Dokumentumok
Nem a Kánaán, de nem is Belfast Nyomtatás E-mail
Írta: admin   
2013. prilis 08.

Nem a Kánaán, de nem is Belfast

 Egy viszonylag nyugodt időszak után a Vajdaságból ismét etnikai incidensekről érkeznek hírek. Romlott a közbiztonság, és futballhuligánok randalíroznak, vagy elsősorban tényleg a magyarok az erőszak célpontjai? Mit oldhatnak meg a gyakoribb rendőrségi razziák? Mi történik Temerinben, és miért éppen ott? Alaposan körbejártuk a környéket és a témát.

"Nincs itt etnikai feszültség", mondja Gusztony András, a temerini községi képviselő-testület elnöke. "Csak időnként magyarverések vannak."

Pedig hétköznap és nappal senki meg nem mondaná Temerinről, hogy bármi rendkívüli történne a településen. Nem is történik: a központban nagy a sürgés-forgás, vannak, akik ügyet intéznek a községházán, a postán, a bankban, vagy vásárolnak a péknél, a hentesnél, a boltban, a gyerekek iskolába mennek, vagy iskolából haza, vagy éppen lógnak, a betegek orvoshoz igyekeznek, az optimisták és szerelmesek esküvőt szerveznek.

Az éjszaka azonban nagyon más tud lenni, különösen hétvégén.

"Ha jön a víkend, mi már félünk", mondja Erzsébet. Még február 9-én, szombat éjjel náluk kerestek menedéket - "az egyikük beugrott a kapun" - azok a magyar fiúk, akik a szerbek elől menekültek. Az üldözők megálltak az utcasarkon, onnan kiabáltak, "verekedni hívták" és sértegették a magyarokat (ezt a hat sértett közül ketten hallották). Majd egy időre elcsendesedett a keskeny mellékutca. Erzsébet arra riadt, hogy egy tégla beszakította az ablakra szerelt műanyag redőnyt. "Bedobtak egy nagy téglát, egy éles követ és egy negyed téglát." A ház homlokzatán még látszik, hol verték le a vakolatot.

A másnapi feljelentés után a rendőrség elvégezte a helyszínelést. A támadókat őrizetbe vették, majd szabadlábra helyezték: garázdaság miatt indítottak ellenük eljárást. Van, aki tagadja, hogy ott volt, bár a sértettek felismerni vélték.

A magyar szülők, mondja Erzsébet, nyugodtabbak, ha a gyerekek magánházaknál szórakoznak, és inkább éjjel is elmennek értük, ha így megúszhatják a provokációt és a támadást. Azt mondják nekik, "inkább húzzák meg magukat, mert mindig kevesebben vannak". Gusztony is úgy látja, hogy "visszavonultak a magyarok", egyre kevésbé élnek a helyi lehetőségekkel, például kevesebbet sportolnak, inkább szervezetten mennek valamelyik északabbra fekvő, magyar többségű városba szórakozni, és nincs keveredés a két csoport, a magyarok és a szerbek között.

Viszonylag nyugodt időszak után ismét incidensekről érkeznek hírek a Vajdaságból, elsősorban - de nem kizárólag - az Újvidék közelében fekvő dél-bácskai község területéről. Régóta küzdök evvel a témával, szerkesztők sorának okoztam agyvérzést a piszmogással. Tudom, bármit írok, tévedni fogok: nehezen megfogható jelenségről van szó, és minden - akár akaratlan - leegyszerűsítés csak árthat. Az incidensekkel foglalkozva nagyjából két hibát lehet elkövetni: az események bagatellizálását vagy a probléma eltúlzását.

"Azokban az esetekben, amikről tudok, a bántalmazás nem azért volt, mert [az áldozatok] magyarok", hanem mert a támadók "igyekeztek levezetni a feszültséget, és mivel ők tízen voltak, a magyarok meg hárman, akkor egyszerűen elkezdték kergetni őket", mondja Pásztor István. A tartományi képviselőház és a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke hozzáteszi: nem ismerhet minden esetet, ezért nem zárja ki, hogy valakire azért támadtak rá, mert magyar.

"Nem szeretem ezt a kifejezést", utal Pásztor arra, hogy az incidenseket "magyarveréseknek" nevezik. Szerinte ez azt az érzetet kelti, hogy "mi itt úgy élünk, hogy amikor felkel a nap, egészen addig, amíg le nem nyugszik, semmi más nem történik, csak ütnek-vágnak bennünket, mi meg sivalkodunk. Ez messze nem így van." Ezért azt mondja - "bár sok mindenkinek a negatív reakcióját fogom kiváltani" -, úgy véli, hogy "nem beszélhetünk magyarverésekről".

Pásztor szerint a közbiztonság romlása az, "amit nem lehet szó nélkül hagyni". Elszaporodtak a vagyon elleni bűncselekmények, "lakossági fórumokon azt mondják, áramot vezetnek a kerítésbe", vagy azon sajnálkoznak, hogy a "vadászpuskát nem lehet használni" önvédelmi célra, vagy pedig önszerveződésről beszélnek. Ha ezek közül "bármelyik is megvalósul", "olyan irányt vesz a történet, amelyikből nagyon nehéz visszacibálni". Pásztor találkozót kezdeményezett Ivica Dacic szerbiai kormányfővel, aki egyúttal a belügyi tárcát is vezeti. Megállapodtak, hogy fontos a megelőzés, ennek pedig egyik eszköze a rendőri jelenlét. Ha a "potenciális elkövetők látják az utcasarkon a rendőrt, akkor annak van visszatartó ereje".

"Az vitathatatlan, hogy a közbiztonság az egész országban a bányabéka valaga alatt van", mondja Csorba Béla, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) elnöke. "Az etnikai incidens is bűncselekmény, de specifikus, nem ugyanolyan, mint a lopás." Ezért nem nagyon hisz abban, hogy a közbiztonság általános javulásával - ha bekövetkezik - csökkenhetne az etnikai incidensek száma.

Nehéz megítélni, hogy a korábbi időszakhoz képest romlott-e a helyzet, mondja Csorba, aki szerint az incidenseket nem lehet holmi diszkóverekedéseknek tekinteni, akkor sem, ha valóban főként hétvégén, késő éjjel történnek.

"Keskeny mezsgyén kell egyensúlyozni", mondja dr. Korhecz Tamás, a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) elnöke Szabadkán. Érzékeny terep ez, mondja, a közéleti szereplők és a média felelőssége egyaránt nagy. Az incidenseket érdemes tágabb kontextusban szemlélni, mondja, és ő is úgy véli, hogy a tartományban (a Vajdaság Szerbián belül viszonylagos autonómiát élvez) a közbiztonság romlása az egyik komoly probléma.

Nem kell ahhoz az empátia világbajnokának lenni, hogy érzékeljük a félelmet. Rég nem jártam olyan vajdasági településen, ahol ne azt panaszolták volna, hogy több a lopás, a betörés, a rablás. Éjjel megdézsmálják a fóliasátorban termesztett zöldséget, viszik a kolbászt a kamrából, lebontják a kerítést vagy a tetőt, eltűnnek a szerszámok... Elég beleolvasni a helyi lapokba, hogy lássuk, az erőszak a mindennapok része. Újvidéken például fociszurkolónak tűnő fiatalok - valószínűleg kiskorúak - lövöldöztek egymásra, a fegyveres leszámolás egy iskola közelében történt.

Egy nappal később arról számolt be a Magyar Szó, hogy életveszélyesen megvertek egy férfit Szabadkán (nem merült fel, hogy etnikai incidensről lenne szó). Ám az újvidéki kiskorúak sem tétlenkedtek: szervezetten raboltak ékszert. Horgoson indulatos falugyűlést tartottak, később a rendőrség őrjárat és állandó ügyelet megszervezését ígérte. Rablás volt Tordán. A tornyosiak félnek, a rendőrség razziázott. A horgosiak panaszait szintén razzia követte. Adán nincs elég rendőr (egyébként másutt sincs: a rendőrségi állások jó része betöltetlen). Kishegyesen ellopták Mátyás királyt, a lakosság polgárőrséget szervezne, de ezt a szerbiai törvények nem teszik lehetővé. Az elkötelezett újságírás szép példája, amikor az újságíró tippeket ad: szerinte az illegális polgárőröknek nem tiltható meg, hogy éjjelente sétáljanak a faluban (majd néhány nap múlva arról ír, hogy talán mégsem volt jó ötlet a séta). A razziákról Pásztor azt gondolja, azok a kormányfő-belügyminiszterrel való tárgyalásának eredményei.

Az erőszak megjelent a politikában is: három körzetben tartottak rendkívüli tartományi választást (a Vajdaságnak 120 fős, egykamarás képviselőháza van), és a kampányban a jelöltek támogatói nem csak a betonvas keménységű érveikkel csaptak össze.

A fiatalok csoportjai, bűnszervezetei - bár gyakran azonos halmazt alkotnak a tolvajokkal és rablókkal - szintén súlyos problémát jelentenek. Általában szurkolókként azonosítják őket, nyilván azért, mert meccsre járnak, és a meccsek előtt-alatt-után szívesen vernek szét stadionokat vagy bármit, aminek a közelébe kerülnek. Az egyik legismertebb eset egy francia szurkoló meggyilkolása volt, de előfordult, hogy fáklyának nevezett pirotechnikai eszközt nyomtak egy rendőr szájába. Előtte a fáklyát meggyújtották. Pár éve még okozott némi döbbenetet, hogy a szurkolói csoportok nemcsak verekedéssel foglalkoznak, hanem a stadionokon kívül - szervezett bűnözőkként - részt vesznek a kábítószer-kereskedelemben, vagy védelmi pénzeket szednek.

"Nem a magyarok a fő célpont", mondja Korhecz. A zaklatásból kijut a roma vagy a meleg közösségnek és a színes bőrűeknek is. De nem csak a kisebbségeket inzultálják: készült lista "hazaáruló", "nyugatbérenc" és "hazafiatlan" (szerb) közéleti szereplőkről, "nemzetgyalázó" alkotások miatt zavartak már meg tárlatot erőszakos műítészek, színházi előadásokat szakítottak félbe, piaci kofák gyilkolták egymást. A '80-as évek vége óta tartó válság következményei súlyosak.

"A körülmények nem ideálisak", véli az MNT elnöke.

"Ez csak a jéghegy csúcsa", mondja az ismertté vált incidensekről Bozóki Antal újvidéki ügyvéd. A pontos számot szerinte nem tudni, "mert nem mindegyiket jelentik be." Bozóki a védője két magyarnak abból a hétfős csoportból, akiket tavaly október végén - egy "tömegverekedés után" - vettek őrizetbe.

A magyarok ellen a szerbiai Btk. 317. szakaszába (nemzeti, faji, vallási gyűlölet szítása) ütköző bűncselekmény miatt emelt vádat az ügyészség, míg a verekedésben részt vevő szerbek közül egy személyt garázdasággal vádolnak (a Btk. 344. szakasza), és őt januárban szabadlábra is helyezték.

A két minősítés büntetési tétele között is jelentős a különbség, a magyarokat egytől nyolc évig terjedő, a szerbet fél évtől öt évig tartó börtön fenyegeti.

Az ügyvéd azt is aggályosnak tartja, hogy a kijelölt bíró a "temerini fiúk" ügyében is ítélkezett (kirívóan magas börtönbüntetésre ítélték azokat a magyarokat, akik 2004-ben brutálisan megvertek egy szerb férfit: közülük ketten szabadultak, a velük készült interjú itt olvasható). Bozóki ezért 879 aláírást tartalmazó petíciót adott át az újvidéki Felső Bíróság elnökének, az aláírások pedig továbbra is érkeznek.

A bíróság egyébként időközben, hiányosságok miatt, visszautalta a vádiratot az ügyészségnek. Ez akár kisebb sikernek számíthat, elsősorban azért, mert a legtöbben éppen az ügyészség munkáját bírálják. "Feltűnő a bűnüldöző szervek kettős mércéje", állítja Csorba Béla. Márpedig ez duplán veszélyes, mert a garázdákban megerősíti a tudatot, hogy büntetlenek maradnak, a magyarokban pedig "tovább erősíti a bizalmatlanságot".

Kérdéseimet megküldtem az illetékes újvidéki ügyészségnek, de válasz nem érkezett. Arra voltam kíváncsi, hogy az elmúlt időszakban hány etnikai incidens történt az illetékességi körükbe tartozó területen, továbbá, hogy hány olyan incidens volt, amelyekben fiatalkorúak vettek részt, illetve az is érdekelt, hogy miként állapítják meg, hogy az adott incidensnek volt-e etnikai háttere.

Nagyjából sehogy sem állapítják meg, mondják azok az ügyvédek, akikkel beszéltem. A minősítésről - már a nyomozati szakasz elején - az ügyészség dönt, és ha a rendőrség - a korábbi években tapasztalt ellenállást leküzdve - jegyzőkönyvezné is, hogy nemzeti hovatartozása miatt támadtak valakire, az ügység elveti azt.

"Tudjuk, hogy ott van a nemzetiségi elem a támadások hátterében", mondja Losoncz Dávid temerini ügyvéd, de az ügyészségi szűrőn mégsem megy át. "Akkor sem, ha az áldozatot egyértelműen azért alázták meg, mert magyar."

"Van egyfajta cinkosság jellegű elnézés", mondja Pásztor is. A tartományi képviselőház elnöke szerint is "az ügyészségi szakaszban vannak ebben a pillanatban komoly problémák, illetve az igazságszolgáltatási fázisban, a büntetés kiszabásában". Találkozójukon erről is beszéltek a szerbiai kormányfő-belügyminiszterrel. "Gyorsabb, hatékonyabb igazságszolgáltatás kell, az ügyészségnek hatékonyabban kell képviselnie a közérdeket", és a "jogszabályok keretein belül szigorítani kell a büntetéspolitikát".

Egy időben a védőügyvédek is belementek abba, hogy az eljárásokból kihagyják az etnikai elemet - így általában csak súlyos testi sértés volt a vád -, azért, hogy gyorsabban megszülethessenek az ítéletek. Ez azonban nem hozott eredményt, "a pár ezer dináros" büntetési tételek (100 forint 36,5 dinár) nem bírtak elrettentő erővel.

A VMSZ most azt tervezi - mondták többen -, hogy néhány ügyvéddel megállapodik: legyenek állandó készenlétben, és ha incidensről történik bejelentés, akkor azonnal kapcsolódjanak be az ügybe, legyenek ott már az első meghallgatásnál, a jegyzőkönyvezésnél.

De miért éppen Temerin? És mi történik ott? Mivel a temerini község területére körülbelül tízezer horvátországi és boszniai szerb menekült érkezett, sokáig elsősorban őket okolták az incidensek miatt. Gusztony András evvel nem ért egyet. "Hozzám jöttek menekültek, őket is aggasztja a helyzet", mondja. A legnagyobb hullám idestova tizennyolc éve volt, a menekültek azóta letelepedtek, itt élnek, vállalkoznak, dolgoznak... Gusztony szerint a gazdasági helyzet sem indokolja feltétlenül az összetűzést: persze nem Temerin a Kánaán, de a négy településből álló, mintegy harmincezer lakosú község - részben a tartományi székhely közelsége miatt is - még mindig jobban teljesít a szerbiai átlagnál.

Nem Kánaán, és nem is Belfast, bár a Pásztor-Dacic megállapodás szerint - amennyiben szükséges - a szerbiai csendőrség is megjelenhet a település utcáin. Temerin nem arról lesz nevezetes, hogy olvasztótégelyként feloldaná az etnikai identitásokat: a szerbek és magyarok nem keverednek, a nemzeti közösségek határain nem szokás átjárni. Elválaszt például a nyelv: a fiatalokra egyre kevésbé jellemző, hogy szót értenének egymással, hiszen nem beszélnek magyarul vagy szerbül. "Hihetetlen, mennyire nem ismerjük egymást ennyi idő után sem", mondja Gusztony, aki a megbékélés egyik fontos állomásának tartaná, hogy mindenki szabadon emlékezhessen áldozataira, a magyar honvédség és a jugoszláv partizánok áldozataira egyaránt.

"Egymás mellett élünk", mondja Miroslav Kevezdi. "A közösségek homogenizálódtak", és mindenki magával foglalkozik. A filozófus és valláskutató, aki részt vett a becskereki CDCS civil szervezet tavalyi, Temerinről szóló jelentésének elkészítésében, meglehetősen borúlátó. Úgy véli, "mivel a jövő bizonytalan", a diskurzust "a múlt" határozza meg.

"A forrásokért folyik a küzdelem", mondja, "mivel azok szűkösek". Szerbia 1989 óta válságos és ínséges időket él. Hasonlóképpen fogalmaz Csorba Béla is, aki szerint "több az incidens azokon a területeken, ahol rövid idő alatt megbillentek az etnikai arányok". Ez térfoglalás, mondja Csorba, és amit látunk, az a fiatalok értékvilágáról szól. "A fiatalok a társadalom legsérülékenyebb része, mivel sok mindenre szükségük lenne, de ők rendelkeznek a legkevesebbel", mondja Kevezdi. És számukra "nincs remény, nincs erő, amelyik jövőpolitikával rendelkezne".

"Az erőszak, a szélsőség normális lett. A politikai spektrum jobbra tolódik, és az, ami korábban radikális, szélsőséges volt, most a fősodorba tartozik", véli Kevezdi. Az etnikai incidensek mélyebb okát Kevezdi a Vajdaságon kívül látja. "Általában a koszovói események miatt eszkalálódik a helyzet", mondja. Mintha Koszovó elveszítését "a Vajdaság meghódításával kompenzálnák". Koszovó - legalábbis az alkotmány preambuluma szerint - Szerbia másik tartományának számít, de a területet a 1999-es NATO-légicsapások után az ENSZ igazgatta, 2008 februárjában pedig a pristinai parlament egyoldalúan kikiáltotta függetlenségét és elszakadását Szerbiától. Belgrád nem ismeri el Koszovó függetlenségét, és a két kormány - az EU közvetítésével - jelenleg tárgyalásokkal próbálja rendezni a vitás kérdéseket.

"Az erőteljesebb rendőri jelenlétnek lehet pozitív hozadéka", mondja Kevezdi, de attól tart, hogy akkor kisebb hangsúly lesz a prevención, az oktatás és a gazdasági helyzet fejlesztésén, a szociális munkán. "Nincs stratégiai megközelítés, a meglévő koncepciók végrehajtására pedig nincs erő."

Temerin aránylag kis település, mondja Pásztor István, ahol a rendőrség "ismeri a kocsmába járó népeket". "Nem tudom elképzelni, hogy ha valaki fel akarja göngyölíteni és meg akarja előzni az eseményeket", akkor azt ne tehetné meg. "Ha valóban ez a szándéka." Mert "van egy olyan érzése", hogy ez "egy mesterségesen fönntartott" állapot, és egyesek érdeke, hogy a konfliktusok "jelen legyenek a közvéleményben".

"Egész nagy térségből gyakran járnak szélsőséges politikai nézeteket valló magyar fiatalok Temerinbe szórakozni", mondja Pásztor, és utal arra, hogy az incidensek rendszerint hétvégén történnek. "Ezek a fiatalemberek jól beazonosíthatóak", ha valaki beengedi őket, akkor az talán "nem is véletlen". Kevezdi is úgy látja, Temerin területén gyakran megjelennek - és így ütközhetnek is - a szerb és a magyar radikális csoportok. A temerini Csorba Béla szerint viszont az "leegyszerűsítés, hogy minden oldalon vannak bitangok": a verekedések előtt gyakran provokálják a magyarokat.

"Látok egy nagyon jelentős magyarországi politikai befolyásolási ambíciót", mondja Pásztor, "elsősorban a Jobbikhoz közel állók részéről", akik "azt a fajta közgondolkodást" próbálják "ide exportálni, ami ebben a pillanatban Magyarországon folyamatosan jelen van".

"Lehet ezt csinálni fölkészülésként a jövő évi választásokra, de azt gondolom, hogy ebbe az udvarba nekünk nem szabad bemennünk", mondja a VMSZ elnöke. "Amikor az ő számukra kevésbé lesz fontos ez a történet, akkor el fogják felejteni, mi pedig itt fogunk maradni a problémával."

"Van a történetnek egy önpusztító jellege", mondja Pásztor. "Ha abba az irányba haladunk, amelyikbe egyesek szeretnének, akkor az embereknek azt kell mondani, hogy szedjük a cókmókunkat, és menjünk el közösen, mert itt nincs jövőnk. Mert mi mást lehet mondani? Ha nincs biztonság, el kell menni." De ez szerinte "öngyilkosság és túlzás".

Az incidensek majd tíz éve, 2004-2005-ben tetőztek először, és akkor a szerb kormány nehézkesen - és csak nemzetközi nyomásra - reagált. Azóta a helyzet képlékeny: hol stagnál, hol romlik. Pozitív fejlemény csak akkor tapasztalható, ha a politikai szereplők elszánják magukat a cselekvésre. A nemzetközi szerepvállalást, segítséget (köztük a magyarországit) most is fontosnak tartják a temerini politikusok, mert "a vajdasági magyar pártok önmagukban ezt nem tudják megoldani", legalábbis Csorba Béla szerint.

"Az állami szervek hatékonyabb működése mellett fontos, hogy a társadalom is egyöntetűen elítélje ezeket a jelenségeket", mondja Egeresi Sándor, aki a tartományi képviselőház alelnökeként, majd elnökeként foglalkozott az eseményekkel. Szerinte azt kell felismerni, hogy "minden incidens veszélyes, akár egyetlenegy is".

"Szerbek között vagyok sokat, a munkahelyemen csak én vagyok magyar. Jól megvoltunk, eddig soha nem éreztem semmi problémát. De most... Ez a szerb nép megbántott minket", mondja Erzsébet, akinek betörték az ablakát. "Sokkot éltem át. Én ezt nem gondoltam volna, hogy ez történik velünk."

Fotó: Mudra László
(Origo.hu)

 
Amnesty International: A szerb hatóságok biztosítsák a vajdasági magyarok védelmét! Nyomtatás E-mail
Írta: admin   
2013. mrcius 27.

Amnesty International: A szerb hatóságok biztosítsák a vajdasági magyarok védelmét!

 Az Amnesty International (AI) azt kéri a szerb hatóságoktól, hogy biztosítsák a magyar nemzetiségűek védelmét - olvasható a jogvédő szervezet kedden MTI-hez eljuttatott közleményében.

A szervezet ugyanakkor üdvözli, hogy a szerb miniszterelnök és a vajdasági autonóm tartományi hatóságok elkötelezettek a magyar kisebbség jogainak garantálását illetően.

Az AI emlékeztet arra, hogy március 13-án Pásztor István, a vajdasági parlament elnöke találkozott Ivica Dačić szerb miniszterelnökkel és felszólították a rendőrséget, hogy a tartományban tegyenek meg mindent a nemzetiségek és etnikumok közötti további erőszak megfékezésére. A felek abban is egyetértettek, hogy a nyomozások során az ilyen támadásokat gyorsabban kell kivizsgálni. A találkozóra azután került sor, hogy idén több olyan támadás történt, amelyek nemzeti vagy etnikai indíttatásúak lehettek.

A szervezet megjegyzi, hogy az európai uniós csatlakozás feltételeként Szerbia köteles a kisebbségek jogainak védelmét biztosítani, ugyanakkor az AI szerbiai diszkriminációt vizsgáló kutatásai azt mutatják, hogy a hatóságok gyakran nem garantálják megfelelően a kisebbségek jogait.

Elismerve a magyar nemzetiségűek ellen elkövetett vajdasági jogsértések súlyosságát, a szervezet felhívja a figyelmet arra, hogy hasonló támadások értek szerbeket is, amelyek elkövetését magyar nemzetiségűeknek tulajdonítják. 2012 októberében például két szerb férfit támadtak és sebesítettek meg szintén Temerinben, a támadók a jelentések szerint a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom tagjai lehettek.

"Az Amnesty International arra ösztönzi a hatóságokat, és mindkét nemzeti közösség vezetőit, valamint a magyarországi politikai pártokat, beleértve a Fideszt, valamint ifjúsági szervezetét, a Fidelitast is, hogy tartózkodjanak a hangulatkeltő és kirekesztő nyilatkozatoktól, amelyek csak elmérgesítik a feszült helyzetet, és további támadásokat szíthatnak" - olvasható a szervezet közleményében, egyben arra bátorítja a megkülönböztetést tapasztaló magyar nemzetiségűeket, hogy forduljanak jogorvoslatért a megfelelő szervekhez, köztük a Vajdasági Ombudsman Hivatalához és a Belgrádban működő Esélyegyenlőségi Biztoshoz.

Mint írják, a szerb alkotmány tiltja a kisebbségekkel szembeni diszkriminációt és a szerb büntető törvénykönyv egyik cikke is elrendeli, hogy a hatóságok járjanak el a "faj, bőrszín, nemzetiség, etnikai származás vagy más személyes tulajdonság alapján" elkövetett bűncselekmények ellen, egyúttal büntethetővé teszi a rasszista diszkrimináció elősegítését, illetve az arra történő felbujtást. A szerbiai magyarok jogait védi továbbá a Nemzeti Kisebbségek Jogainak és Szabadságainak Védelméről szóló szerb törvény is.

Március elején a Fidelitas demonstráció keretében petíciót adott át az Amnesty Internationalnek, kifogásolva, hogy a nemzetközi jogvédő szervezet nem emel szót a Szerbiában élő magyarok elleni etnikai alapú támadások ellen.

Ágh Péter, a Fidelitas elnöke akkor azt mondta, fel kell emelni a szavunkat akkor, amikor embereket csak azért vernek meg, mert magyarul beszélnek. A politikus azt kérte az AI-től, nyújtson segítséget abban, hogy Szerbiában megszűnjenek a kisebbségek elleni atrocitások.

(MTI)

 
Kovács Béla nyílt levele az Ukrán Szabadságpárt elnökéhez Nyomtatás E-mail
Írta: admin   
2013. mrcius 24.

Kovács Béla nyílt levele az Ukrán Szabadságpárt elnökéhez

 Oleg Tagnyiboknak,
Az Ukrán Szabadságpárt Elnökének

Tisztelt Elnök Úr!

Mély felháborodással értesültem arról, hogy pártja Ungváron és Beregszászban felvonulásokat és erőszakos akciókat szervezett a magyar közösség ellen.

Beregszászban sunyi módon, sötét este csoportosan magyarokat inzultálva, gyalázkodó és uszító magyarellenes jelszavakat skandálva vonultak végig. Többek között egyszerre kiáltozták, hogy: „A magyarok disznók!”, „Magyarok, tűnjetek el Kárpátaljáról!”, „Halál a magyarokra!”.

Elfogadhatatlan, hogy a Szvoboda párt tagsága ilyen mélységes és engesztelhetetlen gyűlöletet táplál a kárpátaljai magyar közösség iránt. Egy olyan közösséget szeretnének elűzni, elpusztítani, amelyik nem gyökértelen bevándorlókból tevődik össze, hanem azokban a kárpátaljai falvakban, városokban él, melyeket őseik egy évezrede alapítottak és hagytak ránk. Egy olyan nemzeti kisebbséget igyekeznek Ukrajna ellenségeként beállítani, amelynek tagjai nem segélyekből és szociális juttatásokból élnek, hanem döntő többségükben földet művelnek, gabonát, húst, tejet, zöldséget és gyümölcsöt termelnek, amelyek az ukrán háztartások asztalaira is kerülnek. Egy olyan közösség jelenléte zavarja önöket kibékíthetetlenül, amelynek tagjai nincsenek sem gazdasági, sem politikai kulcspozíciókban, így az államvagyon szétrablásáért, a mindent behálózó korrupcióért, a gazdasági nehézségekért semmilyen felelősség nem terhel.

Egy olyan magyar közösséget vádolnak sovinizmussal, szeparatizmussal, amelyik soha nem lépett fel az ukrán állam legitimitása, területi integritása ellen. Egy olyan közösséget, amely testvéri kapcsolatokat ápol, sőt évszázadok óta sorsközösségben él a kárpátaljai ukrán-ruszin közösséggel. Együtt küzdöttek törökök, krími tatárok, Habsburgok, sztálinisták ellen. Napjainkban pedig egymás mellett élnek, együtt dolgoznak, egymással lépnek házasságra.

A Szvoboda tehát csupán azért gyűlöli a kárpátaljai magyarságot, mert ősi szülőföldjén, saját történelmi emlékei között, sajátos tárgyi és szellemi kulturális örökségét ápolva szeretne dolgozni, békében élni és megmaradni. Ezért kiáltozzák, hogy „Takarodjanak Kárpátaljáról a magyarok!”?

Európai Parlamenti képviselőként tiltakozom az ellen, hogy emberi mivoltukból kivetkőzött szimpatizánsaik, 2013. március 16-án Ungváron több alkalommal támadtak meg magyar gyermekeket, testi és lelki erőszakot alkalmazva ellenük, meggyalázva őket emberi és erkölcsi mivoltukban csupán azért mert magyarok!

Mindezek fényében még inkább elfogadhatatlan, hogy egy demokratikus, európai országban egy őshonos nemzeti kisebbség, amely nem bevándorolt, az országba bekéredzkedő és arra rátelepedő idegen közösség, az ukrán alkotmány által biztosított, saját kultúrájának, anyanyelvének ápolásához és szülőföldjén való megmaradásához, sőt egyenesen az élethez való jogát kérdőjelezi meg egy parlamenti párt, amelyik ráadásul az Európai Unióhoz való közeledést, az európai integrációt hirdeti.

Az ilyen megnyilvánulások sem legitim szervezetekhez, sem tisztességes emberekhez nem méltóak. Így azok, akik a szvobodás vonulás részeseiként csak azért gyalázták az itt élő magyarokat, mert saját szülőföldjükön próbálnak élni, azok emberi méltóságukból kivetkezett, hazugságok és féktelen gyűlölet által elvakult gazemberek. Megnyilvánulásuk pedig a teljes kulturálatlanságról, a legalapvetőbb emberi és keresztényi értékek teljes elutasításáról árulkodnak.

Az ilyen csoportoknak nincs keresnivalójuk egy demokratikus ország parlamentjében, nincs keresnivalójuk Európában és a keresztény világban.

Ezt a nyílt levelet személyesen kívántam Önnek átadni 2013. április 3-án Kijevben a Verhovnaja Rada épületében, azonban ma értesítettek arról, hogy az Európai Parlament delegációja nem utazik el a tervezett ülésre, mivel parlamentjük a 2012. októberi választások óta a mai napig képtelen volt felállítani az Interparlamentáris Bizottságot ukrán részről. Frakciójuk parlamenti viselkedése csak erőszakról, képviselőcsoportok közötti verekedésekről, egymás durva szidalmazásáról szól.

Az Európai Nemzeti Mozgalmak Szövetségének alelnök-kincstárnokaként pedig közlöm Önnel, hogy megszüntetjük megfigyelői státuszukat és a továbbiakban semmilyen formában sem kívánunk az Ön által képviselt szervezettel együttműködni.

Kovács Béla
Európai Parlamenti képviselő

(jobbikit.hu)

Utolsó frissítés ( 2013. mrcius 24. )
 
Halál a magyarokra! - Szenttamáson gyûlölködõ falfirkák jelentek meg Nyomtatás E-mail
Írta: admin   
2013. mrcius 18.

Halál a magyarokra! - Szenttamáson gyűlölködő falfirkák jelentek meg

A DélHír Portál szerkesztőségét értesítették arról, hogy mára virradóra két magyarellenes falfirka jelent meg a dél-bácskai Szenttamáson. Az egyik a Szent Száva utca és a Njegoš utca sarkán, míg a másik mintegy száz méterre távolabb, a Szent Száva utca és a Bartók Béla utca sarkán olvasható: Smrt Mađarima (Halál a magyarokra). A felfestések az egyik forgalmas főutcához közel találhatóak.

A Magyar Remény Mozgalom (MRM) Szenttamási Községi Szervezetének elnöke, Vörös Sándor erélyesen elítéli a gyűlöletkeltő, soviniszta feliratokat, amelyek a nemzetek közötti türelmetlenség szítását célozzák meg, és a szenttamási magyar közösség ellen irányulnak. Felkéri az illetékeseket, hogy indítsanak nyomozást az ügyben, az érintett ingatlanok tulajdonosait pedig, hogy mihamarabb távolitsák el a sértő, gyalázkodó firkálmányokat.

 

 (DélHír Portál)

Utolsó frissítés ( 2013. mrcius 18. )
 
Aláírásgyûjtés az új temerini fiúkért Nyomtatás E-mail
Írta: admin   
2013. mrcius 18.

Aláírásgyűjtés az új temerini fiúkért

Bizonyos információk szerint az ügyészség átminősítette a vádiratot – A VMSZ ügyvédei ingyen vállalják a védelmüket

 Az elmúlt hetekben több vajdasági településen is aláírásokat gyűjtöttek az új temerini fiúk ügyében, amellyel a kezdeményezők azt szerették volna elérni, hogy az ügyben ne az a Zdenka Stakić hozzon ítéletet, aki azzal vált hírhedtté, hogy korábban összesen hatvanegy évnyi börtönbüntetéssel sújtotta a temerini fiúkat. Bár bizonyos információk szerint az ügyészség átminősítette a vádiratot, és a hét magyar fiút most már garázdasággal gyanúsítják, a két fiú védelmét ellátó Krisztián József és az ugyancsak két fiú védelmét ellátó Bozóki Antal ügyvédek egyike sem kapott semmilyen erre vonatkozó hivatalos dokumentumot, ennek ellenére úgy kezelik az ügyet, mintha az átminősítés megtörtént volna.

– Az aláírásgyűjtés polgári kezdeményezésként indult azon hét adai, óbecsei és temerini fiatal védelmében, akiket eredetileg nemzeti, vallási és faji gyűlölet szításával vádolt az ügyészség.

A petíció megfogalmazói és aláírói azt is követelték, hogy menesszék, jogi szaknyelven kivételezzék, Zdenka Stakić bírónőt – mondta Csorba Béla, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke.

Zentán szolid eredménnyel zárult az aláírásgyűjtés. Így fogalmazott Somorai Zsuzsanna nyugalmazott matematikatanárnő, az aláírásgyűjtési akció zentai szervezője, aki megkeresésünkkor pontos számadatokat ugyan nem kívánt közölni, azt azonban elmondta, némiképp csalódott volt a zentaiak hozzáállása miatt.

– Úgy éreztem, Zentán is lépnünk kell ebben az ügyben. Úgy véltem, valamennyien azt gondoljuk, egyenrangú polgárai vagyunk Szerbiának, és ezért elvárjuk, hogy mindazok, akik valamiféle bűnt követtek el, egyenlő elbírálásban részesüljenek. A temerini fiúkat az elkövetett bűnhöz képest túlságosan szigorúan büntették meg, éppen ezért úgy éreztem, hogy most, amikor hét vajdasági magyar fiatalember ellen megindult az eljárás, és ugyanazt a bírónőt nevezték ki, aki a temerini fiúkat hatvanegy évre ítélte el, félő, hogy ezeket a fiúkat sem az elkövetett bűnnel arányosan, hanem sokkal súlyosabban bünteti majd meg, ezért szorgalmaztam, hogy addig kell lépnünk, amíg folyamatban van az eljárás, hiszen lehet, hogy ezzel esetleg befolyásolhatjuk a bírósági döntést – magyarázta Somorai Zsuzsanna, majd így folytatta: – Sajnos elég szolid eredményt értünk el. A VMDK irodája két hétig nyitva állt mindenki előtt. Azt hiszem, mi mindent megtettünk azért, hogy értesítsük a közvéleményt. Lehet, hogy rosszul fogalmaztam meg, hogy: „Védjük meg fiainkat!”, mert főként idős személyek jöttek be aláírni a petíciót. Elismerjük, hogy ezek a fiúk bűnt követtek el, hiszen mindenféle erőszakot elítélünk, de szeretnénk, ha a büntetésük igazságos lenne.

A zentai aláírásgyűjtés szervezője hangsúlyozta, nemcsak a zentaiakat, hanem a községbeli falvak lakosait is megpróbálták mozgósítani. Mint mondta, két hét után voltak ugyan olyan szimpatizánsaik, akik felkeresték az ismerőseiket, a barátaikat is, megpróbálva rábeszélni őket arra, hogy aláírásukkal támogassák a kezdeményezést, de sajnos nem túl nagy arányban.

– Én ezt nem tartottam pártérdeknek, nem tartottam fontosnak, hogy kihangsúlyozzam, én, mint főszervező, melyik pártnak a tagja vagyok, úgy gondoltam, hogy – mint ahogy régen – összefogunk valamennyien, és egységesen támogatjuk ezt a kezdeményezést – fogalmazott a nyugalmazott matematika tanárnő, akinek saját bevallása szerint az is eszébe jutott, hogy folyószámlát nyittasson, amelyen keresztül a polgárok anyagilag is támogathatják a fiúk szüleit, akik az utolsó pénzüket is arra költötték, hogy segítsék gyermekeiket, de – mint mondta – az aláírásgyűjtés során rá kellett döbbennie arra, hogy túl sokat akar, hiszen – ahogyan fogalmazott – ha egy aláírásra nem mennek be az emberek, akkor az anyagi támogatás biztosításának ötlete talán utópisztikus elképzelésnek tűnhet.

A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége Zenta mellett több más vajdasági településen is megszervezte az aláírásgyűjtést. Csonka Áron, a párt elnöke lapunknak nyilatkozva elmondta, a párt alapszervezetei Vajdaság-szerte gyűjtötték az aláírásokat.

­– Az aláírásgyűjtéssel az volt a célunk, hogy a közvélemény bevonásával megpróbáljuk elérni annak a bírónőnek a kivételezését, aki az első temerini fiúk ügyében drákói szigort alkalmazott a büntetéseik kiszabásakor. Tudjuk ugyan, hogy ez nem szokásos módszer a jogi gyakorlatban, és azzal is tisztában vagyunk, ki indítványozhatja a kivételezést, de azt gondoltuk, nem árt, ha ezzel is felhívjuk a közvélemény figyelmét az új temerini fiúk esetére, illetve jelenlegi helyzetére. Mindezt azért tartottuk szükségesnek, mert a hozzánk eljutott információk alapján a jogi eljárás levezetésében számos logikátlanság történt, és felmerült a kettős mérce alkalmazásának gyanúja is – fogalmazott Csonka Áron.

Az összegyűjtött aláírásokat minden településről eljuttatták mgr. Bozóki Antal ügyvédnek, aki eljutatta azokat a bíróság és a tartományi képviselőház illetékeseinek is, a minap honlapján tette közzé az üggyel kapcsolatos legfontosabb aktualitásokat, kiemelve, összesen 1614 aláírás érkezett – Adáról, Buránysorról, Keviből, Muzslyáról, Nagybecskerekről, Óbecséről, Szabadkáról, Bácsgyulafalváról, Temerinből, Zentáról, stb. – az ügyben eljáró Zdenka Stakić bírónő kivételezése szorgalmazására.

– Írtam egy memorandumot a bíróság elnökének az addig észlelt hiányosságok és az eljárás során általam vélt jogsérelmek miatt, majd ehhez csatoltam az összegyűjtött aláírásokat is. Ugyanezt a memorandumot eljuttattam Pásztor Istvánnak, a tartományi képviselőház elnökének is – magyarázta lapunknak nyilatkozva Bozóki Antal, aki kérdésünkre megerősítette azt a honlapján közölt információt is, miszerint bár az interneten olyan állítások olvashatók, miszerint az ügyészség 2013. március 5-ei keltezéssel átminősítette a vádiratot, és most a hét magyar fiút garázdasággal gyanúsítják, az előzetes letartóztatást pedig meghosszabbították 2013. április 9-éig, az ügyészségtől azonban eddig semmilyen erre vonatkozó iratot nem kézbesítettek számára. „Hogy az eljáró bíróság a Felsőfokú Ügyészségnek mikor kézbesítette az említett végzést, arról nincsen tudomásom. Azt viszont állítom, hogy a kézbesítésnek egy időben kellett volna megtörténnie, de azt sem tartom kizártnak, hogy az ügyészég még február 28-a előtt megkapta az említett végzést. Azóta már négyszer három nap is eltelt, de sehol a vádirat. A fiúk viszont továbbra is börtönben vannak. Még ugyanazon a napon, vagyis február 28-án, amikor kézbesítették az ügyészség számára kedvezőtlen végzést, követeltem a bíróságtól – éppen a vádirat hiányosságaira hivatkozva – védenceim szabadon bocsátását” – fogalmazott honlapján Bozóki Antal, aki érdeklődésünkre megerősítette, hogy a bíróság elutasította a fiúk szabadon bocsátását.

A VMSZ felkérésére hat temerini ügyvéd ( Miavecz Béla, Hanák Zoltán,Pálfi Szilvia Krisztián József, Horváth Endre és Mazić Zoran) vállalta, hogy tanáccsal segíti mindazokat, akiket valamilyen atrocitás ér, akár szóban, akár tettben. A VMSZ arra is kérte az ügyvédeket, hogy eljárjanak az érintettek ügyében és a párt átvállalta az ügyvédi költségeket. Az önbíráskodás ugyanis sehova sem vezet. A cél, hogy minél kevesebb legyen az összetűzés és a jogszabályok betartásával rendezzék az esetleges vitás ügyeket. Krisztián József ügyvéd két vádlott fiú védelmét látja el, ugyanakkor egyike azon temerini ügyvédeknek is, akik a Vajdasági Magyar Szövetség felkérésére jogi segítséget nyújtanak azoknak, akik hasonló ügybe keverednek, valamint a teljes jogi procedúrában is eljárnak. Ennek kapcsán elmondta nagyon jónak tartja a VMSZ kezdeményezését, amelynek keretében átvállalja az ügyvédek szolgáltatásainak díját, ugyanis ez óriási segítséget jelent az érintett családoknak. Az új temerini fiúk ügyével kapcsolatban kifejtette, szerinte az aláírásgyűjtésnek jogi szempontból nem lesz ráhatása az eljárás kimenetelére.

– A vonatkozó törvény pontosan meghatározza, hogy a bíró kivételezése milyen esetben történhet meg – hangsúlyozta Krisztián József, majd hozzátette, ő nem szorgalmazza Zdenka Stakić bírónő kivételezését. – Nem vagyok benne biztos, hogy ez a védenceim javát szolgálná – mondta.

A vádirat átminősítésével kapcsolatos információkat Krisztián József sem tudta megerősíteni, mivel – ahogyan fogalmazott – hivatalosan nem kapott semmilyen erre vonatkozó dokumentumot, maga is a híradásokból értesült az átminősítésről. Ennek ellenére úgy kezeli az ügyet, mintha az átminősítés megtörtént volna. 

 – Máris beadvánnyal fordultam az illetékes szervekhez, amelyben kértem, hogy engedjék szabadon a védenceimet – magyarázta Krisztián József, hozzátéve, a vád átminősítése sokkal jobb pozíciót jelentene mindegyik érintett személy számára. – Abban az esetben első fokon már nem a felsőfokú bíróság, hanem az alapfokú bíróság lenne illetékes, a maximálisan kiszabható büntetés pedig hat hónaptól öt évig terjedne, ami azt jelentené, hogy automatikusan megszűnne az előzetes letartóztatás lehetősége is, ugyanis ahhoz, hogy valaki előzetesben legyen, olyan bűncselekményt kell elkövetnie, amely esetében öt évnél hosszabb büntetés is kiszabható. Tekintettel arra, hogy a garázdaság vagy az erőszakos cselekmény legfeljebb öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető, szerintem megszűnt a jogalap az előzetesre, és ezért is kértem most a bíróságot, hogy engedjék szabadon őket – fogalmazott Krisztián József, aki kérdésünkre, mikorra várható előrelépés az ügyben, elmondta, szerinte napok kérdése, feltéve, ha betartják a büntetőeljárási törvény szakaszait, amelyek értelmében minden olyan tárgyban, ahol a vádlottak vagy a gyanúsítottak előzetesben vannak, a bíróságnak különös körültekintéssel és gyorsasággal kell eljárnia.

Bozóki Antal arra a kérdésre, mikorra várható előrelépés az ügyben, nem kívánt jóslatokba bocsátkozni, azt azonban kiemelte, szerinte már szabadon kellett volna bocsátani a fiatalokat.

– A vádirat valójában megbukott. Nem volt szakszerűen elkészítve, amit nemcsak én állítok, hanem a bíróság tanácsa is, amely visszautalta azt. Ezek után a bíróságnak szabadon kellett volna bocsátania a fiatalokat – szögezte le a két fiú ügyvédje. – A vajdasági magyarok bizalma megingott a szerbiai igazságszolgáltatásban, és ezt csakis úgy lehetne helyrehozni, ha a képviselőház vagy a Nemzeti Közösségek Tanácsa létrehozna egy független szakértőkből álló bizottságot, amely áttekintené az utóbbi években történt, nemzeti alapúnak nyilvánított összetűzéseket, és jelentést készítene arról, mi lett a sorsa az ügyeknek. Úgy látszik, hogy itt komoly bajok vannak az igazságüggyel. Ezt nemcsak a magyarok vonatkozásában mondom, hanem általában is.Közismert, hogy milyen problémákkal küszködik az igazságszolgáltatás, és az is, hogyan reflektálódik mindez a kisebbségek vonatkozásában – tette hozzá Bozóki Antal..

Az ügyvéd kiemelte azt is, hogy a petíció aláírói mellett köszönet illeti a Szerbiai Helsinki Emberi Jogi Bizottságot is, amely legújabb kiadványában részletesen foglalkozik a vajdasági magyarokat ért legutóbbi jogsértésekkel, beleértve a börtönben lévő fiatalok ügyét is.

(Magyar Szó)

 

 
<< Első < Előző 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 Következő > Utolsó >>

Eredmények 46 - 54 / 1104

Számláló

Látogatók: 5722845

Online