Dokumentumok
"Saját házunkban rabok a gyerekeink" - miért verik a magyarokat Szerbiában? Nyomtatás E-mail
Írta: admin   
2013. februr 28.

“Saját házunkban rabok a gyerekeink” – miért verik a magyarokat Szerbiában?

Szaporodnak a szerbiai magyar kisebbség tagjai elleni erőszakos bűncselekmények. Hogy az incidensek a fellendült általános bűnözési kedvnek köszönhetőek-e, vagy az ismét fellángolt etnikai erőszaknak, abban a magyarok véleménye is megoszlik. Szerbek és magyarok is úgy látják azonban: a Vajdaság békéje megromlott, a közösségek szeparálódnak, a szerb (és magyar) nacionalisták pedig élezik a helyzetet.

A vajdasági közbiztonság fokozatos romlásának szerves részeként, magyar fiatalok ellen elkövetett támadásokról is több ízben beszámolt az utóbbi időben a vajdasági és a magyarországi sajtó is. (Az incidensekről Pofonok völgye címmel a február 23-i nyomtatott HVG is közölt riportot.)

Egyértelműen magyarellenes tendenciát vél felfedezni a mostani veréshullám mögött a hvg.hu-nak nyilatkozó temerini Csorba Béla, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) körzeti szervezetének elnöke. Csorba – akit 2004-ben egy 32 centis konyhakéssel átszúrt üzenet várt a kertjében Legyilkolunk benneteket! (Zaklaćemo vas) felirattal – nem tartja kizártnak, hogy az utóbbi időben alakuló, második világháborús és azt követő sebeket lezárni igyekvő szerb-magyar megbékélési folyamatok bántják bizonyos extrém, fasisztoid csoportok szemét, és ebbe próbálnak ily módon belerondítani.

Vitatkozik álláspontjával Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) és egyben a tartományi parlament elnöke. A hvg.hu-nak nyilatkozó Pásztor nem tartja valószínűnek, hogy "az eseményekben szereplő személyek egyáltalán tudnak a megbékélésről, és tudnak a 40-es évek történelméről". Mint mondja: "ezek olyan alultájékozott, alulművelt, a politikai és a szociológiai paletta peremén mozgó egyének, akik egészen biztos, hogy ennek a történetnek nem részesei".

Utóbbi feltételezésnek ellentmondani látszik, hogy "a betiltott Obraz nevű soviniszta, magyarellenes szervezet egyenpólóját viseli a legutóbbi temerini ügy egyik már felmentett támadója, az egyik közösségi oldalon található több kép tanúsága szerint" – hívja fel figyelmünket a magyarok ellen elkövetett atrocitások dokumentálásával foglalkozó Emberi Jogi Központ elnöke, Andróczky Csaba.

Temerin az ütközőzóna

Temerin Vajdaságban a nemzetek közötti incidensek szimbólumává vált az elmúlt évtizedekben. E mögött több okot is emlegetni szoktak. Egyrészt itt volt az egyik legerőteljesebb a 90-еs évek óta a háború sújtotta területekről érkezett szerb menekülthullám, másrészt a Szegedtől mintegy 100 kilométerre délre lévő város a legdélibb helyiség, ahol még tömbben élnek a magyarok, így egyfajta ütközőpontnak számít a szerbek és a magyarok között. A már idézett Csorba egy harmadik okot is megjegyez, mondván, ők minden nemzetek közötti incidensre felhívták a figyelmet, míg Óbecsén vagy Szabadkán gyakran a szőnyeg alá söpörték az ilyen ügyeket a helyi vezetők. 

Temerini és új temerini fiúk

A "temerini fiúk": Öt temerini magyar férfi 2004. јúnius 26-án a temerini piactéren súlyos sérüléseket okozva (állítólag egy botot dugtak fel a végbelébe) megverték a szerb nemzetiségű Zoran Petrović, 38 éves újvidéki drogdílert, aki aznap este kábítószer befolyása alatt több verekedést is provokált, szidalmazta a magyarokat, molesztálta a közelben tartózkodó lányokat, alsógatyára vetkőzött. A bíróság gyilkossági kísérlet vádjával ítélte el a vádlottakat, a szokatlanul gyors tárgyalás végén összesen 61 év börtönbüntetésre ítélte Máriás Istvánt (15 év), Illés Zsoltot (13 év), Szakáll Zoltánt (11 év 6 hónap), Uracs Józsefet (11 év 6 hónap) és Horváth Árpádot (10 év). Szerbiában ilyen súlyos büntetéssel általában háborús bűnösöket sújtanak. Az újvidéki börtönben a "befogadást" követően napokig verték őket, s 5 napra magánzárkába kerültek étel-ital, WC-papír nélkül.

Az "új temerini fiúk": 2011. október 20-ról 21-re virradó éjszaka еgy házibuli után Temerinben egy magyar társaság betért egy vendéglőbe, ahol az egyik magyar fiú "sieg heil"-lal köszönt, amire a vendéglős "heil Hitlerrel" felelt. Verekedés tört ki a vendéglőben, majd a menekülő magyarok után huszonpárfős szerb társaság indult, TAM-tehergépkocsival és három autóval. El akarták gázolni őket, majd lánccal és botokkal bántalmazták az egyik fiút és sörösüvegekkel dobálták meg a többieket. Amikor visszaértek a házibuli helyszínére, a magyarok is ütleget ragadtak, ami elriasztotta a támadókat. A házigazda temerini fiú kihívta a rendőrséget, akik meggyőzték őket, hogy menjenek be a rendőrállomásra és mondják el panaszukat. Ezután október 22-én őrizetbe vették és Újvidékre szállították őket. Mind a hét magyar fiú vizsgálati fogságban van, mind a mai napig, még az is, aki nem is látta az eseményt, mivel nem tetszett neki a vendéglőben a hamburger, és elment egy másik helyre vásárolni. А szerbek közül senki sem került vizsgálati fogságba.

Mintha a temerini polgárok is bátrabban állnának a nyilvánosság elé, legalábbis, ami a legfrissebb két esetet illeti. Igaz, az egyik nő a hvg.hu-nak végül név nélkül nyilatkozott a megkergetett és sörösüvegekkel megdobált fiát ért megpróbáltatásokról: "Azóta a gyerekek ki sem mozdulnak a házból, nem merem egyszerűen elengedni őket. Saját házunkban rabok a gyerekeink, miközben nem vétettek semmit. Én sem merek az utcára kimenni felnőtt fejjel. Elérték a céljukat, azt, amit akartak, hogy megfélemlítsenek bennünket, hát sikerült. Próbálom magam túltenni a történteken, de nagyon szörnyű, pedig a miénket még meg se verték, hogy mit él át az a szülő akinek a gyerekét félholtra verik, nem tudom elképzelni se."

Az asszony hozzátette, a legnagyobb csalódás az állami apparátus részéről érte őket, hiszen a bírónő, bár úgy tett, "mintha értené az esetet, végül simán elengedte a vizsgálati fogságból a vádlottakat", a hivatalból kirendelt ügyvéd pedig "nem sokat tett értünk, majdnem mintha neki is az lett volna az érdeke, hogy egy-kettőre elsímítsuk ezt az ügyet és legyünk túl rajta."Az elharapózott vajdasági erőszakhullám után Pásztor István myílt levélben fordult Ivica Dačić miniszterelnökhöz. Levelében Pásztor az egyik legfontosabb tervezett intézkedésnek azt tartja, hogy az érintett településeken a VMSZ 5-6 olyan ügyvédet fizetne, akiknek a telefonszáma publikus és hozzájárulnak ahhoz, hogy a nap 24 órájában hívhatják majd őket az erőszak áldozatául esett magyarok.

Általános tapasztalat, hogy a sértettek jelentős része nem mer feljelentést tenni, mert sok rosszat hallott a bíróságokon a kisebbségek ellen alkalmazott kettős mércéről. A már nyugállományba vonult újvidéki ügyvéd, Bozóki Antal, aki a "temerini fiúk" néven elhíresült elítéltek (ketten már szabadultak) jelenlegi ügyvédje, maga is ezt a tapasztalatot tudta megerősíteni a hvg.hu érdeklődésére. Mint mondja, a törvényekkel semmi baj sincs, hiszen a szerbiai Btk. 317-es paragrafusa kimondja, hogy "azt a személyt, aki nemzeti, faji, vallási türelmetlenséget vált ki, illetve szít a Szerbiában élő nemzeti közösségek között hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntésre lehet ítélni", csakhogy Bozóki pályafutása során nem emlékszik, hogy találkozott volna akár egy olyan üggyel is, amikor szerb nemzetiségű vádlottat, magyarok ellen elkövetett erőszak kapcsán e paragrafus alapján ítélték volna el. Ehelyett általában erőszakos viselkedésnek, vagy verekedésben való részvételnek minősíti a bíróság a "magyarveréseket", s így olcsón megússzák az elkövetők.

Pásztor István Ivica Dacic szerb miniszterelnököt is felkereste a fokozódó atrocitások miatt.


"Egy szép kis koncepciós eljárást fognak indítani"

Csorba Béla szerint félő, hogy hasonló helyzet van kilátásban, mint a temerini ötök elítéltésekor, amelynek idején, 2004-ben szintén megszaporodtak a magyarok elleni atrocitások és a szerb hatalom mintegy ellenpéldaként húzta elő és nagyította fel az 5 temerini vádlott ügyét. Csorba szerint „a szerb fél most is felállított már egy ellenpéldát (lásd az "új temerini fiúkat" keretes írásunkban): heten bent vannak Újvidéken vizsgálati fogságban, sok jel mutat arra, hogy egy szép kis koncepciós bírósági eljárást fognak indítani ellenük”.

Pásztor István viszont mértékletességre int. A tartományi házelnök szerint "életveszélyes és önpusztító ezeket a mondvacsinált párhuzamokat felnagyítva a közvéleményben elterjeszteni", szerinte "a többnemzetiségű közegben előforduló konfliktusok indíttatásával kapcsolatban mindig vannak kételyek". Ezeket az eseteket egyenként, konkrétumoktól kezdve kell végigbeszélni és levonni a következtetéseket – tette hozzá.

Az Emberi Jogi Központ elnöke viszont a dolgok relativizálását tartja a legveszélyesebbenek. "A legnagyobb hibának azt tartjuk, amikor a megtörtént esetek kapcsán olyan szervezetek, illetve közéleti személyiségek is szociális problémákról, anyagi nehézségekről stb. beszélnek, ezekkel magyarázva a magyarellenes atrocitások tényét, akiknek a leghatározottabban kellene követelni a rendőrség, illetve az ügyészség határozott föllépését. Ez csakis hozzá nem értésből, elvakult önámításból, vagy érdekből történhet, mert a társadalomban tapasztalható nehézségekre való folyamatos hivatkozás létjogosultságot teremti a magyarellenes atrocitásoknak” – mondja Andróczky Csaba.

Mindeközben a vajdasági polgárság a korábbiakból tanulva próbál időben összezárni: Bozóki Antal már átadta azt a közel ezer aláírást tartalmazó kérvényt az illetékeseknek, amely azt követeli a bíróságtól, hogy a jelenleg vizsgálati fogságban lévő hét fiatal ügyében ne az a Zdenka Stakić bírónő ítélkezzen, aki összesen 61 évre ítélte a "temerini fiúkat". Mivel – állítólag a szerencse szeszélye folytán – a bírósági ügyeket szétosztó elektronikus rendszer az "új temerini fiúk" ügyét is a rossz emlékű bírónő kezébe sodorta.

Koszovóból Vajdaságba tevődik át az etnikai feszültség

A hvg.hu próbálta megszólaltatni az érintett települések polgármestereit is. Vladislav Capik temerini polgármester, miután közöltük vele az interjú témáját, kérte, hogy később hívjuk vissza, majd többé nem vette fel a telefont. Modest Dulić szabadkai polgármester írásban kérte a kérdéseket, de mostanáig nem kaptunk feleletet. Vuk Radojević óbecsei polgármestert pedig betegsége miatt nem tudtuk elérni. A vajdasági kormánynál is érdeklődtünk, de az interjú témájának közlése után szintén nem érkezett a megígért visszahívás. Végül a Vajdasági Újságírók Független Egyesületének elnökét, Dinko Gruhonjićot kértük meg, mondja el szerb szemszögből hogyan látja a vajdasági magyarok ellen elkövetett atrocitásoknak melyek lehetnek a kiváltó okai.


Az állandó koszovói probléma nem független a vajdasági helyzettől – nyilatkozta a hvg.hu-nak Dinko Gruhonjić, rámutatva arra, hogy minél inkább veszti el Szerbia Koszovót, annál inkább jelentkeznek a Vajdaságban a nemzetek közötti feszültségek. Szerinte viszont ugyanilyen ok, hogy a szerb nacionalista csoportok mellett, léteznek magyar nacionalista csoportok is, mint a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom, amelyek állandó harcban állnak egymással. Ezt a legjobban Temerinben lehet látni, amely település lakmuszpapírja a nemzetek közötti viszonyoknak Vajdaságban – hívja fel a figyelmet. Szerinte mélyen megromlottak a vajdasági etnikumok közötti viszonyok, amikor a 90-еs évektől kezdve megváltozott a demográfiai arány, a különböző nemzetiségek szeparálódnak egymástól, külön kávézókba járnak, Temerinben például már általános iskolába is teljesen külön járnak a szerbek és a magyarok, így nincs lehetőségük megismerni egymást.

Szerb tüntetők összecsapása a KFOR-erőkkel Koszovóban. A tartomány elvesztése miatti feszültség átterjed a Vajdaságra is.

A szerb társadalom és a média felületesen reagált a magyarok ellen elkövetett atrocitásokra, mint általában az összes többi kisebbségi problémára – mondta Gruhonjić. Szerinte a szerb médiában a kisebbség csak akkor téma, ha ilyen atrocitások történnek. Akkor is szenzációt csinálnak belőle, ami csak olaj a tűzre és semmiképp nem járul hozzá a helyzet rendezéséhez.


A Vajdasági Újságírók Független Egyesülete február 10-én szervezett egy fórumot, melynek témája a szerbiai erőszak újabb elharapózása volt. A fórumon megjelentek a Naši szélsőjobboldali szervezet tagjai is. "Nem is pazarolnám rájuk a szót, kritikán aluli érveik voltak, amiket már 25 éve hallgatunk, soviniszta, sekélyes érvek, valóságos gyűlöletbeszéd.  A fórum utáni napokban betörtek az egyesületünk székházába és feldúlták azt. A betörés után kihívtuk a rendőrséget, akiktől mostanáig semmilyen információt nem kaptunk arról, kik lehettek az elkövetők, ezért én sem akarok spekulációkba bocsátkozni, de az tény, hogy egyesületünk megalakulása óta a szélsőséges társaságok célkeresztjében van" – nyilatkozta Dinko Gruhonjić.

Magyarok elleni atrocitások az utóbbi időszakban

2013. február 19.
Csavarhúzóval és boxerrel támadt egy tízfős társaság öt magyar fiatalra Szabadkán hajnalban a város központjában. Azt mondták nekik: beszéljenek szerbül, mert Szerbiában vannak. A sértettek elmondása szerint a járókelő szerbek ahelyett, hogy megakadályozták volna a verekedést, maguk is bekapcsolódtak az ütlegelésükbe.

2013. február 09.
Három kiskorú temerini fiút üldözőbe vett és sörösüveggel megdobált egy kb. 10 fős szerb társaság. A fiúk egyik társuk szüleinek a családi házába menekültek. Ezt követően támadóik előbb eltávoztak, majd 10-15 perc múlva visszatértek és egy féltéglát, egy kisebb darab téglát és egy nagy követ dobtak be a házba, átszakítva a műanyag redőnyt és a dupla üvegezésű ablakot, eltalálva az egyik fiú vállát.

2013. február 04.
Óbecse központjában magyar fiúkból és lányokból álló csoportra támadt rá egy szerbül beszélő fiatal társaság. Előbb verbálisan kötöttek beléjük, de mivel nem reagáltak rá, ezért támadóik továbbálltak. Később azonban számbelileg megerősödve tértek vissza, és nemzeti hovatartozásukat emlegetve sértegették őket. A verekedésben két magyar fiú sérült meg, egyiküknek a fején szakad fel a bőr és kisebb agyrázkódást szenvedett, társának pedig bal szeme környéke dagadt fel. A verekedésnek a rendőrség vetett véget.

2013. január 28.
Hajnali fél kettő tájban Temerinben támadás ért két magyar fiatalembert. Egy szórakozóhelyről hazafelé tartva magyarul beszélgettek, amikor hat számukra ismeretlen szerb ajkú személy haladt el mellettük, amelynek tagjai hirtelen visszafordultak és rájuk támadtak. Az egyik magyar fiatalembert üveggel fejbe vágták, míg a másikat földre teperték és összerugdosták. A támadók a bántalmazás közben az áldozatok magyar anyját szidalmazták szerb nyelven. A két áldozat közül az egyik súlyosabb sérüléseket szenvedett. Ötven méterre a tettük helyszínétől a huligánok újra magyarokra támadtak. A második támadásuk következményeként egy újabb magyar fiatal sérült meg, aki orrtörést szenvedett, két társa könnyebb sérülésekkel megúszta.

2012. december 24.
Szabadkán egy 24 éves fiatalember lett támadás áldozata. A támadók azt mondták, azért verik meg, mert hallották, hogy magyarul beszél. Az áldozat szombat hajnalban kiszállt egy taxiból, elköszönt a barátaitól és elindult hazafelé. Ekkor két, ittasnak tűnő fiatal férfi követte és megtámadta. Végül az egyik támadó rúgás közben elesett – ezt használta ki az áldozat, hogy elmenekülhessen.

(HVG - Laskovity J. Ervin)

 

Utolsó frissítés ( 2013. februr 28. )
 
Rehabilitálás - elméletben Nyomtatás E-mail
Írta: admin   
2013. februr 27.

Rehabilitálás – elméletben

 A jogerős, végrehajtható bírósági döntés ellenére sem lehet megvalósítani a rehabilitációból eredő jogokat
 
 A Magyar Szó tavaly szeptember végén cikkezett először az újvidéki Sz. Piroska rehabilitálási ügyéről, amely a minisztériumi utasítások hiányában teljesen zsákutcába jutott. Mint akkor arról beszámoltunk, Sz. Piroskát és három elhunyt családtagját – szüleit és nagyanyját – az újvidéki Felső Bíróság 2011. február 22-én rehabilitálta. Mgr. Bozóki Antal újvidéki ügyvéd ügyfelét és családtagjait az 1944/1945-ben lezajlott megtorlások idején, 1945 januárjának végén hurcolták Csúrogról a járeki táborba. Sz. Piroska összesen kilenc hónapot töltött el ott. A 2006-ban indított per végén megszületett bírósági döntés el is ismerte, hogy Piroskáék politikai-ideológiai üldözés és erőszak áldozatai voltak, s hogy a családot minden ok nélkül kezelték háborús bűnösként, kergették ki csúrogi házukból. Az ítélet a háborús bűnök megállapításáért felelős kommunista bizottság 1945-ben meghozott döntésére is hivatkozik, melyben az minden csúrogi magyar és német nemzetiségű személyt háborús bűnössé nyilvánított.
Az ügyvéd még tavaly április elején a Köztársasági Nyugdíj- és Rokkantbiztosítási Alap (PIO) tartományi fiókszervezetéhez fordult, azzal a szándékkal, hogy Piroska számára a rehabilitálási törvény egyik előírásával összhangban elismertesse a külön szolgálati időt és a törvényben szereplő havi pénzbeli térítést. A jogszabály rendelkezése szerint a rehabilitált személynek ugyanis joga van a külön szolgálati idő elismertetéséhez, melynek a szabadságtól megfosztva töltött időszak kétszeresét – Piroska esetében másfél évet – kell kitennie, de pénzbeli kárpótlásra, az egészségvédelemből és a betegbiztosításból eredő egyéb jogokra is szert tehet. Az alaptól azt a választ kapta az ügyvéd, hogy egyelőre még nem tudnak eljárni az ügyben, mert nem kaptak arra utasítást a köztársasági foglalkoztatási és szociálpolitikai minisztériumtól. Lapunknak adott nyilatkozatában az alap nyugdíj- és rokkantbiztosítási szektorának az igazgatója is alátámasztotta az ügyvéd által állítottakat, s azt mondta, ennek a hivatalnak meg van kötve a keze mindaddig, amíg az ügy procedurális bonyolításával kapcsolatos köztársasági instrukciók meg nem érkeznek. Ezek hiányában sem pozitív, sem negatív döntést nem hozhatnak.
Bozóki ezt követően is rendszeresen érdeklődött az alapnál, s mivel semmilyen előrelépést vagy jó szándékot nem tapasztalt az ügy rendezése tekintetében, tavaly december 28-án az esettel kapcsolatos sürgős döntés meghozására nyújtott be kérelmet. Bő egy hónappal később, azaz e hónap elején újabb megdöbbentő választ kapott az alaptól, melyben közlik, hogy a külön szolgálati idő elismerésének és a kárpótlási összeg jóváhagyásának a folyamatát leállították. Az alaptól kapott záradék arra hivatkozik, hogy az illetékes minisztérium nem küldte meg továbbra sem az eljárás végrehajtására szolgáló utasításokat, pontosabban nem válaszolt az alapnak az ezzel kapcsolatos korábban eljuttatott kérdéseire. Mint azt lapunknak az ügyvéd elmondta, ez voltaképp azt jelenti, hogy hiába fogadták el a rehabilitációról szóló törvényt, a hasonló esetekben senki sem tud majd eljárni, hiszen hiányoznak a jogszabály végrehajtásához szükséges alapvető előfeltételek.
Tény, hogy ez a helyzet az állam malmára hajtja a vizet, ezáltal időt nyer ugyanis, s még ha ízléstelennek is tűnhet erről szólni, mégis igaz: folyamatosan csökken azoknak a személyeknek a száma, akik egykor elszenvedett sérelmeik miatt egyáltalán igényelhetnek ilyen összeget – a meghurcolásokért járó kárpótlás pedig nem örökölhető.
Azt, hogy az állam mennyire viszonyul komolyan a rehabilitáció ügyéhez, alátámasztja az ugyanennek a személynek az esetében benyújtott pénzügyi kárpótlási kérelem sorsa is, melynek átadására a törvény szerint ugyancsak joga van a sértettnek. A tavaly áprilisban benyújtott kárpótlási igényt válaszra sem méltatta a kérdéssel foglalkozó bizottság, s mivel ilyen esetekben a törvény szerint perre kell vinni az ügyet, Bozóki tavaly október elején be is nyújtotta a keresetet a szerb állam ellen. December 18-án tartották meg az előzetes tárgyalást, s március 11-re hívták össze a következőt. Az ügyvéd attól tart, hogy ennek az ügynek a tárgyalása is el fog húzódni, mivel az eddigiekben nem látta a hatóságok jóindulatát annak kapcsán. Mint megjegyezte, ha az állam nem szerette volna húzni az időt, megegyezést is ajánlhatott volna, amire ügyfele nagy valószínűség szerint hajlott is volna. Minden a kárpótlással kapcsolatos eddigi kezdeményezést azonban a teljes figyelmen kívül hagyás, ignorálás jellemzett.
A megválaszolatlan – s lehet, megválaszolhatatlan – kérdés most voltaképp az: mit lehet tenni olyan esetben, amikor egy jogszabályt elfogadnak, a rendelkezések teljesen érthetőek, adminisztratív okok miatt azonban nem lehet azok alapján eljárni. Bozóki szerint lehetséges újabb pert indítani az állam ellen az ügyben, ennek hatékonysága azonban megkérdőjelezhető, hiszen ha az állam az elfogadott törvényeket sem akarja végrehajtani, akkor félő, hogy egy újabb bírósági döntés sem fogja rábírni az illetékes minisztériumot arra, hogy fogalmazza meg az évek óta hiányzó utasításokat.
 
(Magyar Szó)
Utolsó frissítés ( 2013. februr 27. )
 
Kárpát-medencei ifjúsági szervezetek: Elég volt a magyarverésekbõl! Nyomtatás E-mail
Írta: admin   
2013. februr 27.

Kárpát-medencei ifjúsági szervezetek: Elég volt a magyarverésekből!

 Közös nyilatkozatban fejezték ki szolidaritásukat a délvidéki magyarverések áldozataival, és a jogsértések kivizsgálását kérik Kárpát-medencei ifjúsági szervezetek.

Mélységes aggodalomra ad okot az utóbbi időben a szerbiai kisebbségek elleni indokolatlan, agresszív fellépés - olvasható a dokumentumban, amelyet a Fidelitasnak, a Fidesz ifjúsági társszervezetének elnöke, Ágh Péter juttatott el az MTI-hez.

Az aláírók hangsúlyozzák, hogy egy EU-tagjelölt országban megengedhetetlen az emberi jogok semmibevétele. Ezért arra kérik az illetékes hatóságokat, hogy az európai integráció szellemének ártó, a magyar etnikumú polgárokkal szembeni diszkriminatív bánásmódot azonnal számolják fel, a vajdasági magyarok ellen elkövetett jogsértéseket haladéktalanul vizsgálják ki.

„Kérjük továbbá Európa valamennyi nemzetét és a szerb társadalmat, tanúsítsanak szolidaritást az anyanyelvük használata és etnikumuk miatt jogsértéseknek kitett, bántalmazott kisebbségek iránt, s ítéljék el a szélsőséges atrocitásokat” – zárták a nyilatkozatot, amelyet a Fidelitas mellett a Horvátországi Magyarok Ifjúsági Közössége, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, a felvidéki Magyar Ifjúsági Közösség és a Via Nova ICS, az erdélyi Magyar Ifjúsági Tanács, a Vajdasági Magyar Szövetség Ifjúsági Fórum, valamint a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége írt alá.

(MTI)

 
Ellopták Mátyás király mellszobrát Nyomtatás E-mail
Írta: admin   
2013. februr 27.

Ellopták Mátyás király mellszobrát

Vasárnap este ez ideig ismeretlen tettesek ellopták Mátyás király mellszobrát a kishegyesi iskola és templom közötti szoborparkból. Mint Sípos Tibortól, a helyi közösség megbízott titkárától megtudtuk jómaga és a rendőrség is már este 10 óra tájban ott voltak a helyszínen, mivel egy közösségi portálon jelentették be, hogy eltűnt a szobor. A helyszínen a tolvajok számos nyomot hagytak és módszerükre jellemző, hogy a szobor  levétele közben súlyosan megrongálták a márványból készült talapzatot is. A mellszobrot, mint ismeretes Simor Márton  szobrászművész adományozta Kishegyesnek és a Mátyás évforduló alkalmából állították fel a szoborpark első szobraként

(Magyar Szó) 

Utolsó frissítés ( 2013. februr 27. )
 
Civilek a szerbiai magyarverések ellen Nyomtatás E-mail
Írta: admin   
2013. februr 22.

Civilek a szerbiai magyarverések ellen

 Több civil szervezet felhívást tett közzé csütörtökön a szerbiai magyarellenes támadások ügyében. Az MTI-hez is eljuttatott állásfoglalásban kiemelték: folyamatos tapasztalatuk, hogy a támadások évtizede ismétlődő sorozatának nem akar vége szakadni.

Kelemen András, a Magyarországért Kulturális Egyesület elnöke közleményében azt írta: úgy látszik, hogy a január végi magyarellenes támadásokkal a magyarok "kiűzetésének" újabb hulláma indult el a Délvidéken, Temerin után Óbecse, Újvidék, és most Szabadka következett.

A Nemzeti Fórum Egyesület alelnöke, valamint a Civil Együttműködési Tanácskozás és a Civil Összefogás Fórum szóvivője hozzátette: folyamatos tapasztalatuk az, hogy a szerbiai magyar-ellenes támadások évtizedes ismétlődő sorozatának nem akar vége szakadni. A nemzeti kisebbség elleni támadásokkal már 2004-ben foglalkozott az Európai Parlament és 2008-ban az Európa Tanács, rámutatva az embertelenségek megszüntetésének demokratikus eszközeire.

Kelemen András felidézte, hogy a két nép békés jövője érdekében február 4-i nyílt levelükben felkérték a magyarországi Szerb Országos Önkormányzatot és a Magyarországon élő jóérzésű szerb embereket, hogy a civil társadalom eszközeivel adjanak hangot annak az igénynek, hogy a szerb kormány végre biztosítsa az etnikai alapú incidensek hatékony kivizsgálását, a vonatkozó jogszabályok következetes alkalmazását az elkövetők ellen. Segítsen megértetni a szerb kormánnyal és közvéleménnyel, hogy a jó szomszédság lehetősége vész el Szerbia számára épp akkor, amikor a Szerbiáról szóló országjelentés fekszik az Európai Parlament asztalán.

"Nyílt levelünk visszhangtalan maradt" - közölte Kelemen András, feltéve a kérdést: ennyire hiányzik a kisebbségek közötti szolidaritás Magyarországon?

MTI - alfahir.hu

 
<< Első < Előző 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 Következő > Utolsó >>

Eredmények 55 - 63 / 1104

Számláló

Látogatók: 5338053

Online