Dokumentumok
Újabb incidens Temerinben Nyomtatás E-mail
Írta: admin   
2013. februr 09.

Újabb incidens Temerinben

 Ma hajnalban, valamivel 2 óra után betörték a temerini Zavarkóék Boszniai utca 7-es számú családi házának egyik ablakát. A műanyag redőnyön és a dupla üvegezésű ablakon át egy féltégla, egy kisebb darab tégla és egy nagy kő repült be a szobába. A másik helyiségben alvó házaspárt azonban nem ennek a zaja ébresztette fel álmából, hanem az azt megelőző hangoskodás, kiabálás.

Fiuk, Dávid 1 óra tájban érkezett haza két barátjával. Eredetileg egy hatfős társasággal voltak együtt, de közülük négyen elmaradtak. Időközben az egyik társuk hazament, hárman viszont együtt maradtak kint az utcán. Ekkor történt az, hogy szóváltásba keveredtek szerb fiatalok egy csoportjával. Azok talán tízen is lehettek. Hangoskodtak,  szidalmazták a három fiú magyar édesanyját és üldözőbe vették, üveggel dobálták őket. Mivel a magyar fiatalok tudták, hogy a két társuk nem sokkal korábban Zavarkóék otthonába távozott, igyekeztek ők is mielőbb oda menekülni. Üldözőik egészen a házig kergették őket. Egyikük kénytelen volt még a téglakerítést is átugrani, csakhogy gyorsan bejuthasson a biztonságot jelentő házba. Miután a két fiatalnak sikerült megmenekülnie, a támadóik is eltávoztak. Elcsendesült minden.

– Tíz-tizenöt perccel később azonban egy féltégla repült be annak a szobának az ablakán, amelyben a fiatalok tartózkodtak. Átszakította a majd negyven éves műanyag redőnyt és betörte mindkét ablaküveget. Aztán még egy negyednyi tégladarab és egy nagyobb kő is beszállt – mesélte Zavarkó Erzsébet, Dávid édesanyja. – A kő eltalálta az ágyon ülő fiamat. A vállát érte az ütés. Szerencsére más sérülés nem történt. Én azonnal kihívtam a rendőrséget. Nemsokára meg is érkeztek és elvégezték a helyszínelést. Később bementem a rendőrállomásra, hogy elmondjam a történteket. Aztán a fiamat is behívatták. Természetesen mindannyian nagyon megijedtünk. Váratlanul ért bennünket ez a támadás. Azt viszont szerencsés körülménynek tartjuk, hogy verekedésre a szerb meg a magyar fiatalok között nem került sor. Igaz, mi mindig arra tanítottuk a gyerekeinket, hogy ha csak egy mód van rá, kerüljék az összetűzést. Már volt alkalmunk bőven megtanulni a leckét. Tudjuk, hogy a szerbek csoportosan támadnak, ezért ők mindig túlerőben vannak. Ráadásul általában „nekik van igazuk“.

Az ügyben a feljelentés megtörtént. A magyar fiatalok a támadóik közül néhányat felismertek.

Szabó Angéla - bozokiantal.blogspot.hu

Utolsó frissítés ( 2013. februr 17. )
 
Újabb rehabilitálás Zomborban Nyomtatás E-mail
Írta: admin   
2013. februr 07.

Újabb rehabilitálás Zomborban

Dr. Zagyva Tibor értesítette szerkesztőségünket, hogy az 1944 végén elhurcolt és megölt nagyapja, Mérey István rehabilitálást követően az államhatalom által később meghurcolt nagyanyját, Mérey született Keller Emmát is tisztázta a bíróság a koholt vádak alól, és ügyében meghozta a rehabilitációs végzést.

Lapunkban több ízben foglalkoztunk a zombori Mérey István nyerges és szíjgyártó mester tragédiájával, aki a honvédség bevonulásakor életével és vagyonával garantálva mentett meg a kivégzéstől helybeli szerb polgárokat, majd a partizán vérbosszú áldozatává vált, annak ellenére, hogy szerb polgártársai írásban tanúsították tisztes magatartását és áldozatkészségét. Az 1944. december 11-én a házából elhurcolt Mérey István számos mártír sorstársával nem került élve elő a hírhedt zombori Kronich-palotából. Feleségét alig másfél évvel később egyebek közt nyerészkedéssel vádolta meg a hatóság, mert az asszony folytatta mesterségét – ő volt az ország első női szíjgyártója – és a hatóság „megtalálta” nála az ehhez tartalékolt állatbőrt. Súlyos börtön lett a büntetése.

Gyerekként félárva maradt lánya, Zagyva-Mérey Emma 2006-ban indította el az édesapja 2007-es rehabilitálását eredményező eljárást, majd első fokon nem anyagi jellegű kártérítési pert nyert a szerb állammal szemben az elszenvedett lelki sérelmek, traumák és megaláztatás miatt, ami ellen az állam fellebbezett. Ezt követően tavaly sikerült csak holttá nyilvánítania édesapját, akit 1944. december 12-től kezdve soha senki sem látott.

Időközben a jelenleg a magyar–szlovén határ közelében fekvő Bajánsenyén élő Zagyva-Mérey Emma az édesanyja rehabilitálási eljárását is kiharcolta, amiben a CMH zombori információs irodájában jogi szolgáltatásokat nyújtó dr. Jagicza Ferenc és Zsoldos Sándor zombori ügyvéd nyújtottak önzetlen és ingyenes segítséget. A Reh. br. 77/12 ügyszám alatt vezetett rehabilitációs végzést a zombori Alapfokú Bíróságon Jelica Grubić bírónő hozta meg 2012. december 14-én, amit az elmúlt hétvégén kézbesített a posta Magyarországon.

Arról, hogy mi is történt Mérey szül. Keller Emmával közvetlenül a második világégést követően, a következőket írta Zagyva Tibor: „Nagyanyámat 1946-ban három év szigorú börtönbüntetésre, vagyonelkobzásra és pénzbüntetésre ítélte az akkori civil bíróság Zomborban, állítólagos szubverzív tevékenység és anyagi haszonszerzésre irányuló spekuláció miatt. Galkanović bíró 1946 májusában rövidített eljárásban másodfokon is elutasította nagyanyám fellebbezését, majd a kegyelmi kérvénye is gyorsan elutasításra került, ami után 1946 júniusától a legkegyetlenebb szerbiai asszonybörtönbe zárták (Požarevac), ahonnan csak három év elteltével szabadult, súlyos betegségekkel (gümőkór, szívizom-gyulladás, ízületi gyulladások, skorbut, ennek következményeként alig 40 évesen az összes foga kihullott). A mostani rehabilitációs végzéssel elismeri az állami hatalom, hogy a 67 évvel ezelőtti bírósági ítéletek úgy első-, úgy másodfokon is konspiratív úton, politikai célból születtek, teljesen figyelmen kívül hagyva azt az objektív tényállást, hogy nagyanyám sohasem spekulált a gazdagodására, hanem a vagyonáért 16 éves kora óta keményen megdolgozott, 1942 januárjában a kemény munkával megkeresett pénzén akart telket venni Újvidéken, amiben meghiúsította a háború, amelynek még a legelején a védtelenek és kiszolgáltatottak oldalára állt, avval hogy a saját életét és vagyonát is kockára téve 1941 áprilisában férjével, a később szintén meghurcolt és agyonvert Mérey Istvánnal vállvetve mentette az ártatlan zombori – főként szerb – lakosságot.”

Dr. Zagyva Tibor közlése szerint folyamatban van apai nagyapja, Zagyva Román étterem-tulajdonos és vendéglős rehabilitációja, akit szintén zombori házából hurcoltak el 1944 novemberében a partizánok, amit anyai nagyapjához hasonlóan szintén nem élt túl. A család szeretné elérni a fiatalabb Mérey István, Zagyva-Mérey Emma testvérének rehabilitációját is, akit 1956-ban 25 évesen hurcolt meg a titoista jugoszláv diktatórikus rendszer, azzal, hogy pszichiátriai zárt osztályra zárta, haláláig népellenség gyermekének bélyegezte, a zágrábi Orvosi Egyetemen megkezdett tanulmányaitól eltiltotta, munkalehetőségtől, útlevéltől megfosztotta.

(Magyar Szó)

 
Mérey-Zagyva Emma pert nyert a Szerb Köztársasággal szemben Nyomtatás E-mail
Írta: admin   
2013. februr 07.

Mérey-Zagyva Emma pert nyert a Szerb Köztársasággal szemben

Precedens értékű kártérítési ítélet született Zomborban

Alig néhány perc leforgása alatt zárult le január derekán a zombori Alapfokú Bíróságon Mérey-Zagyva Emmá nak a Szerb Köztársasággal szembeni kártérítési pere. A felperes nem anyagi kártérítést követelt az átélt fájdalom, félelem és megaláztatás okozta károk megtérítésére, ugyanis édesapját, Mérey István zombori szíjgyártót, nyergest és bőrdíszművest 1944. december elején a partizánok a szeme láttára elhurcolták, majd kivégezték.

Az akkor tízesztendős Emma édesanyját később koholt vádakkal börtönbe vetették, ő pedig nevelőszülőkhöz került. Két házukat, tanyájukat az állam elkobozta.

Mérey-Zagyva Emma az első adandó alkalommal elindította édesapja rehabilitációjára vonatkozó követelését, és Szerbiában Bozóki Antal ügyvéd segédletével elsőként kapott ítéletet édesapja rehabilitációjáról.

Ezt követően a zombori Alapfokú Bíróságon nem anyagi jellegű kártérítésért folyamodott, noha anyagi jellegű kártérítési igényei is vannak, hiszen a hatóság a család számos ingatlanját is indokolatlanul elkobozta.

Januárban lezárult a nem vagyoni jellegű kártérítési per, de akkor az ügyet tárgyaló Vesna Vojinović bírónő újabb bizonyítási eljárás szükségtelenségét megállapítva, a felperesek és alperesek távollétében a pereskedést lezárta. Ítéletét csak egy hónap elteltével tette közzé, miként az ilyen eljárások során megszokott, illetve előírt.

Az idén január 10-én kelt, de csupán a minap napvilágra hozott ítéletben a bíróság nem tartja illetékesnek magát a felperes anyagi kártérítési követelésében, ezért elveti azt, viszont a nem anyagi kártérítési követelést részben helyben hagyja. Összesítve a Szerb Köztársaság Pénzügyminisztériuma 15 napon belül köteles Mérey-Zagyva Emmának az édesapja elveszítése, a lelki megrázkódtatás és fájdalom kártérítése fejében 730 000 dinárt, valamint még 31500 dinár bírósági költséget megfizetni. Az ítélet, amennyiben az alperes nem föllebbez, a jövő hét elején válik jogerőssé. És megnyitja azok előtt a jogi követelés lehetőségét, akik dokumentálják a felmenőik elvesztése által okozott károkat, fájdalmat.

Mérey-Zagyva Emma jogi képviselői várhatóan február 22-én tartanak sajtótájékoztatót Zomborban.

(Magyar Szó)
 
Székelyzászló-ügy: hatósági fellépéssel fenyeget a román belügyminiszter Nyomtatás E-mail
Írta: admin   
2013. februr 07.

Székelyzászló-ügy: hatósági fellépéssel fenyeget a román belügyminiszter

 Más államok zászlóinak Románia területén való kifüggesztésével kapcsolatban helyezett kilátásba hatósági fellépést csütörtökön Radu Stroe román belügyminiszter, akit a Mediafax hírügynökség idézett.

Szerdán Victor Ponta miniszterelnök a kormányülés elején, a sajtó jelenlétében utasította a belügyminisztert arra, hogy - a megyei kormánymegbízottak (prefektusok), a rendőrség és a csendőrség mozgósításával - szerezzen érvényt a jelképhasználattal kapcsolatos román törvényeknek. A kormányfő kioktatásnak minősítette és elutasította azt,  hogy Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár szót emelt a kisebbségi jelképhasználat romániai korlátozása ellen.

Romániában az állami jelképek használatát szabályozó kormányhatározat rendelkezik más államok és a nemzeti kisebbségek jelképeinek használatáról is. 2002 márciusában kormányhatározattal egészítették ki a Románia zászlajának kitűzésére és himnuszának megszólaltatására vonatkozó 1157/2011-es kormányhatározat 23. szakaszát. Ez a román hivatalos közlöny magyar nyelvű kiadása szerint így rendelkezik: „Az országos szervezetekbe, szövetségekbe, vagy egyesületekbe tömörült etnikai kisebbségek sajátos akciókon használhatják saját megkülönböztető jeleiket”.

A székelyföldi önkormányzati képviselők azt az álláspontot hangoztatták, hogy minden, amit a törvény nem tilt, az megengedett, így a székely zászló hivatalokra való kitűzése is.

Ezt látszik igazolni a belügyminiszter kijelentése is, aki "más államok" zászlóinak használatának jogszerűségét akarja a rendőrséggel ellenőriztetni. A jogszabályok szerint ugyanis más államok lobogóit csak nemzetközi eseményeken, hivatalos ünnepeken szabad kitűzni Romániában.

(hvg.hu)

Utolsó frissítés ( 2013. februr 17. )
 
Székelyzászló-ügy: Ponta szerint Románia nem tûri el, hogy kioktassák Nyomtatás E-mail
Írta: admin   
2013. februr 07.

Székelyzászló-ügy: Ponta szerint Románia nem tűri el, hogy kioktassák

 Románia nem tűr el senkitől leckéket, hogyan alkalmazza a törvényeit - hangoztatta Victor Ponta román miniszterelnök szerdán arra reagálva, hogy Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára a Székelyföldön dúló "zászlóháború" ellen emelt szót kedden, és azt kérte a román kormánytól: szüntesse be a szimbolikus agressziót az erdélyi magyar közösség ellen.
Ponta a szerdai kormányülés elején, a sajtó jelenlétében hozta szóba a témát.
"Arra kérem, külügyminiszter úr, hogy mielőtt Brüsszelbe indul, adjon határozott választ, hogy nem tűrünk - tartózkodnék a nem diplomatikus kifejezéstől, de normális esetben ezeket szemtelenségeknek nevezném -, de nem tűrünk semmilyen leckét senkitől arról, hogyan alkalmazzuk a törvényeket Romániában" - mondta Victor Ponta.
A román kormányfő hozzátette, úgy véli, Románia a legmagasabb európai szabványokat alkalmazza a kisebbségek képviselete és a helyi autonómia terén.
"Ha valaki Romániában akar választási kampányt folytatni, arra határozottan kell reagálni, anélkül persze, hogy csapdába esnénk, de nem hinném, hogy valaki megmondhatja nekünk, milyen zászlókat és hogyan függesszünk itt ki. Nem akarom, hogy provokációk csapdájába essünk, de annak a látszatát is szeretném elkerülni, hogy külföldről adnak nekünk leckéket. Nehogy valaki is azt képzelje, hogy túl sokszor odafordítjuk a másik arcunkat is" - mondta a szerdai kormányülésen a román miniszterelnök.
Németh Zsolt részt vett kedden azon az ünnepségen, amelyen a Budafok-Tétény polgármesteri hivatalának falára kitűzték a székely lobogót. A Külügyminisztérium parlamenti államtitkára úgy fogalmazott: azáltal, hogy Kovászna és Hargita megye kormánymegbízottai körlevélben tiltották meg a székely zászló kitűzését, "szimbolikus agressziónak vagyunk szemtanúi".
Az államtitkár egyben arra buzdította a magyarországi önkormányzatokat, hogy szolidaritást vállalva a székelyföldi településekkel, tűzzék ki a székely zászlót, ami az autonómia melletti kiállás lesz.

(MTI)

 
<< Első < Előző 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 Következő > Utolsó >>

Eredmények 64 - 72 / 1104

Számláló

Látogatók: 4871686

Online