyolc magyar fiatalt ért támadás Szabadkán – mint a képviselő rámutat – vélhetően azért, mert magyarul beszéltek. A szocialista képviselő emlékeztetett arra, hogy idén májusban már sor került egy hasonló incidensre Szabadkán.

„Szerbiának biztosítania kell a területén élő nemzeti kisebbségek, köztük a magyar közösség jogait és biztonságát. Ez alapkövetelmény az ország európai uniós csatlakozási folyamatában. Amennyiben a szerb hatóságok nem képesek hatékonyan fellépni az etnikai indíttatású erőszak ellen, az ellehetetleníti Szerbia további közeledését az EU felé” – szögezte le közleményében a szocialista EP-képviselő, aki azt is tudatta, hogy a történtekre felhívja Jelko Kacin, a Szerbiáról szóló európai parlamenti országjelentésekért felelős EP-képviselő figyelmét is. Tabajdi Csaba egyúttal arra is emlékeztet, hogy 2005-ben, amikor több etnikai indíttatású támadás is történt a magyar közösség tagjai ellen Szerbiában, az Európai Parlament állásfoglalásban ítélte el a történteket.

(Magyar Szó)

 
<< Első < Előző 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 Következő > Utolsó >>

Eredmények 82 - 90 / 1104

Számláló

Látogatók: 4871688

Online